A 20 legjobb film a 2025-ös évből – 1. rész: egy harapós cicától a depressziós szuperhősökig

A 2025 legjobb filmjeit összegyűjtő 20-as listánkon vérbeli blockbusterek, szórakoztató zsánerfilmek, kockázatvállaló szerzői alkotások, egy animációs film és friss magyar alkotások keverednek egymással – úgy folynak össze, ahogy egy emlékezetes mozis év legjobb pillanatai az emlékezetünkben. Listánk nem is annyira hierarchiát, mint inkább keresztmetszetet kínál. Íme az idei év legjobb, moziban vagy streamingen bemutatott filmjei, esőként a 20-11. helyezettek.

Leonardo DiCaprio új filmjét sokan tennék a legelső helyre, nálunk kicsit hátrébb szorult a toplistán. Forrás: TMDb

20.) Darren Aronofsky: Rajtakapva

KRITIKA – „Sötét humorral átszőtt krimi, amelyben egy bukott sportoló és egy harapós cica indítja el az események láncolatát – a kérdés csupán az, hogy Hank képes-e végre felnőni, mielőtt elnyelné az alvilág. Darren Aronofsky az elmúlt évek horrorral kacérkodó műfajkísérletei után életében először evezett könnyedebb vizekre, a Charlie Huston regényéből készült Rajtakapva a rendező eddigi legvidámabb, ugyanakkor legkevésbé karakteres munkája.“

Az internet és a 9/11 előtti világ észrevétlenül tűnt el a szemünk elől, mígnem rájöttünk, hogy átvertek. Forrás: Darren Aronofsky facebook

19.) Francis Lawrence: A hosszú menetelés

KRITIKA – „A film alapkoncepciójának első ránézésre semmi értelme, a mélyére ásva azonban erős korlenyomat és egzisztenciális szorongás fogalmazódik meg. Stephen King első regényének adaptációjában tetten érhetők az író védjegyei, azaz a horror mellett hasonlóképpen hangsúlyosak az emberi drámák. [...] Francis Lawrence már-már nevetségesen egyértelmű választásnak bizonyult rendezőként, hiszen az ő nevéhez fűződik a sok szempontból hasonló tematikájú Éhezők viadala-franchise, de a Legenda vagyokkal ímmel-ámmal a horrorba is belekóstolt.“

Stephen King ma népszerűbb, mint valaha, a filmvilágban mindenképpen. Forrás: TMDb

18.) Rózsa Gábor: Reménytelenül - József Attila pszichoanalízise

KRITIKA – „Nehéz kérdéseket vet fel az film: mi történik, ha a zseniális költő és fiatal pszichoanalitikusa között elmosódnak a terapeuta és a páciens közötti határok? Meg lehet-e menteni valakit, aki a saját elméjének csapdájában vergődik? A film nemcsak József Attila kevésbé ismert oldalát mutatja be, hanem egy kivételes nőt is, aki pszichoanalitikusként és emberként is rendkívül erős.“

A József Attila születésének 120. évfordulója, a magyar költészet napján bemutatott Reménytelenül megrendítő és felemelő mozi. Forrás: Youtube

17.) Nisha Ganatra: Már megint nem férek a bőrödbe

KRITIKA – „Huszonkét évvel az első rész után a Már megint nem férek a bőrödbe nem a nosztalgiára, hanem a friss humorra épít – és még a generációk közti szakadékot is átugorja. Egészen biztosan nem gondoltuk volna, hogy a nyár legszórakoztatóbb családi vígjátéka pont a számos hullámvölgyet megélt Lindsay Lohanhez fog kötődni. [...] A Már megint nem férek a bőrödbe már azelőtt is tálcán kínálja a humorbombákat, hogy a szerepcsere megtörténne, mivel már-már paródiába illő hatékonysággal karikírozza a modern nevelési módszereket, az infantilizmusba hajló, ezoterikus guruk világát, és a Z generáció törékeny önbizalommal vegyülő pökhendiségét is.“

Lindsay Lohan és Jammie Lee Curtis két évtized után is ütős páros. Forrás: TMDb

16.) Jonathan Entwistle: Karate kölyök – Legendák

KRITIKA –  „Az új rész már az úgynevezett legacy rebootok sorát gyarapítja, most először egy ázsiai Karate kölyöknek (Ben Wang) átadva a stafétát. A franchise ezzel meglepő módon a szintén John G. Avildsen által útjára indított Rocky-szériát követi, ami a 2015-ös Creed: Apollo fiával tette relevánssá a mai közönségnek is a régi iskolát, és bizonyította, hogy a Hollywoodot uraló franchise-láz nemcsak a bátortalanság és az ötlettelenség tünete lehet, hanem őszinte továbbgondolása a régi recepteknek. A Legendák is ezekből építkezik, de mindezt annyira elevenen teszi, hogy könnyedén az egész franchise legszórakoztatóbb felvonásává lép elő.“

A Legendáknál szórakoztatóbb családi akció-vígjáték aligha került idén a mozikba. Forrás: TMDb

15.) Paul Thomas Anderson: Egyik csata a másik után

KRITIKA – „Milicista tévésorozatok, A sebhelyesarcú felemlegetése, az 1970-es évek autós filmjeinek megidézése a mexikói sivatagban vagy a magabiztos játék a zsánerekkel, ami észrevétlenül váltogatja a hangnemet a fekete komédia, a politikai thriller és az akciófilm között – kétségünk sem lehet felőle, hogy egy Anderson-művet nézünk. A rendezőt már 11-szer jelölték Oscar-díjra, de még sosem nyert. Ez jövő márciusban feltehetően megváltozik.“

Leonardo DiCaprio új filmje a jövő évi Oscar-szezon egyik legnagyobb esélyese. Forrás: TMDb

14.) Luc Besson: June & John

KRITIKA – „Besson leforgatta a saját variációját a menekülő szerelmesek témában, a nonkonformizmussal hadakozó XXI. századi Bonnie és Clyde helyzete azonban elkeserítőbb, mint korábban bármikor. [...] Besson szemüvegén keresztül a világ egyre mechanikusabb, nyomasztóbb, szűkebb és embertelenebb helynek tűnik, és bár a modern rabszolgaság szatirikusan el van túlozva, a filmnek ez a része működik a legjobban, miközben a háttérben hangtalanul kirajzolódik a modern Amerika csomó nyűgje is“

A menekülő szerelmesek egy embertelen modern kor karmai közül próbálnak elfutni, de ikerül nekik? Forrás: TMDb

15.) Dan Trachtenberg: Predator: Halálbolygó

KRITIKA – „Minden téren rálicitál a korábbi részekre, és az év egyik legszórakoztatóbb blockbusterét hozza el: nemcsak a karakterek szintjén, hanem az akciókban, az eredeti lények és szörnyek, valamint a katartikus fordulatok, a cselekményszövés tekintetében is lendületes, látványos, és szívvel-lélekkel elkészített látványfilm. [...] A Halálbolygó felteszi azt a kérdést, hogy az erő mindenfölöttiségét hirdető yautja-klánok talán tévednek, és létezik magasabb rendű erő is, mint a nyers erőszak: ez pedig a bizalom, a kifinomult szociális érzékenység és a bajtársiasság.“

Dan Trachtenberg példátlan módon pumpált új vért egy 30 éve fulladozó franchise-ba. Forrás: TMDb

12.) Rian Johnson: Tőrbe ejtve – Ébredj fel, halott ember

KRITIKA – „Ezúttal egy vallási gyülekezet szennyese kerül terítékre, ami minden korábbinál kényesebb terep: Johnson filmje feltárja a szektás működés mechanizmusait, a vakbuzgóság és a képmutatás ártalmait, de sosem tesz egyenlőségjelet ezek és a vallás közé. Sőt, a filmben bárminemű ájtatosság nélkül rajzolódik ki az egyik legfontosabb keresztény érték, a kegyelem ereje, ami több mint váratlan. Ráadásul ezt egyszerre több karakter is megéli benne: a dühös bokszolóból lett pap és a hitre nem sokat adó magánnyomozó is.“

A Tőrbe ejtve-franchise harmadik részében egy bokszolóból lett pap kerül a középpontba. Forrás: TMDb

11.) Jake Schreier: Mennydörgők*

KRITIKA – „Nem a Mennydörgők* az első csapatfilm, amiben egy rakás komplexusos szerencsétlenség úgy dönt, hogy a saját irhája helyett inkább a világot menti meg. [..] Önmarcangoló, jellemhibás szuperhősökkel eddig is tele volt a padlás, de olyan még nem nagyon volt, hogy a hősöknek lényegében nincs klasszikus értelemben vett ellenfele, egy aktuális szupergonosz, akit pár ökölcsapással le lehetne győzni. A Mennydörgők ellensége ugyanis maga a depresszió. Hogyan ütöd le a depressziót?“

A négy idén bemutatott szuperhősfilm közül a Mennydörgők* tartogatta a legtöbb meglepetést. Forrás: TMDb