Ősbolygót talált a Hubble

A világegyetem valószínűleg hemzseg a bolygóktól – állapította meg a NASA annak nyomán, hogy ott, ahol a legkevésbé várták, felfedezték az eddig ismert legöregebb és a Földünktől legtávolabb eső planétát. A stílszerűen Matuzsálemnek keresztelt égitest tizenhárommilliárd éves, csaknem egyidős az univerzummal.

Galaxisunkban, sőt az egész világegyetemben valószínűleg sokkal több bolygó van, mint eddig gondolták. A csillagászok messzemenő következtetése azon alapszik, hogy az égbolt olyan pontján leltek egy új bolygót, ahol fel sem tételezték, hogy érdemes keresni – adta hírül a BBC, az amerikai űrkutatási hivatal a NASA közleménye alapján. A Jupiternél két és félszer nagyobb új planétára a NASA Hubble-távcsöve bukkant rá, a Földtől 5600 fényévnyi távolságban, a Skorpió csillagkép M4 csillaghalmazában. A tudományos elemzések alapján megállapították, hogy a tizenhárommilliárd évesre becsült bolygó egy olyan napszerű égitesttől származik, amelyik az ősrobbanás után keletkezett csillagok első generációjához tartozik, ebben az időpontban tehát még fiatal, mindössze egymilliárd éves volt.
A tudósok mindeddig úgy vélték, hogy a bolygók kialakulása sokkal lassúbb folyamat, a mi Naprendszerünk például csak 4,5 milliárd éves. Abból a feltevésből kiindulva, hogy a csillaghalmazok korábban keletkeztek, mint amikor a csillagok nukleáris kazánja létrehozta a nehezebb elemeket, mindeddig az volt az általánosnak mondható álláspont, hogy a fiatal halmazokban nem alakulhattak ki planéták. Ezt az érvet alátámasztotta, hogy a korábban más csillaghalmazt vizsgáló Hubble eddig nem akadt bolygók nyomára. Úgy látszik, rossz helyen kereste – szögezi le a NASA közleményében, s hozzáteszi: az új felfedezés fényében a Jupiterhez hasonló óriások közönséges jelenségek lehetnek a csillaghalmazokban.
A NASA elemzői szerint a most felfedezett Matuzsálem számára a keletkezése után – asztronómiai mérték szerint – igen hosszú idő telt el eseménytelenül. Majd a halmazban kettős csillagrendszer alakult ki, egy kis neutroncsillagból és egy úgynevezett fehér törpéből. Az égitestek gravitációs csatájában a fehér törpe helyet cserélt, a most felfedezett bolygó normális napjával, így a planéta azóta a fehér törpe és a neutroncsillag körül is kering, és a már kihűlt égitestek furcsa párja körül száz év alatt futja be pályáját. A világegyetem eddig felfedezett legidősebb és legtávolibb bolygója a megtalálását is a neutroncsillagnak köszönheti, a Hubble-távcső által most igazolt létére ugyanis először abból következtettek, hogy pályáján haladva keresztezte és megzavarta a neutroncsillag szokásos sugárzását.