Lassan, de növekszik a hitelkártyák aránya

A Magyarországon forgalomban lévő bankkártyák többsége még mindig betéti kártya, bár ezek részaránya fokozatosan csökkent az elmúlt időszakban. Bár javul az arány, a tulajdonosok jó része szinte kizárólag készpénzfelvételre használja bankkártyáját, ami részben az elfogadóhelyek viszonylag kis számával magyarázható.

Habár a készpénz továbbra is fontos szerepet játszik a lakossági fizetési forgalomban Magyarországon, a tradicionálisan népszerű postai készpénz-átutalási megbízások mellett egyre fontosabb szerephez jutnak a készpénz nélküli fizetési módok, illetve a bankkártya – derül ki a Magyar Nemzeti Bank 2002-ről készített összesítéséből.
Az utóbbi évben összesen 562 millió műveletet hajtottak végre készpénz használata nélkül, amely 24 százalékkal haladja meg a megelőző év forgalmát. Míg a postai fizetések és egyszerű átutalások aránya nagyon kis mértékben ugyan, de csökkent, a csoportos átutalás és beszedés változatlan maradt; a bankkártyák használata két százalékkal nőtt a megelőző évhez képest, és jelenleg a fizetések számának egynegyedét teszi ki. (Ez utóbbi tétel 71 százaléka azonban még mindig készpénzfelvétel.)
Hazánkban a múlt év végén 5,7 millió bankkártya volt forgalomban, amely 12 százalékkal haladja meg a megelőző év hasonló adatát. Ez azt jelenti, hogy a kártyák száma évről évre nő ugyan, de a növekedés üteme átlag 2 százalékkal csökken évente. A 15–64 év közötti korosztályt tekintve százból 82 fő rendelkezik bankkártyával, feltételezve, hogy mindenkinek csak egy kártyája van.
A forgalomban lévő kártyák túlnyomó többsége, 89 százaléka – 5,025 millió – még mindig betéti kártya, ez az arány azonban már két százalékkal kevesebb az előző év véginél. Ez azt mutatja, hogy nemcsak abszolút értékben nőtt a hitel- és terhelési kártyák darabszáma, hanem az összkártyaszámon belüli részarányuk is emelkedett. A 642 ezer hitelkártya fele azonban csak a bankszámlahitelhez való hozzáférés eszköze, vásárlás esetén nem kapcsolódik a használatához kamatmentes hitelperiódus, azaz nem a szó klasszikus értelmében vett hitelkártya. A kereskedőkkel együtt kibocsátott úgynevezett co-branded kártyák aránya a múlt év végén csaknem hét százalékra emelkedett, amely két százalékkal több, mint 2001-ben volt.
A kifejezetten üzleti jellegű kiadások fedezésére kibocsátott „business” kártyák száma továbbra sem jelentős, 148 ezer volt tavaly év végén, amely nem éri el az összkártyaszám három százalékát sem. A magyarázat valószínűleg az, hogy egyéb, főleg arany- és ezüstkártyákat is használnak üzleti célokra. Bár számuk egyelőre elenyésző – mindössze 22 ezer –, megjelentek a kizárólag internetes fizetések teljesítésére használható, úgynevezett virtuális bankkártyák is.
Az MNB szerint az utóbbi években mindössze pár százalékos növekedés tapasztalható az ATM-ek (bankjegykiadó automaták) számát illetően, amely arra enged következtetni, hogy azok a helyek, ahol gazdaságosan üzemeltethetők ezek a berendezések, már telítődtek. A gazdaságosnál kisebb forgalmat lebonyolító településeken, a postahivatalokban és bankfiókokban felszerelt POS-terminálok biztosítják az elektronikus készpénzfelvétel lehetőségét. Ezek száma – elsősorban a Magyar Posta informatikai fejlesztéseinek és bővítéseinek köszönhetően – jelentősen nőtt az elmúlt év során. A jegybank múlt év végi adatai szerint a kereskedői pénztárakban összesen 23109 POS-berendezés biztosítja az elektronikus kártyaelfogadást, ebből mindössze 14 működik „0 floor” limittel. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden berendezésen minden egyes művelet engedélyhez kötött, amely növeli a kártyahasználat biztonságát. Elenyésző azoknak a termináloknak a száma, ahol csak bizonyos összeghatár felett köteles a kereskedő engedélyeztetni a tranzakciót, ellenkező esetben ugyanis nem feltétlenül jut a pénzéhez.
A hazai bankkártyaforgalom részben a hazai kibocsátású kártyákkal belföldön, részben pedig a külföldi kibocsátásúakkal hazánkban lebonyolított készpénzfelvételi és vásárlási műveletekből tevődik össze. Ezek összesen 152 millió darabot tettek ki a múlt évben, ez értékben 3555 milliárd forintot jelent. A növekedés üteme a megelőző évhez képest a műveletek darabszámát tekintve 22 százalék, értékben pedig 27 százalék: ezen belül 52 százalékkal nőttek a vásárlási tranzakciók, ennél jóval szerényebb mértékben, mindössze 11 százalékkal a készpénzfelvételek. Az előzőekből következő pozitív változás, hogy tovább csökkent a készpénzfelvételek számának aránya: míg 2001-ben százból 74, tavaly csak 68 alkalommal használták kártyáikat készpénz felvételére.
Bár az arányokban nem tükröződik, a vásárlási forgalom értéke látványosan nőtt az utóbbi három év távlatában – 442 milliárd volt tavaly –, és ez elsősorban a hazai kártyabirtokosok kártyahasználati szokásainak változásából ered, hiszen az elfogadói forgalom értékének 95 százaléka magyar kibocsátású kártyákkal lebonyolított műveletekből adódik. A magyar kártyabirtokosok tavaly, itthon és külföldön, összesen 142 millió alkalommal használták kártyáikat készpénz felvételére és vásárlásra: ez 18 százalékos növekedésnek felel meg. A kártyahasználat gyakorisága évek óta nem változik: havonta két művelet.
Az MNB szerint jól látható, hogy azoknál a konstrukcióknál, ahol a készpénzfelvétel esetén jelentős kamatot vagy kiemelkedően magas tranzakciós díjat kell fizetni, a költségmentes fizetés pedig – a számlázási periódus végéig – kamatmentes hitel terhére történik, az ügyfelek a fizetést részesítik előnyben. A betéti kártyáknál, ahol szintén díjmentes a vásárlás ellenértékének a kifizetése, a készpénzfelvétel után azonban díjat kell fizetni, még mindig igen jelentős ez utóbbi művelet túlsúlya. A kamat- és díjstruktúrán kívül befolyásolja még a megoszlási arányt a kártyákat jellemzően használó ügyfélkör összetétele. A betéti kártyákat használó ügyfelek között valószínűsíthetően még mindig sok az úgynevezett kényszer-kártyabirtokos, vagyis azok, akik csak azért kényszerülnek kártyát igényelni, hogy hozzájussanak a fizetésükhöz, amelyet havi egy-két alkalommal készpénzben felvesznek. Amennyiben a fenti arányokat a co-branded kártyáknál vizsgáljuk, meglepően magas, 46 százalék a készpénzfelvételi műveletek aránya. A businesskártyák esetében a készpénzfelvételek aránya meghaladja a vásárlási műveletekét: 56 százalékot tett ki mind az elmúlt, mind az azt megelőző évben.