Megelégelték Hodorkovszkij politikai ambícióit?

Aligha magyarázható a véletlennel, hogy a legnagyobb orosz olajcég egyszerre három vezetője ellen is vizsgálatot indított a főügyészség. Elemzők a Jukosz elleni összehangolt támadásról beszélnek, amelynek célpontja a leggazdagabb orosz üzletemberek listájának élén álló, egyre komolyabb politikai befolyásra szert tevő, többek szerint elnöki ambíciókat dédelgető cégvezető, Mihail Hodorkovszkij.

Látványosan zuhantak, s másfél milliárd dollárt vesztettek értékükből a Szibnyefttel bejelentett fúzióval a világ negyedik legnagyobb olajkonszernévé váló, a magyar kőolajszükséglet nagy részét is biztosító Jukosz részvényei, miután egyszerre három vezetőjét is kihallgatta a főügyészség, beidézve tanúként tegnap a cég főrészvényesét és vezérigazgatóját, Mihail Hodorkovszkijt is. Az olajcégben 61 százalékos részesedéssel bíró Menatep Bank igazgatótanácsának elnökét, Platon Lebegyevet állami tulajdon eltulajdonításával és a bíróság megsértésével vádolják, konkrétan azzal, hogy jogellenesen szerzett meg még 1994-ben egy 20 százalékos csomagot a murmanszki Apatit építőipari vállalatban. Az orosz gazdagok között a 13. Lebegyevnek egyébként közvetlenül 4,25 százaléka van a Jukoszban, ami körülbelül 1,3 milliárd dollárt ér. Ramil Burganov után a Jukosz egy 1997-es részvényvásárlása kapcsán tőkekimentés miatt vizsgálódnak, míg a cég volt biztonsági főnöke, Alekszandr Picsugin ellen vádat is emeltek azzal a gyanúval, hogy felbujtó volt két tavalyi gyilkosságban. E három különböző ügy látványos egybeesése megfigyelők szerint politikai szándékokat sejtet, s az elemzők azt találgatják, kik és milyen okok állnak az ügyészség fellépése mögött.
Az orosz sajtó felidézi a Jelcin-korszak vezető oligarchiái, Guszinszkij és Berezovszkij elleni kemény támadásokat, rögtön megjegyezve, hogy ők azért politikai és sajtóbefolyásukkal lényegében zsarolták a Kremlt, s módszereiket tekintve legalábbis az üzleti szféra és az alvilág határán mozogtak, míg most a legátláthatóbb struktúrájú, az orosz üzleti élet zászlóshajójának számító vállalat került az igazságszolgáltatás látókörébe. A Jukosz és elnöke ugyanis a kifizetődőbb üzleti filozófia, a nyitottság és a becsületesség jegyében először tette mindenre kiterjedően nyilvánossá vagyona nagyságát. A Jukosz most nyugodt képet igyekszik mutatni, s a vállalatnál nem zárják ki, hogy az ügyészség valamelyik konkurensük „privát megrendelésére” próbál zavart kelteni, az elemzők többsége azonban politikai okokat lát a történtek mögött. Úgy vélik, a szálak irányítóit a Kremlben kell keresni, ahonnan figyelmeztetni akarják Hodorkovszkijt, hogy tartsa távol magát a politikától.
A Jukosz befolyása a politikára az utóbbi időben érezhetően megnőtt, s az orosz sajtó szerint ezt az elnök környezetében nem mindenki nézi jó szemmel. A cég támogatja a liberális ellenzék két pártjának, a Jablokónak és a Jobboldali Erők Szövetségének a kampányát is, de támogatja Zjuganov kommunistáit is. A Kreml bizonyos körei szerint a Jukosz így rendkívül erős parlamenti lobbival rendelkezhet majd, amelyen keresztül átrendezheti a politikai erőviszonyokat. Akár azt is elérheti, hogy Hodorkovszkij legyen idővel a miniszterelnök, amely jó ugródeszka lehetne 2008-ban a Kremlbe.
S hogy e forgatókönyv nem teljesen légből kapott, azt jelzik az utóbbi időben a negyvenéves milliárdos államfői ambícióiról megszaporodott hírek. Többen úgy vélik, hogy ezt a kifejletet nem akarja megvárni az elnöki csapat egy része, s az ő akaratuk érvényesült, amikor most helyre tették a Jukosz túlságosan önállóvá lett vezérét. E véleményt hangoztatók gigászok csatájának tartják az ütközést, hiszen a Kreml a leendő legnagyobb hazai konszernnel húzott ujjat, s egyébként is Oroszországban nagy úr az, akinek az olaj a kezében van.
Az orosz üzleti élet javuló presztízsét is rontó, az év végi, jövő év eleji választások kampányának kezdetét jelző eset is bizonyítja, hogy a bizniszszféra és a politika, a hatalom szétválasztása megkezdődött ugyan, de még messze van a demokratikus normáktól.