Még két hétig tart a csere

Elkezdődött a kárpótlási jegyek ellenében felajánlott Forrás Rt. részvényeinek cseréje, amely június 30-tól július 20-ig tart. A közelmúltban László Csaba pénzügyminiszter leszögezte, hogy a tranzakciót a kárpótlásijegy-bevonás lezárásának tekinti. A Forrás Rt. a kárpótlásijegy-tranzakcióval párhuzamosan kezdeményezi részvényeinek bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére – nyilatkozta lapunknak Patonai József, a Forrás Rt. elnök-vezérigazgatója.

Hétfőn indult az a tranzakció, amely során a még piacon lévő kárpótlási jegyeket be kívánják vonni.
– Valóban, június 20-án indult a Forrás Rt. részvényeinek kárpótlási jegyre való cseréje, ami július 20-ig tart. Ez a tranzakció egy közel féléves előkészítő folyamat lezárását jelenti, s ez idő alatt raktuk össze az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. kétlépcsős apportjából a Forrás Rt.-t. Ennek következtében egy kilencmilliárdos jegyzett tőkéjű és egy tizenhatmilliárdos eszközértékű cég jött létre. A jegyzett tőke és az eszközérték közötti arány egy kicsit meghaladja a kárpótlási jegy címletértéke 174,2 százalékos kamattal növelt névértékét. Ez alapozza meg azt a cserearányt, amely során egy darab 1000 forintos címletértékű kárpótlási jegyért egy darab 1000 forint névértékű Forrás-részvényt lehet kapni úgy, hogy az allokáció során az alanyi kárpótoltak elsőbbséget élveznek. A magyar állam egyébként összesen száznegyvenmilliárd forint címletértékű kárpótlási jegyet bocsátott ki.
– Hány helyen lehet részvényt jegyezni?
– Országosan 140 jegyzési hely található. Négy pénzintézet bonyolítja a cserét; a Postabank, az Inter-Európa Bank, a HVB és a Takarékszövetkezeti Bank Rt. vidéki fiókjai.
– Hányfajta részvénysorozat létezik?
– Kétfajta részvénysorozat értékesítése zajlik, az egyik az A sorozatú, szavazásra jogosító részvény, ebből 4,6 millió darabot ajánlunk fel. A másik a B sorozatú részvény, amely a névértékre vetítve minimum öt százalék osztalékot biztosító osztalékelsőbbségi részvény, amelyből négymilliót dobunk piacra.
– Kiadványaikon azonban feltüntettek egy darab C sorozatú részvényt is. Miért?
– Erre azért van szükség, hogy a tőzsdére kerüléshez szükséges tőkepiaci törvény szerinti nyilvánossági követelményeknek megfeleljünk. Ez az egy részvény készpénzért jegyezhető és a Forrás Rt. kibocsátáskori részvényeseinek, jelesül az ÁPV Rt.-nek, a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.-nek és a Pannónia Film Kft.-nek allokációs elsőbbsége van. A Forrás Rt. 95,6 százaléka van az ÁPV Rt., 2,6 százaléka a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. és 1,8 százaléka a Pannónia Film Kft. birtokában. Elkészült a tájékoztatónk is, amely mindenféle információt tartalmaz a Forrás Rt.-ről, múltjáról, terveiről, valamint kiemelt hangsúllyal ad tájékoztatást azokról a vagyonelemekről, amelyek a Forrás Rt.-ben megtalálhatók.
– Ez a tájékoztató kerül ki a jegyzési helyekre?
– Igen, és ez alapján dönthetik el a leendő részvényeseink, azaz az alanyi kárpótoltak és a másodlagos jegytulajdonosok, hogy jegyeznek-e Forrás-részvényt, s ha igen, melyik sorozatból és mennyit.
– Azt fogják-e tudni, hogy a külföldön élő alanyi kárpótoltak milyen arányban vesznek részt a jegyzésben?
– Igen, ezt a meghatalmazásokból látni fogjuk. Ugyanis mindenkinek személyesen, illetve meghatalmazott útján meg kell jelennie a jegyzési helyeken. Erre részben a kárpótlási jegyet jegyzők azonosítása, részben a kárpótlási jegyek valódiságának ellenőrzése miatt van szükség. Akik külföldi állampolgárságúak, azok útlevéllel vagy a konzulátusokon megerősített meghatalmazással jegyezhetnek részvényt.
– Milyen bevonási arányra számítanak?
– Az a baj, hogy nincsenek pontos adatok arról, hogy mennyi kárpótlási jegy van kint a piacon, s ezek közül mennyi lehet alanyi kárpótoltak kezében. Ezért nem tudni pontosan azt sem, hogyan oszlik meg a hazai és külföldi jegytulajdonosok aránya. Mivel a kormány nyomatékosította, hogy ez az utolsó állami vagyonfelajánlás, ez megmozgatja az érdeklődést.
– Alapvetően aggályos ez az ön által is hivatkozott pénzügyminiszteri kijelentés, azaz hogy ez az utolsó ajánlat a kormány részéről arra, hogy bárki állami vagyont kaphasson kárpótlási jegyéért. Hiszen a kárpótlási jegyről rendelkező törvény nem köt ki végső határidőt a folyamat lezárására.
– Valóban nincsenek a jogi szálak elvarrva. Ugyanakkor a Forrás Rt.-nek nem feladata, hogy kezdeményezze bárhol, hogy rendezzék ezt a kérdést. Úgy vélem, a mostani kibocsátás tapasztalatainak alapján kell majd eldöntenie a kormánynak, hogy hogyan és milyen módon zárja le jogilag is ezt a folyamatot, amelyhez mindenképpen jogszabály-módosítás szükséges.
– Kell-e árfolyamnyereség-adót fizetnie annak, aki kárpótlási jegyét becseréli részvényre, majd azt készpénzért értékesíti?
– Kizárólag az alanyi kárpótoltak élvezhetnek adómentességet, a másodlagos tulajdonosokra csak 1742 forint feletti tőzsdei eladásnál érvényes. Ez alatt a felhasznált jegyek beszerzési ára és a Forrás-részvény eladási ára közötti különbség után 20 százalékkal adózniuk kell. Egyébként a www.forras.hu című honlapunkon is sok információt megtalálhatnak az érdeklődők, valamint az értékesítési helyeken a részletes tájékoztató is megtalálható.
– Tőzsdepiaci pletykák szerint az Arago Rt. és a BIF Rt. nagy tételben vásárolt eddig kárpótlási jegyeket, és várhatóan ezzel jelentős mértékű részt szerezhetnek a nyilvánossá váló Forrás Rt.-ben. Ezt a problémát, illetve azt, hogy a többségi tulajdonnal kapcsolatos jogviták megoldódjanak, hogyan kívánják kivédeni?
– A piac egy ilyen nagy érdeklődésre számot tartó ügynél mindig tele van pletykákkal. S a múltból is vannak arra vonatkozó információk – amelyek most a pletyka tárgyai –, hogy ki, hogyan, mikor és mennyi jegyet vásárolt. Ám ezek nem ellenőrizhető információk, csak vélelmezések, de tényleg vannak ilyenek. Az előkészítési időszakban komoly munka zajlott a Forrás Rt., a CA-IB forgalmazó és az ÁPV Rt. között annak érdekében, hogy a Forrás Rt. kiegyensúlyozott viszonyokat, érdekérvényesítési lehetőségeket biztosítson valamennyi részvényese számára. Tehát ne zárja ki a nagy befektetőket sem, de megfelelő terepet biztosítson a kisbefektetőknek is. Hiszen az a cél, hogy mindkét félnél a kint lévő kárpótlási jegyeket be tudjuk vonni. Ezen elvárásoknak megfelelően született meg a cég alapszabálya, amely akkor válik majd hatályossá, amikor a jegyzés lezajlik és nyilvános társasággá válunk. Ez jelentős kisebbségvédelmi garanciákat tartalmaz. Eszerint az alapszabályban szerepel egy egyéves, átmeneti időszak, melynek során a társasággal kapcsolatos stratégiai döntéseket – alaptőke felemelésére, leszállítására, tőzsdei bevezetésre, a társaság átalakítására vonatkozóan – csak a közgyűlés 90 százalékos jelenléte és szavazati aránya mellett lehet megváltoztatni. Mindez azt jelenti, hogy ez alatt az idő alatt megkerülhetetlenné válnak a kisebbségi tulajdonosok. Azt reméljük, hogy ezek a jogi keretek kizárják az egyoldalú érdekérvényesítés lehetőségét, és minden érintett fél számára megfelelnek.
– Az effajta aggodalomra az utóbbi időszak tőzsdei eseményei, lásd Pick vagy a Pevdi–Britton–
Kartonpack-ügy is alapot adhatnak.
– Éppen az elmúlt időszak bizonyítja, hogy nagyon erős felügyeleti kontroll mellett működik a magyar pénz- és tőkepiac, és nagyon jól szabályozott a magyar tőzsde tevékenysége is. Terveink szerint a nyilvános kibocsátást követően bevezetjük a Forrás Rt. részvényeit a Budapesti Értéktőzsdére. Úgy vélem, hogy a tőzsdei és a felügyeleti kontroll megfelelő a jegycsere és a későbbi nyilvános működés szempontjából.
– A jegyzési időszak lezárta után mikor várhatók az első adatok?
– Július 20-án zárul a jegyzés, s azt követően a felügyeleti határozat szerint hét napon belül közzé kell tenni a forgalmazónak a jegyzés és az értékesítés eredményét. Így tehát várhatólag július 25-ig megtörténik a jegyzés eredményéről szóló közzététel. Majd megkezdődik a jegyzésben részt vevők névre szóló értesítése arról, hogy a jegyzés során menynyi és milyen részvényt kaptak. Illetőleg ha túljegyzésre kerül sor, akkor a föl nem használt kárpótlási jegyek visszaadása is megtörténik.
– Mi lesz akkor, hogyha nem lesz elegendő a kárpótlási jegyekért vásárolható részvények mennyisége?
– Ez az állam, illetve az annak bizományosaként eljáró ÁPV Rt. kompetenciája. Ám előzetes nyilatkozatok arról szólnak, hogy ha ez megtörténne, az állam gondoskodik arról, hogy a további bevonás lehetősége biztosítva legyen. A kibocsátást követően a kárpótlási jegyekért kapott részvények szabadon forgalmazhatók lesznek.
– Ha valaki él ezzel a lehetőséggel, akkor egy vidéken élő, a tőzsdét egyáltalán nem ismerő néni például honnan fogja tudni, hogy éppen mekkora az általa jegyzett részvény árfolyama, s hogy megéri-e neki eladnia az értékpapírját vagy sem?
– Mindenki számára értékpapírszámlát nyit a forgalmazó, amelynek fenntartását egy évig ingyen biztosítja. A jegyzési helyen dolgozó és a folyószámlát vezető cégek munkatársai – remélem mindenkor – kellő információt tudnak szolgáltatni ezekről a kérdésekről.