Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) panaszbizottsága dilettánsok gyülekezete, amely nem ismeri a médiatörvényt… – mondta az MTI-nek 2003. április 18-án Harsányi Gábor ügyvéd, a Budapest Rádió jogi képviselője a panaszbizottság által kihirdetett, a rádiót elmarasztaló véleménye kapcsán.
„Nem lehet nem észre venni az ORTT ellenünk több fronton is megindított hadjáratát…” – állt a Magyar Rádió 2003. június 25-én kiadott közleményében.
Sváby András, a tv2 Napló című műsorának szerkesztője 2002. augusztus 8-án az axel.hu internetes újság által a Szigeten rendezett beszélgetés alkalmával pedig azt mondta:
„Nem is gondolnád, mennyi bérfeljelentő van, aki a műsorok után egyből az ORTT-hez rohan. Ilyenkor aztán jön a levél, hogy ennyi és ennyi millió forintot kellene fizetnünk. Az ügy bíróság elé kerül, amelyek általában nem találják helyesnek az ORTT döntését. Én nagyon jókat kacagok ezen a huzavonán, szinte már élvezem is, hogy perelgetnek.”
E néhány vélemény is jól szemlélteti a panaszbizottság megítélését. A Magyar Rádió előbb idézett közleménye azután keletkezett, amikor a panaszbizottság (Pb) elmarasztalta a közrádiót a Vasárnapi újságban elhangzott Lovas-jegyzet miatt. A testület az MSZP sajtótagozatának ügyvezetője által beadott panaszt vizsgálva a bizottság azt a véleményt alakította ki, hogy Lovas István 2003. május 25-én elhangzott publicisztikai írása „megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény közszolgálati médiára vonatkozó előírásait, mivel a Vasárnapi újság május 25-i adásában György Péter esztéta írásából vett idézetek közé illesztett, s az eredeti témától messze elkanyarodó véleménynyilvánítással túllépte a politikai jegyzet műfajának határait.”
Több független jogász egybehangzó szakvéleménye alapján azonban megállapítható, hogy a médiatörvény nem tartalmaz olyan kitételt, amely tiltaná az idézet mint újságírói eszköz használatát, sőt a liberális kodifikációnak köszönhetően a jogszabály még azt is megengedi, hogy – mint arról a Vasárnapi újságban elhangzott publicisztika tanúskodik – Lovas István egyetértsen György Péterrel. Különösen érthetetlen, hogy a bizottság miért vállalkozik újságírói műfajok meghatározására, amikor ez a tevékenység nem szerepel eljárási rendjében. A jegyzet fogalmát egyébként a Sajtókönyvtár sorozat Műfajismeret című kötetének (amelyet hat magyar felsőoktatási intézmény tankönyvbizottsága hagyott jóvá – kiadja a MÚOSZ Omni Media Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 1999, negyedik átdolgozott kiadás, szerkesztette: Bernáth László) 110. oldalán úgy határozza meg, hogy „a [hírlapi jegyzetben az újságíró] a megszerzett híranyaggal, olvasott információval kapcsolatos véleményét fejti ki… a jegyzetíró igazi erénye az életismeret, a jó megfigyelőkészség és [most jön a lényeg – Sz. P.:] az asszociáció.” (A tankönyv szerint a rádiós jegyzet csupán formai szempontok alapján tér el a hírlapi publicisztikától. Uo., 191. oldal.)
A panaszbizottság döntése tehát nem egészen érthető. Nem csoda, hogy az ORTT határozatában már nem találta aggályosnak a jegyzetet, vagyis felülbírálta a panaszbizottságot, ezt a tényt azonban a balliberális média nem verte nagy dobra.
Mint ahogyan azt sem, hogy a bizottság sorra egymásnak ellentmondó állásfoglalásokat hoz, ha a tévék és a rádiók műsoraiban közéleti személyiségekről bíráló, sértő megjegyzések hangzanak el.
Az emlékezetes 2002. augusztus 11-én sugárzott ATV-s produkció, a Tasnádi-interjú kapcsán is furcsa döntés született, amelyben a jobboldali újságírók „levadászással” való megfenyegetésének ügyében a panaszbizottság hatáskör hiányában nem járhatott el, és arra hivatkozott, hogy a személyiségi jogokat ért sérelem polgári peres eljárásban orvosolható, egyúttal megállapította, hogy a Magyar ATV mint műsorszolgáltató nem szegte meg a médiatörvényt. Az eljárótanács elnöke Molnár Péter (korábbi SZDSZ-es országgyűlési képviselő) volt, a tanács tagja Jenőváriné Kapocsi Antónia, illetve a panaszbizottság véleményével szembehelyezkedő és különvéleményt megfogalmazó Párkány László. A döntés azért is megkérdőjelezhető, mert a médiatörvény 3. § 2. pontja kimondja:
„A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek … elleni gyűlölet keltésére.”
Kevés ember van ebben az országban, aki a szóban forgó műsort látva azt gondolta, hogy Tasnádi Péter és a műsorvezető – az érdemei miatt az önkormányzati választások napján a Köztársaság téri MSZP-központba már nem is Újságíró, hanem Vendég feliratú kitűzővel érkező –, Szőke László beszélgetése nem merítette ki a személy elleni gyűlöletkeltés fogalmát. Molnár Péter és Jenőváriné Kapocsi Antónia – a jelek szerint – ezekhez a kevesekhez tartozik, ahogy az ugyanebben az ügyben, egy másik panaszos beadványát tárgyaló tanács tagjai is: az MSZP-delegált, Simon Ida, Szirányi János, a Horn-éra egyik rádióelnöke és Balaskó Jenő egykor nemzeti érzelmű újságíró. Az eljárótanács nem talált kifogásolni valót a műsorban, a panaszt azzal a frappáns indoklással utasította el, hogy „a műsorszolgáltató működésével kapcsolatos médiatörvény szerinti elbírálás jelen esetben a műsor tartalmát részletesen kielemezve (sic!) sem valósítható meg”, és úgy vélte, a panaszos jogorvoslati kérelme más jogi fórumon elégíthető ki. A panaszbizottság munkájára igen rossz fényt vet, hogy az ORTT – vélhetőleg a felháborodott tévénézők panaszai és a sajtóvisszhang miatt – a botrányos műsor ellen végül hivatalból eljárva hozott elmarasztaló határozatot, és sújtotta a televíziót a képernyő elsötétítésével. Hasonló ügyben azonban a Klubrádiót nem marasztalták el. A rádióadó kérlelhetetlenül tárgyilagos műsorvezetőjének, a kiegyensúlyozottság elkötelezett hívének, Bolgár Györgynek Megbeszéljük című műsorában 2002. június 12-én György Péter, az ELTE esztétika-média tanszékének vezetője két újságírót „neonácinak”, illetve „címeres baromnak” nevezett. A panaszbizottság eljárótanácsának tagja volt Debreczeni József baloldalinak látszó közíró, és egy, az ATV-n jelentkező műsor vezetője, valamint Kozma Huba, aki jelenleg a balra záró MDF jelöltje az MTV csonka kuratóriumában), és Molnár József, elnök, szintén a nemzeti oldal delegáltja. De a másodfokon eljáró ORTT sem találta a médiatörvénybe ütközőnek a műsorban elhangzottakat. A határozatot a balliberális lapok által jobboldalinak tartott Körmendy-Ékes Judit elnök írta alá 2002. szeptember 26-án.
A fenti döntések világossá teszik, hogy a panaszbizottság számára lehetőség van arra, hogy megúszva az állásfoglalást elutasítsák a panaszt. A kibúvót az jelenti, hogy a becsületsértő kijelentések miatti elmarasztalásra a bizottságnak nincs hatásköre, jogorvoslatra a polgári peres eljárást ajánlják. A panaszbizottság azonban akkor jár el tisztességesen, ha állásfoglalásaiban jelzi, hogy a műsorszám hangvétele nem egyeztethető össze a médiatörvény alapelveivel, de ilyen megfogalmazás az előbb említett állásfoglalásokban nem olvasható. Ráadásul a panaszbizottságnak szem előtt kellene tartania azt az alkotmányjogászok által hangoztatott véleményt is, hogy ilyen esetekben a védett jogtárgy nem a megrágalmazott személy, hanem a törvényes műsorszolgáltatáshoz fűződő társadalmi érdek.
Amikor a Sajtóklub 2001. november 8-i adásában Bayer Zsolt többek között „mocsadék utolsó állatoknak” nevezte azokat az ellenzéki politikusokat, akiket kifütyültek az ’56-os megemlékezésen, a panaszbizottság – kivételes módon – elítélte a műsort. Vagyis a panaszok többségének elbírálása alapján úgy tűnik, hogy a bizottság törvényértelmezése szerint – a „neonácizással” és a „levadászással” szemben – inkább a „kommunistázás” sérti a médiatörvényt, és alkalmas a gyűlöletkeltésre. De hogy ne essünk magunk is a kettős mérce hibájába, meg kell említeni, hogy a Világos Beatrix, Debreczeni József, Kőmíves Benedek alkotta eljárótanács elmarasztalta a Budapest TV egyik műsorának szereplőit, akik nácinak és – „biztos, ami biztos” alapon – egyúttal zsidónak is neveztek egy nekik nem kedves újságírót. Ám ez csak arra világít rá, hogy a panaszbizottság döntéseit nem a médiatörvény, hanem az eljárótanács összetétele és az elnök személye határozza meg. (Az eljárótanácsokat egyébként sorsolják, amelyért a Panasziroda vezetője, Obsina Béla felel, aki karrierjét a Magyar Rádió kommunista ura, Hárs elvtárs mellett alapozta meg. Persze a vakszerencse ennek ellenére is gyakran hozza úgy, hogy a baloldal számára fontos ügyeket vizsgáló tanácsba Szirányi és Jenőváriné kerül be.) A reklamációk elbírálásaiból az is látszik, hogy egyáltalán nem mindegy az sem, hogy a panaszt ki nyújtja be. Biztos forrásból származó információink és a dokumentumok tanúsága szerint jobboldali publicistáknak nem érdemes a panaszbizottságnál keresni igazukat, a Vasárnapi újság elleni kifogások azonban legtöbbször megértésre találnak.
A testület működése már a fentiek alapján is komolytalannak tűnhet, néhány állásfoglalás azonban már a burleszk határát súrolja.
Egy panaszos a Magyar ATV híradójának 2003. október 23-i kiadásában a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör rendezvényéről szóló tudósítást kifogásolta. A Molnár József, Kozma Huba, Balaskó Jenő összetételű eljárótanács megalapozottnak találta a panaszt, amely szerint a riportban félrevezető volt a rendezvényen részt vevők létszámának megjelenítése. Egy másik tévénéző az MTV Híradójának ugyanerről az eseményről szóló tudósításában szintén a résztvevők számára vonatkozó adat miatt reklamált, ennek ellenére ugyanaz az eljárótanács nem adott helyt a kifogásnak. A Magyar Rádió A mi időnk című 2002. október 27-i műsora ellen is két kifogás érkezett, az egyiket Szabó Ferenc, Debreceni József és Kőmíves Benedek tárgyalta, de azzal utasította el, hogy a műsor nem sértette meg a médiatörvényt. A másik kifogással kapcsolatban a Molnár Péter, Világos Beatrix és Szirányi János alkotta tanács járt el, viszont ők úgy találták, hogy a műsorban elhangzott jegyzet alkalmas volt a Mécs Imre elleni gyűlöletkeltésre. A rendkívül tehetséges Friderikusz Sándor – akinek képességei abban is megmutatkoznak, hogy a Kubában tartózkodó Medgyessy Péterrel is képes élőben beszélgetni az Angol utcai kábeltévében – 2002. decemberi 31-i működése ellen két panaszt tárgyaltak az eljárótanácsok, amelyek közül a Bodonovich Jenő, Gottwald Péter, Szirányi János felállású testület szerint a Nap TV hamisítása miatt sérült a tényszerű tájékoztatás követelménye (Szirányi ellenezve az állásfoglalást különvéleménnyel élt). Míg a másik panasz vizsgálatát Bodonovich Jenő, Jenőváriné Kapocsi Antónia és Szirányi János tárgyalta, e két utóbbi döntése miatt az állásfoglalásba az került bele, hogy a Nap TV megfelelően járt el (ebben az esetben Bodonovich fogalmazott meg a tanács két tagjától eltérő véleményt).
A hírek szerint amint az ORTT megváltoztatja a panaszbizottság ügyrendjét, felkerülhetnek az internetre az eljárótanácsok jogerős állásfoglalásai.
Bizonyosan szórakoztató olvasmány lesz mindannyiunk számára.
karácsony
Jöjj el, Urunk, Jézus!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!