Most már az első hat hónap értékesítéséről beszélhetünk és mondhatjuk, hogy a söripar behozta az év eleji lemaradást, és eredményeink elérték az előző év bázisát. Ezért a második hat hónapon múlik, hogy az évet pozitív vagy negatív változóval zárjuk-e – nyilatkozta lapunknak László Attila, a Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. vezérigazgató-helyettese. Némi iróniával hozzátette azonban azt is, hogy az eredmény a söripar „legfőbb marketingesétől”, a jóistentől függ, akinek a szezon végéig, augusztus huszadikáig van ideje az ehhez szükséges lépéseket megtenni. Mivel azonban július első tíz napja az évszakhoz képest hűvös, szeles volt, ami a sörfogyasztásnak egyáltalán nem kedvezett, erre alig egy hónap áll rendelkezésre. Ha tehát a július eleji időjárás folytatódik, akkor kevés esély van a tavalyi év számainak elérésére.
A sörfogyasztást persze nem- csak a meleg, hanem a turizmus is meghatározza, az sem mindegy például, hogy a Forma–1 Budapesti Nagydíja milyen pontállásnál kerül megrendezésre, mert egy szorosabb pontverseny nagyobb tömeget vonz, amely több sört is iszik – emelt ki egy példát László Attila. Természetesen a cég nemcsak a turizmusra alapoz, hanem tudatosan „becserkészi” a fogyasztókat, elsősorban a Soproni Ászok sörfesztivál- sorozatával, plusz számtalan regionális vagy a cég által szervezett, esetleg társult rendezvényen, amelyek mindegyikén az időjárás érinti legsúlyosabban a sörfogyasztást.
Öt éve folytatódik a dobozos sörök hihetetlen előretörése, pontosabban a félliteres kiszerelésé – ismertette a piac egy meghatározó trendjét László Attila, kiemelve, hogy ez az előretörés, figyelembe véve a piac 2000 óta tartó relatív stabilitását, az üveges kiszerelés rovására történik. Hogy az előretörés nagyságát érzékeltesse, a szakember elmondta, 1997-ben a dobozos sörök csak két százalékot hasítottak ki a piacból, mai részesedésük viszont 23-25 százalékra tehető. Az előretörés talán legfőbb oka az, hogy a fogyasztók elfogadták az ár-érték arányt e terméknél és hajlandók többet fizetni a dobozos sörért. Pontosabban a dobozos és az üveges sör ára közötti különbséget hajlandók megfizetni a termék nyújtotta előnyökért. Például a kényelemért, amit a dobozos biztosít, a gyorsabb hűthetőségért és az – egyelőre még – eldobható dobozért.
A sörpiac négy plusz egy kategóriára osztható fel, sorrendben a szuper prémium, a prémium, a standard, majd az olcsó és végül a specialitások (például az alkoholmentes és a búzasörök) következnek – vázolta a szegmenseket László Attila, ismertetve, hogy a standard kategóriába tartózó három márka, a Soproni Ászok, a Borsodi és az Arany Ászok adja az összes hazai fogyasztás közel hatvan százalékát. A piacot azonban abszolút túlkínálat jellemzi, ezért nem meglepő, hogy az abból háromszázaléknyival részesedő alkoholmentes sörök mellett rengeteg olyan sörféleség van a piacon, amely ennél is kisebb részesedéssel rendelkezik. Azonban az olcsó, a saját márkás és az exkluzív (csak egy adott kereskedelmi láncon keresztül forgalmazott) sörök együttesen 6-7 százalékkal részesülnek a „sörtortából”, sőt egyes láncok esetében akár a tíz százalékot is meghaladhatják – mondta László Attila.
A piac telítettsége miatt, és mert tavaly az összes terméküket új ruhába öltöztették, nem jelentek meg új sörrel a piacon a soproniak. Ellenben körüljárták azt a problémát, hogy a fiatal – huszonéves – korosztály nem favorizálja a sört, és helyette inkább a kevert italokat, esetleg a long drinkeket választja. Erre alapozva a cég július elején piacra dobta CUT elnevezésű söralapú italát, amely kólát és vodkát is tartalmaz, s a termék az eddigi és a bevezetést megelőző tapasztalatok alapján igen kedvező fogadtatásra talált.
Az olasz baloldalnak nem tetszik, hogy a betlehemállítás még mindig hagyomány















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!