Kerékkötő anyaország

Egy hónappal ezelőtt olyan pillanat érkezett el a háborútól, megaláztatásoktól, erőszakos asszimilációtól és elszegényedéstől sújtott vajdasági magyarság életében, amelyet csak álmában mert dédelgetni. A szerb miniszterelnök egy újságíró kérdésére válaszolva kijelentette, nincs kifogása az ellen, hogy a Vajdaságban élő magyarok kettős állampolgársággal rendelkezzenek. Zoran Zivkovics hosszú, diplomatikus elemzéssel ecsetelhette volna, most éppen miért nem időszerű egy ilyen lépés, akár ki is kerülhette volna a kérdést. Nem ezt tette. Egyértelmű volt és határozott: Szerbia-Montenegrót nem zavarja, ha Magyarország állampolgárságot ad a vajdasági magyaroknak. A bejelentés Medgyessy Péter szabadkai látogatása kapcsán történt, így Zivkovics jobbján ott állt a magyar kormányfő, aki viszont nem tartotta fontosnak, hogy bármit is hozzáfűzzön a történelmi bejelentéshez.

Medgyessy Péter az újvidéki Magyar Szó című napilap június 26-i számában megjelent interjújában fejtette ki véleményét a kettős állampolgárság kérdéséről. Íme a miniszterelnöki válasz: „A magyar alkotmányjog egyetlen, oszthatatlan magyar állampolgárságot ismer. A hatályos magyar szabályozás és az állampolgárság eddigi értelmezése megegyezik a nemzetközi normákkal és szokásokkal. Nemzetközi viszonylatban csak a tényleges, valós állampolgári kötelék ismerhető el. Korlátozott jogosítványokkal rendelkező állampolgári kategóriát a magyar és a nemzetközi jog sem ismer. Az ilyen állampolgárságot szorgalmazók kiindulópontja, hogy a magyar állampolgárságra való igényt a magyar nemzethez tartozás alapozza meg. Azonban az állampolgárság az államhoz, nem pedig a nemzethez kötődő fogalom, illetve jogintézmény. A hatályos törvény értelmében külföldi csak abban az esetben szerezheti meg a magyar állampolgárságot – más feltételek mellett –, ha állandó magyarországi lakos. Ugyanakkor a magyar állampolgársági jog egyáltalán nem zárja ki, hogy valamely szomszédos állam állampolgárságával rendelkező személy a magyar állampolgárságba honosítható legyen, ha a honosítás egyéb feltételeinek eleget tesz. Magyar nemzetiségűek esetén a törvény kedvezményes honosítási feltételeket állapít meg, az egy éve magyarországi lakóhellyel rendelkező személy már kérheti a honosítását. A magyar–jugoszláv relációban soha nem volt hatályban a kettős állampolgárság kizárásáról szóló szerződés.” Világos válasz, nemde? Medgyessy Péter megközelítő pontossággal idézte a magyar állampolgárságot szabályozó törvényt. Egyetlen szóval sem jelezte, hogy a jogszabályon, a jelenleg kialakult kedvező diplomáciai helyzetben, esetleg változtatni kellene, vagy éppen más törvényi szabályozásra lenne szükség a kérdés pozitív megoldására. Arról sem beszélt, hogy rendkívüli ülésre összehívja a Magyar Állandó Értekezletet, s meghallgatja a résztvevők véleményét a kettős állampolgárság megadásának lehetséges módozatairól.

A státustörvény módosítása előtt hónapokon keresztül hallhattuk: a kormány az európai szervezetek, a szomszédos országok és a határon túli magyarok igényeit kielégítő jogszabályt akar. A végeredmény ismert. Ezúttal adott egy olyan – talán soha vissza nem térő – alkalom, amikor egy határon túl élő magyar közösség évtizedes álma nem ütközik az érintett állam vezetésének ellenállásába. A sok esetben élesen eltérő álláspontot megfogalmazó vajdasági magyar szervezetek a kettős állampolgárság kérdésében egyhangú véleményt képviselnek. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke egy hét eleji rádióinterjúban erősítette meg az általa vezetett szervezet elkötelezettségét ez ügyben. A VMSZ első embere nyomatékosította azt is: a kettős állampolgárság kérdését Budapesten kell kezelni. Európai ellenvetésekről természetesen szó sem lehet, hiszen a kontinens nyugati felében évtizedek óta működik a kettős állampolgárság intézménye. Szomszédainknál sem tabu már régóta ez a kérdés. Az utóbbi években több százezer moldovai román kapott alig pár hetes átfutási idő alatt román állampolgárságot, miután rokoni szálakon keresztül igazolták román származásukat. Szlovákia, Horvátország, Bulgária esetében is természetes a kettős állampolgárság. Prága rövidesen lehetővé teszi, hogy azok a csehek, akik a szövetségi csehszlovák állam megszűnése után Szlovákia fennhatósága alá kerültek – és az akkor hatályos cseh törvények szerint ezért kénytelenek voltak lemondani cseh állampolgárságukról – most ezt visszakaphassák, és így a jövőben kettős, cseh–szlovák állampolgársággal rendelkezzenek. A magyar diplomácia részéről nem lehet tehát Jürgensre, Verheugenre hivatkozni, a szomszédokkal való baráti kapcsolatok egekbe emelt fontossága sem szenvedhet csorbát.

Minden feltétel adott a vajdaságiakat érintő kérdés azonnali napirendre tűzéséhez. Mégsem történik semmi. Azaz majdnem semmi. Tabajdi Csaba, felkészültségét tekintve az MSZP egyetlen hitelesnek nevezhető kisebbségi szakértője – akit kormányzati szinten nyilván nem véletlenül tartanak távol minden határon túliakat érintő kérdéstől – a Magyar Rádió kérdésére válaszolva nyíltan ellentmondott a Medgyessy Péter által felvázolt elutasító álláspontnak. A szocialista képviselő szerint a kettős állampolgárság ügyének felvetését nagyon komolyan meg kell vizsgálni. „Úgy látom, a kérdésnek komoly lehetőségei vannak. Egyetlenegy veszélye van, és ezt természetesen leginkább Kasza Józsefnek és a határon túli szervezeteknek kell felmérniük: milyen eredményt fog hozni a kettős állampolgárság? A szülőföldön való megmaradást erősíti-e, vagy áttelepülésre csábít? Ezt ma még senki nem tudja megmondani, de azt hiszem, a schengeni rendszer komoly feladatok és kihívások elé állítja mind Magyarországot, mind az érintett nemzeti közösséget. Ezt a felvetést is nagyon komolyan meg kell vizsgálni, le kell ülni a szerb hatóságokkal, és amennyiben úgy látszik, hogy ennek nincs akadálya, ez akár egy megoldás is lehet a vajdasági magyarság számára. Még egyszer hozzáteszem: látok benne némi kockázatot, de ez a kockázat nem azt jelenti, hogy ne kellene róla komoly tárgyalásokat folytatni” – nyilatkozta Tabajdi.

A sors úgy hozta, hogy a nagyváradi származására oly büszke magyar miniszterelnöknek még egy lehetősége adódik a státustörvény módosításával mélypontra jutott nemzetpolitika korrigálására. A gyors és egyértelmű lépés a vajdasági magyarok kettős állampolgársága érdekében visszaadhatja az anyaországba vetett hitet a határon túliak körében. A gyors és egyértelmű lépés elmaradása azonban nemcsak a szomszédos országokban élő magyar közösségek újbóli cserbenhagyását jelentené, hanem egy szégyenteljes kettős mércéről rántaná le a leplet. Nyilvánvalóvá válna, hogy az európai szervezetek és szomszédos országok véleménye csak akkor fontos, ha az a magyar nemzetpolitikával fordul szembe. Ha viszont megengedő, sőt támogató a magyarság számára létfontosságú kérdésekben, akkor már nem túl lényeges a budapesti vezetés számára. Ez pedig nem jelent mást, mint hogy az anyaország válik a határon túliak felemelkedésének egyik kerékkötőjévé. Negyven évig volt már rá példa.