Húsz óra munka az M5-ös útdíjért

Egyre nagyobb az elégedetlenség azok körében, akik a magas útdíjak miatt nem tudják használni az M5-ös autópályát.

A dél-alföldi vállalkozók és a polgárok ugyanazt a díjat kívánják fizetni az M5-ösön, mint amennyibe az állami kezelésű autópályák kerülnek, a diszkriminációmentes közlekedési feltételek megteremtése pedig a kormány feladata lenne. Ezzel szemben a kormány eddig nem tudott megegyezni az M5-öst üzemeltető társasággal. Babák Mihály, a Fidesz – MPSZ országgyűlési képviselője lapunkkal közölte: Békés megyében a munkavállalók felének havi ötvenezer forint a jövedelme, nekik húsz órát kell dolgozniuk azért, hogy a Budapest–Kecskemét útvonalon oda-vissza kifizessék az útdíjat. A kormány sikerként könyveli el a négynapos sztrádamatricát, miközben a dél-alföldiek helyzete nem változik, holott az M5-ös egy része az adófizetők pénzéből épült. Felháborító – tette hozzá a képviselő –, hogy a térség lakóit másodosztályú állampolgárként kezelik, ezért tiltakozásképpen polgári engedetlenséghez folyamodnak.

Az országgyűlési képviselő szerint az MSZP–SZDSZ kormány feladata, hogy megoldást találjon a díjak jelentős mértékű csökkentésére, többek között azért, mert a Horn-kormány intézkedései miatt kerültek ebbe a helyzetbe. Ismert: az M5-öst üzemeltető Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. és az állam között 1994 májusában köttetett meg a szerződés, amit a Horn-kormány alatt az autópálya-társaság javára két alkalommal módosítottak. Ekkor vállalt az állam kötelezettséget az AKA veszteségeire üzemeltetési hozzájárulásként, ezenfelül a korábban megépült autópálya-szakaszokat is bevonták a díjfizetési rendszerbe. Jelenleg a személygépkocsival közlekedők egyetlen útért 3250 forintot, a nehézgépjárművel közlekedők 10 070 forintot fizetnek Budapest és Kiskunfélegyháza között, miközben az adózók pénzéből évente 4-4,5 milliárd forintot juttat az állam az AKA Rt.-nek üzemeltetési hozzájárulásként.
A Csongrád megyében bejegyzett M5 Autópálya Alapítvány szerint a kormánynak határozottabb álláspontot kellene képviselnie ahhoz, hogy a díjak valóban csökkenjenek. A minimumelvárás, hogy a dél-alföld jogtalanul diszkriminált vállalkozóinak és lakóinak is megfizethető legyen a sztráda, azaz az M5-ösön is ugyanolyan mértékű legyen az útdíj, mint a matricával használható állami kezelésű autópályákon.
A kormány lépéselőnybe került az AKA Rt.-vel szemben, mivel az autópálya-társaság pozíciói megrendültek. Ennek ellenére még mindig nem jött létre a megállapodás. Ismert, hogy az AKA Rt. abban az esetben vehet fel kedvező kamatozású hiteleket az EBRD-től – amiből a jelenlegi szakasz adósságait finanszírozná –, amennyiben a magyar kormány ehhez hozzájárul, ezenkívül a társaság csak 2004 végéig kaphat üzemeltetési hozzájárulást.
A kedvező kamatozású hitelek révén harminc százalékkal csökkenhetne az útdíj, az AKA viszont 2003. december 31-ig rendelkezik a továbbépítés jogával. Az építkezés mielőbbi megkezdése – lehetőleg állami szinten – azért fontos a kormánynak, mert Medgyessy Péter 2006-ra ígért autópályát Szegednek. Egyelőre tehát egyeztet a két fél, a matricát legkorábban 2004 januárjától lehet bevezetni.
***
Egyeztetés a 7-es útról. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) és öt közúti fuvarozói érdekképviselet képviselői a régi 7-es út velencei-tavi szakaszán bevezetendő forgalomkorlátozásról tárgyaltak tegnap. Az egyeztetést a jövő hét közepén folytatják. Andricsák Zoltán, a GKM gépjármű-közlekedési főosztályvezető-helyettese elmondta: az M7-es autópálya díjasítása után több helyi önkormányzat kezdeményezte a Fejér megyei közútkezelőnél a kamionok mielőbbi kitiltását. Karmos Gábor, a NiT Hungary szervezeti igazgatója közölte: a tárcától felkészülési időt, a négynapos sztrádamatrica kiterjesztését kérték a kamionokra, továbbá azt, hogy az útdíj áfája levonható legyen 2004. január elseje után is.