Megugró összegű felügyeleti bírságok

Az idei második negyedévben megháromszorozódtak a pénzügyi felügyelet által kiszabott bírságok az első három hónaphoz képest. Ekkor derült fény a Zalakerámiával és a Pannonplast– K&H Equities cégekkel összefüggő tőkepiaci szabálytalanságokra, amelyeket a PSZÁF bravúros nyomozással tárt fel.

A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) az idén az első negyedévben „csak” 17,6 millió forintnyi bírságot szabott ki a szabálytalanul működő bankokra és egyéb pénzügyi szereplőkre. A júniusig tartó következő három hónapban viszont már – lapunk összesítése szerint – csaknem ötvenmillió forintnyi volt a büntetés együttes összege. A hirtelen megugrás oka, hogy az ellenőrző hatóság ekkorra tárt fel több nagy vihart kavaró szabálytalanságot.
Tavasszal elsősorban a tőkepiaci szereplők vétettek a legtöbbet a törvény ellen. Minden idők legnagyobb, együttesen 27,5 millió forintos felügyeleti bírságát azért kapta meg egy angol és egy magyarországi cég (a Smilejest Ltd. és az I.G.P.I. Rt.), mert „elfelejtették” közölni a nyilvánossággal: közös tulajdonhányaduk a hazai Zalakerámia Rt.-ben akkorára nőtt, hogy borsos árfolyamon nyilvános vételi ajánlatot kellett volna tenniük a többi kisrészvényesnek.
Máig tisztázatlan az állami felelősök szerepe a szintén tőzsdei cégnek számító Pannonplast Rt.-hez kötődő ügyben, ahol a Britton és a Pevdi kft.-k titkolták el közös befolyásuk mértékét a nyilvánosság elől. A PSZÁF mindkét esetben bravúros nyomozással – az Egyesült Államok Delaware államában található, érintett off-shore cégek vagy éppen a hazai K&H Equities brókercég VIP-ügyfelek számára dolgozó csoportjának felderítésével – bukkant rá a szabálytalanságokra. A hitelintézeti szektorban az OTP Bank informatikai rendszerének hiányosságai miatt kirótt, a biztosítóknál pedig az Union Biztosító termékstruktúrájához és tartalékképzési problémáihoz kötődő nagyobb büntetések számítottak jelentősnek.
A felügyelet csak az első negyedév végéig öt hazai intézménynél derítette ki, hogy azok jogosulatlan pénzügyi tevékenységet végeznek. Többségük illegálisan próbált kölcsönt nyújtani, de akadt ügynökösködéssel, faktorálással foglalkozó „zugcég” is – derül ki a PSZÁF első negyedévi öszszesítéséből (a hatóság ez évtől honlapján minden három hónapban közzéteszi ellenőrzési tapasztalatait). A már „rajtakapottak” mellett az első negyedévben a PSZÁF tizenegy újabb esetet kezdett vizsgálni jogosulatlan tevékenység gyanújával.
A hitelintézeti szektorban az első negyedévben a legtöbbször azért kellett fellépnie a felügyeletnek, mert az érintett társaságok belső szabályzatai és a mindennapi gyakorlat eltért egymástól. Egyes bankok, takarékszövetkezetek például úgy nyújtottak hiteleket, hogy tényleges ügyfél- vagy partnerminősítéseik eltértek a szabályzataikban előírtaktól. Sok piaci szereplőnek csak hiányos eljárásrendje volt a problémás kintlevőségek behajtására, másoknak pedig nem volt megfelelő katasztrófatervük informatikai rendszerük meghibásodásának esetére.
A tőkepiaci szolgáltatók egy részénél a hiányos elektronikus nyilvántartási rendszer az egyik fő gond a PSZÁF szerint. Többek esetében a pontatlan adatszolgáltatás, részvénykönyvvezetés miatt kellett intézkedni. Akadt olyan befektetőcég is, amelyik bizonyos értékpapírok esetében eltérő volument tartott nyilván azok tulajdonosainál, illetve helyezett el a kereskedési számlákon. A biztosítóknál változatlanul probléma, hogy nem tájékoztatják teljeskörűen ügyfeleiket a szerződési feltételekről, vagy éppen utólagosan önkényesen megváltoztatják azokat. Ami az önkéntes és magánnyugdíjpénztárakat illeti, sokszor eltért az ügyfél egyéni számláján jóváírandó összeg a könyvelésben ténylegesen kimutatottnál. Más kasszáknál a vagyonkezelői és letétkezelői díjakat hosszú időn át jogtalanul az ügyfélszámlák terhére vonták, vagy éppen a befektetésből elért hozamok egy részét nem írták jóvá számára – olvasható a felügyeleti összegzésből.
***
Csaknem száz vizsgálat.
A PSZÁF az első negyedévben 93 alkalommal végzett ellenőrzést felügyelt intézményeknél – derül ki a hatóság dokumentumából. A legtöbbször, 55 esetben pénztárak állapotát tanulmányozták, 19 esetben pénzpiaci, 14-szer tőkepiaci, ötször pedig biztosítási intézményeket ellenőriztek.