Módosítják az alkotmányt

Benyújtotta a kormány a parlamentnek az alkotmánymódosítás tervezetét. Ugyancsak megérkezett a törvényhozáshoz több más, nagy horderejű javaslat is, például a jogalkotási törvény, az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló jogszabály tervezete, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló törvény.

Ez az alkotmánymódosítás hivatott biztosítani azt, hogy a magyar fegyveres erők a kormány döntése alapján is részt vehessenek az ENSZ, az Európai Unió, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint a NATO felhatalmazásával folyó békefenntartó és humanitárius akciókban külföldön, valamint a kollektív védelmi kötelezettség ellátásában. A nemzetközi szerződésből eredő szövetségesi légtérvédelmi feladatok ellátása körében a légierő a kormány engedélyével járőrözhetne külföldön – áll a javaslatban. Ismert: hasonló alkotmánymódosítást az előző ciklusban a Fidesz-kormány is kezdeményezett, ám ez az akkori ellenzék – az MSZP és az SZDSZ – ellenállásán megbukott.
A parlamentnek beterjesztett alkotmánymódosításban a menekültekről mindössze annyi szó esik, hogy „a Magyar Köztársaság a menekülők védelmét nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően biztosítja”. Több más változtatás pedig – egyébként az Országgyűlésnek szintén benyújtott – más jogszabályokkal (például a Nemzetközi Büntetőbíróságról szólóval, a jogalkotási törvénnyel vagy az Alkotmánybíróságról szóló törvény tervezetével) van összhangban.

Az Alkotmánybíróságról szóló javaslat értelmében megszűnne az a lehetőség, hogy akár egyszerű többséggel elfogadott törvény állapítson meg hatáskört a testület számára. A tervezetben szerepel: az Ab felülvizsgálhatná a Legfelsőbb Bíróság (LB) jogegységi döntéseit, és alkotmányellenesség esetén az LB saját hatáskörben, harminc napon belül szüntetné meg határozatát. A jövőben az alkotmánybírói megbízatás elnyerésének szakmai követelménye az egyetemi tanári kinevezés vagy magas szintű tudományos fokozat, vagy jogi szakvizsga megszerzése, és legalább húszévi, egyetemi jogi végzettséghez kötött munkakörben vagy a közigazgatásban eltöltött szakmai gyakorlat meglétére lenne szükség. A koncepció alapján az Alkotmánybíróság lenne jogosult a köztársasági elnök összeférhetetlenségének kimondására és ennek alapján felmentésére. A testület jogellenes működés esetén feloszlathatná a helyi képviselő-testületeket is.
Az új jogalkotási törvény megalkotásának szükségességét a kormány alapvetően az európai uniós csatlakozással indokolja. Ennek értelmében a jövőben a Magyar Nemzeti Bank elnökének is rendeletalkotási joga lenne, mely a hierarchiában a kormányrendelettel állna azonos szinten.