Ismeretes, hogy ön az amerikai elnöktől egyebek mellett a Ronald Reagan nevével fémjelzett, határozottan szovjetellenes politikában való részvételéért kapta a díjat. Milyen szerepe volt a hetvenes, nyolcvanas évek amerikai politikájának a Szovjetunió szétbomlásában?
– Azt mondják, amikor Reagan elnök Gorbacsovval találkozott, az orosz pártfőtitkár azt indítványozta amerikai tárgyalópartnerének, hogy hagyják abba a védelemképesség fejlesztését. Moszkvában ugyanis tisztában voltak azzal, hogy nem tudják olyan magas szinten végezni ugyanazt a munkát, mint a tengerentúliak. Reagan azonban azt mondta: Amerikát mindenképp megvédjük, ez a kötelességünk. Ebből soha nem fogunk engedni. A Szovjetunióban ez a kijelentés rendkívül negatív érzéseket keltett akkoriban. El kell ismerni ugyanis, hogy az oroszok semmilyen szempontból nem tudtak versenyezni az Egyesült Államokkal. A Szovjetunióban akkoriban majdnem minden területen rosszul mentek a dolgok. Nem lehetett a végtelenségig folytatni a hazudozást, a rendszer bukásra volt ítélve. Ebben sok más ember mellett én is szerepet játszottam, s hiszem, hogy nem volt mellékes a részvételem.
– Magyarország negyven éven át élt a Szovjetunió árnyékában. Vajon mennyi időnek kell eltelnie, hogy a nemzet lelkét fel lehessen szabadítani a kommunizmus okozta károk alól?
– A jóisten tudja. Innen, Amerikából nagyon nehéz azt megítélni, milyen károkat okozott a kommunista diktatúra a magyar nemzet lelkében. Nagyon ritkán tudom követni az eseményeket, így nehéz eldönteni, túl van-e a nehezén Magyarország, vagy még csak az út elején tart. Az látszik, a kommunizmus szörnyű időszaka nyomot hagyott a magyarok lelkén, s ezt a rossz örökséget le kell vetkőzni, meg kell gyógyítani a magyar lelket. A lényeg azonban mégiscsak az, hogy elmentek az oroszok, ráadásul vérontás nélkül. Ezért, ha jobb időket várunk, s hajlandók vagyunk dolgozni is ezért, el kell felejtenünk a sérelmeket, hiszen enélkül nem juthatunk előre.
– Sokan aggodalommal tekintenek hazánk európai uniós csatlakozása elé, mások viszont hatalmas várakozással tekintenek a nagy eseményre. Ön szerint mi vár Magyarországra az Európai Unióban?
– Nem értek egyet az aggódókkal, s nem is értem az elméleteiket. Ilyen történelmi lehetőség, mint Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, nem jön el még egyszer. Ezt most kell megragadni, hogy a sokszor viszályok szabdalta kontinens végre egyesülhessen. Biztos vagyok abban, ha lett volna abban az időben ilyen „mozgalom”, ilyen politikai tömörülés, mint az Európai Unió, nem lettek volna világháborúk. Az öreg kontinens egysége rendkívül fontos, s nemcsak Európa jövője miatt, hanem Magyarország számára is. Biztos vagyok benne, hogy Magyarország is hozzá fog járulni a kontinens együttes fejlődéséhez, s ez Európa különös javára fog válni.
– Ön, aki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tiszteletbeli elnöki tisztét is betölti, milyen jövőt lát a Kárpát-medencei magyarság számára?
– Nagyon örülök, hogy az erdélyi magyar egyetem engem választott erre a magas tisztségre. El kell azonban mondanom, hogy ilyen messziről nagyon nehéz bármit is tenni a határon túli magyarság megsegítése érdekében. Abban azonban bízom, s hiszek is benne, hogy a magyarok sohasem fogják elfelejteni, hogy magyarok.
***
Tellert méltatta Bush. Amerika tartozik Teller Edének egy hosszú életért, amelyre mindvégig briliáns eredmények és a hazafias szolgálat nyomta rá bélyegét – hangsúlyozta George Bush elnök azon a szerdai fehér házi ünnepségen, amelyen az Egyesült Államokban élő magyar származású fizikusnak a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet adományozta. Az elnök Teller Edét méltatva a következőket mondta: amikor a nácizmus fenyegette a szabadságot, egy fiatal magyar tudós elhagyta Európát, és utat talált az Egyesült Államokba. Egy évtizeden belül a német birodalom hadban állt Amerikával, és a legszörnyűbb fegyverek előállításán munkálkodott. Teller Ede csatlakozott a Manhattan-tervhez és fegyelmezett elméjét annak a legégetőbb feladatnak a szolgálatába állította, amellyel Amerika valaha is szembesült, nevezetesen, hogy kifejlessze az atombombát Hitler előtt. Teller Ede hozzájárult e küldetés sikeréhez és a hidegháború idején közreműködött más nagy nemzetbiztonsági kihívások teljesítésében is. (MTI)
origo.hu
Magyar Péterék hazudtak a rendezvényük költségeiről
