Róma újabb botránya

Újabb botránnyá válhat Olaszországban az amerikai Time magazinnak az a közlése, mely szerint a Berlusconi-kormány olyan titkosszolgálati dokumentumokat adott át az Egyesült Államoknak, amelyek indokul szolgálhattak a Bush-adminisztrációnak az Irak elleni háborúhoz. Az olasz kormány cáfolja az értesüléseket.

George Bush amerikai elnök 2003. január 28-án, az Egyesült Államok helyzetéről tartott kongresszusi beszédében utalt arra, hogy Irak Afrikában vásárolt urániumot. A vádról később kiderült, hogy alaptalan. A Time úgy tudja, hogy az olasz titkosszolgálat kezébe került egy tucatnyi levél és más dokumentum, amelyek az iraki–nigeri üzletről tanúskodtak. Ezeket a „bizonyítékokat” az olasz szervek megosztották az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával. A Time azt is hozzátette, hogy Joseph Wilson volt amerikai nagykövet, aki a CIA részére Afrikában nyomozott, soha nem látta az eredeti „olasz” dokumentumokat, és kezdettől fogva kételkedett valódiságukban. Múlt pénteken a New York-i Newsday című bulvárlap azt írta, hogy 2001 végén a brit és az olasz titkosszolgálat riadóztatta először a CIA-t az iraki–nigeri állítólagos urániumtárgyalásokról. Az ügyről már márciusban említést tett a The Washington Post, amely szerint a „nigeri dokumentumok” csak februárban, vagyis Bush uniós beszéde után jutottak el az amerikai hírszerzéshez, és a CIA-nak is kétségei voltak azok hitelessége felől.
Az olasz kormányfői hivatal alaptalannak nevezte a Time értesülését, és leszögezte: az olasz titkosszolgálat semmilyen – az üggyel kapcsolatos – dokumentumot nem adott át más hírszerző szerveknek. Pietro Folema, a Baloldali Demokraták (DS) képviselője szerint azonban a Chigi-palota „sietős cáfolata tulajdonképpen beismerés”. Folema javasolta korábban parlamenti bizottság létrehozását az iraki háborúval kapcsolatos olasz felelősség kivizsgálására. Most úgy vélekedett: sürgősen el kell fogadni a bizottság megalakulására vonatkozó törvényjavaslatot, hogy kiderüljön: aktív részt vállalt-e az olasz kormány „az iraki háborút igazoló nagy hazugság felépítésében”. Valdo Spini, ugyancsak DS-képviselő vasárnap Firenzében a L’Unitá című lap fesztiválján követelte, hogy Berlusconi a törvényhozás előtt számoljon be az ügyről.
Közben az olasz katonai titkosszolgálat (SISMI) elismerte, hogy még 2000-ben ő szerezte az információt az Irak és Niger közötti urániumtárgyalásokról. Azt azonban tagadta, hogy ezt továbbadták volna a CIA-nak. Massimo Brutti, az olasz törvényhozás titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának tagja, a La Repubblicának úgy nyilatkozott, hogy a kormánynak a parlament elé kell tárnia a rendelkezésre álló dokumentációt, mivel az iraki hadműveletek már véget értek. Brutti szerint az a kérdés, hogy a dokumentumokat vajon Dick Cheney amerikai alelnök minősítette bizonyítéknak vagy pedig ez már a római miniszterelnökségen megtörtént. Jack Straw brit külügyminiszter a BBC-nek hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a nigeri uránvásárlásról szóló információkat egy külföldi titkosszolgálattól kapták, és ez került bele az iraki tömegpusztító fegyverekről tavaly szeptemberben készült dossziéba. Straw továbbra is meggyőződését hangoztatta, hogy a dokumentumok hitelesek voltak. Egyúttal hozzátette, hogy a London által felhasznált dokumentumok „teljesen mások”, mint azok a hamisítványok, amelyekre az amerikaiak korábban hivatkoztak, és a brit vezetés nem is ismerte azokat az év elejéig.
Ugyanakkor egy tegnapi lapértesülés szerint a francia titkosszolgálat akadályozhatta meg, hogy a britek „hiteles” információt adjanak az amerikaiaknak Irak nigeri uránvételi szándékairól. A The Washington Times napilap a brit Daily Telegraph amerikai hírszerzési forrásoktól származó értesülését ismertette. A brit MI6-nak hiteles értesülései voltak arról, hogy Irak uránércet akart beszerezni Nigerben. De az értesülést legalább egy, de inkább két hírszerző szolgálattól kapták és az együttműködés szabályai szerint a MI6 az ilyen információt nem oszthatta meg másokkal azok hozzájárulása nélkül, akik a rendelkezésére bocsátották. Amerikai források azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a briteknek az értesülést a francia titkosszolgálat adta. Niger francia gyarmat volt, uránbányáit egy francia cég műveli, a céget pedig a francia atomenergia bizottság felügyeli. Párizs azért állhatta útját az információ továbbításának, mert attól félt, hogy az amerikaiak közzéteszik, s ezzel leleplezik a forrást, vélték a lapnál.
Eközben afrikai konfliktusokról és a közel-keleti béketeremtés esélyeiről cserélt eszmét tegnap Washingtonban Kofi Annan ENSZ-főtitkár George Bush-sal, aki a közeljövőben várhatóan dönt arról, hogy küld-e békefenntartó katonákat Libériába. Annan egynapos látogatásán amerikai kormányzati tisztségviselőkkel és a washingtoni törvényhozás vezetőivel folytatott megbeszéléseket a közel-keleti béketeremtésről, a libériai és a kongói konfliktusról, az afganisztáni és iraki rendezésről, az AIDS elleni küzdelemről, valamint a világszervezet New York-i székházának újjáépítését célzó egymilliárd dolláros hitelre vonatkozó ENSZ-kérésről.
***
Amerikai katona halála Irakban.
Életét vesztette egy amerikai katona, hat társa pedig megsebesült tegnap reggel Bagdadban, miután gránáttámadás érte őket. Ezt egy amerikai katonai szóvivő jelentette be, hozzátéve: a több katonai járműből álló menetoszlopra az al-Manszúr körzetben lőttek ki gránátokat. A sebesülteket kórházba szállították. Szemtanúk elmondása szerint legalább egy amerikai katona megsebesült tegnap reggel egy másik incidensben a bagdadi repülőtér közelében is – jelentette az AP. (MTI)