Jöhet az értékpapírosítás?

Már tavaly január óta használható Magyarországon a finanszírozási és kockázatkezelési módszer, amit a tőkepiaci törvény (tpt.) értékpapírosításnak nevez, de ennek elterjedése nagyon lassú – állítja a KPMG közleménye. A közlemény szerint Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a konstrukció már bevált.

Három éve Európában az értékpapírosítási tranzakciók összértéke százhatvanmilliárd eurót tett ki és 2002-re háromszázötvenmilliárd euróra nőtt – közölte a Moody’s. Még 1995-ben az európai tranzakciók az összes Egyesült Államokon kívüli tranzakció 54 százalékát tették ki, 2001-re arányuk 70 százalékra nőtt. Időközben az értékpapírosított eszközök köre is jelentősen kibővült: míg az 1970-es években az értékpapírosítás kizárólag jelzáloghitelekre korlátozódott, addig 2000-re a hitelkártya-követelésektől a kereskedelmi követeléseken és a franchisedíj-követeléseken át a diákhitel-követelésekig már több mint 20 különböző eszközfajtát értékpapírosítottak. Az értékpapírosítás alapmodellje szerint egy társaság (az originator) meghatározott követelésállományát kihelyezi egy külön erre a célra létrehozott társaságba, egy ún. SPV-be. Az SPV (Special Purpose Vehicle) az eszközök fedezetével értékpapírt bocsát ki, ezzel az originator új forráshoz jut, ideális esetben lényegesen olcsóbban, mint más finanszírozási formák esetén.