Fischer reformot sürget

Egy erős Európa nem ellentétes a transzatlanti kapcsolatokkal – jelentette ki tegnap Budapesten Joschka Fischer a külképviselet-vezetők értekezletén. A magyar nagykövetek, főkonzulok és konzulok előtt tartott beszédében a német külügyminiszter úgy vélte: az iraki válság megmutatta, hogy Európa nem volt felkészülve a történtekre, épp ezért égetően fontos a közös kül- és biztonságpolitika reformja. A rendezvény másik meghívott előadója, Günter Verheugen bővítési biztos annak a véleményének adott hangot, hogy az EU bővítése nem hátráltatja majd a közös kül- és biztonságpolitika megvalósítását.
A német diplomácia irányítója beszédében „többé-kevésbé elfogadható eredménynek” nevezte a Theszaloníkiben bemutatott uniós alkotmánytervezetet. Fischer annak a reményének adott hangot, hogy a dokumentumot végső formába öntő kormányközi konferencia még az olasz elnökség alatt elvégzi munkáját. A német diplomácia irányítója – miután tegnap kétoldalú megbeszélést folytatott magyar kollégájával, Kovács Lászlóval – közölte, hogy „meg kell próbálni kitartani a szövegtervezetben foglaltak mellett”, és minél hamarabb, de legkésőbb márciusban alá kell írni a dokumentumot, hogy a jövőre esedékes európai parlamenti választásokon a polgárok már ennek ismeretében adhassák le voksaikat.
Az Európai Bizottság összetétele kapcsán a német külügyminiszter felszólalásában úgy vélte: „nagyon okos álláspont” született, és óva intett attól, hogy az októberben kezdődő konferencián újratárgyalják ezt a fejezetet, mondván az könnyen a kis országok rovására mehet. Ezzel szemben Günter Verheugen közölte: egy „kétosztályú” bizottság még roszszabb lenne, mintha minden tagország egy biztossal rendelkezne. Szavaiból mindazonáltal kiderült az is: a bővítési biztos nem zárkózik el az „egy ország – egy biztos” elv fenntartásától. Beszédében Verheugen nagy teret szentelt az unió további bővítésének. Mint mondotta: a munka – azaz az EU kibővítésének – geopolitikai súlypontja áthelyeződött Európa délkeleti részére, hiszen Bulgária és Románia már jövőre le szeretné zárni a csatlakozási tárgyalásokat. – Horvátország pedig már az ajtón kopogtat – tette hozzá.
Románia és Bulgária csatlakozása szerepelt a bővítési biztos és a magyar külügyminiszter kétoldalú tárgyalásainak napirendjén is. Kovács László az Európai Bizottság támogatását kérte ahhoz, hogy Magyarország részt vehessen a Romániával és Bulgáriával zajló csatlakozási tárgyalásokon. Verheugen üdvözölte a magyar részvételi szándékot, mondván: nagyra értékelik a magyar tapasztalatokat. Kovács László tájékoztatta Günter Verheugent múlt heti bukaresti és pozsonyi tárgyalásairól is. A bővítési biztos szerint a kedvezménytörvény jelenlegi formájában összhangban van az unió alapelveivel.
A magyar felkészülést firtató újságírói kérdésre válaszoló uniós biztos elmondta: legfőbb problémának a mezőgazdasági kifizetések adminisztratív struktúrájában jelentkező hiányosságokat tartja. Hozzátette: legrosszabb esetben Magyarország nem tudja százszázalékosan lehívni a számára elkülönített összegeket.