Az idei évben érvényesül először az a szabály, hogy a hozott pontokat egységesen a kormányrendeletben előírtak szerint kell kiszámítani. Princzinger Péter, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda igazgatójának tájékoztatása szerint ez azt jelenti, hogy míg korábban a felsőoktatási intézmények húsz különböző variációval számolták a hozott pontokat, most mindenkinek ugyanazt az egy számítási módot kell alkalmaznia. A előző években például egy humán érdeklődésű fiatal el tudta kerülni a fizika- és a matematikapontok beszámítását az egyetem jóvoltából, az idén azonban ezt nem tehette meg. Mindenkinek az érettségi jegyeiből számolták ki a hozott pontjait. A másik fontos tudnivaló, hogy ebben az évben kötelező arányt írt elő a jogszabály az írásbeli és a szóbeli teljesítmény között: az előbbi kétharmad, az utóbbi pedig egyharmad értékben esett a latba. A harmadik elem a pontok számításánál, hogy míg korábban az intézményekre bízták, hogy a száz dolgozatpontot hogyan számítják át felvételi pontra, ez is egységesült, tehát az országban mindenhol ugyanaz az átszámítási kulcs érvényesül, amely valamennyivel szigorúbb az előzőnél.
– Ezért nem szabad összehasonlítani a tavalyi és az idei ponthatárokat. Az idén jelentkezők teljesítményét az azonos korosztályban lévőkkel és a velük együtt felvételizőkkel érdemes összevetni – figyelmeztetett a szakember.
Az idei felvételi eljárás során voltak olyan felsőoktatási intézmények, amelyek úgy döntöttek, hogy megtartják a felvételit. Ezekben az intézményekben a pontszámok fele az érettségi és a középiskolai tanulmányi eredményekből, a másik fele pedig az egyetemi felvételin elért osztályzatokból állt össze. Ha például most egy jogászhallgató az érettségin matematikából rosszul szerepelt – ez a tantárgy a későbbiekben közömbös számára –, ez most visszahúzza a pontjait. Eddig csak magyarból és történelemből kellett beszámítani a felvételi pontszámokat, most a matematikát is. Az eredmények romlásához hozzájárult az is, hogy idén nehéz volt az írásbeli. Az írásbeli és a szóbeli vizsga eredménye közötti 2/1 arányú súlyozás miatt történhetett meg, hogy például a jogászok esetében 77 és 94 pont között volt a határ, amely szükséges volt a felvételhez. Ez 10-15 ponttal a szokásos alatt van. A magasabb pontszámok – mint a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem esetében – részben úgy alakultak ki, hogy duplázták a középiskolai pontszámot egy adott tárgyból, és nem tartottak felvételit.
A közgazdasági szakmában Budapesten, a Duna egyik partján, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen így lett ugyanazon a szakon 98 a felvételhez szükséges minimális pontszám, a szemben lévő Műegyetemen pedig – a másféle számítás miatt –124.
A magyarországi jogi egyetemeken mindenütt tartottak felvételi vizsgákat. A számítógépes rendszer az adott intézményben a felvételi keretszámok alapján sorolta be a hallgatókat, és így jött ki az a pontszám, amellyel a férőhelyek kitölthetők voltak.
Ezért fordulhatott elő az, hogy az egyes helyeken meglehetősen különböznek egymástól a ponteredmények. Ebből azonban nem lehet általános következtetéseket levonni, hiszen a felsőoktatási intézmények szabták meg a pontképzés feltételeit. Ezért fordul elő, hogy a 72 pontos alsó határ miatt a költségtérítéses képzés lehetőségéből nagyon sokan kiestek azok közül, akik tavaly még bekerülhettek volna. Most számukra a nyári pótfelvételi jelenthet bejutási lehetőséget, hiszen 3-4 ezer üres hely áll még rendelkezésre.
A felsőoktatási intézmények a náluk sikertelenül próbálkozó diákoknak felkínálhatják a költségtérítéses képzést, vagy a pótfelvételi lehetőségét. A nyári felvételi eljárásról – amelyre a diákok augusztus 8-ig jelentkezhetnek – tudni kell azt is, hogy minden intézmény megadhatja, kíván-e újabb szóbeli elbeszélgetést tartani, vagy az alapeljárásban elért pontszámokat veszi figyelembe.
A 2005-ben bevezetendő emelt szintű érettségi eredményeit a tervek szerint a felsőoktatási információs rendszer megkapja majd, és az alapján végzi el a jelenlegi szabályok szerinti procedúrát.
*
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) közel háromezer elsőéves kezdi meg tanulmányait szeptemberben. Az elmúlt évhez képest hat százalékkal emelkedett átlagosan a bekerülési ponthatár, tehát továbbra is szinte csak száz pont feletti eredménnyel lehetett belépni a BME-re. A 120 pontos felvételi rendszerben 124 pontot kellett elérni a közgazdász-gazdálkodási, 121-et a műszaki menedzser, 120-at pedig a környezetmérnöki szakhoz. A mérnök-fizikus, mérnök-matematikus szakon 117 pont volt a határ, 116 az építészmérnök és 113 a műszaki informatika alsó határa.
A közgazdász-gazdálkodó szak esetében a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen 98 pont volt a bejutási határ. Az ELTE jogi karán ebben az évben a bejutáshoz 96 pontot kellett teljesíteni, Debrecenben 82, Miskolcon pedig 80 pont volt az alsó határ.
jézus
Egynapos történelmek
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!