Rövid mandátum, nagy tervek

Az Alkotmánybíróság napokban megválasztott elnökének, Holló Andrásnak már van szakmai elképzelése a kórháztörvény kapcsán benyújtott beadványok sorsáról, ám mint lapunknak adott interjújában fogalmazott: az még az ő titka. A taláros testület első embere kifejtette álláspontját a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Alkotmánybíróság (Ab) között húzódó hatásköri vitáról is.

Egyben korszakváltás is a testület életében az alkotmánybírósági elnökváltás – mondják. Tehát ön szerint milyen időszak következik augusztus 1. után?
– Ha azt a szempontot nézzük, hogy bizonyos időszakot egyes vezetők nevéhez lehet kötni, akkor kissé hátrányos helyzetben vagyok, mivel két év négy hónap múlva lejár a mandátumom. Nekem ennyi adatott, de minden napot ki fogok használni. Azt próbálom elérni, hogy egy igényes, szakmailag megalapozott, hatékony alkotmánybíráskodás időszaka legyen.
– Az elnökválasztás előtt az újságokban kiemelték az esélyesek politikai hátterét: önt „baloldali jelöltként”, míg Erdei Árpádot „jobboldaliként” állították be. Lehet ezt így kezelni?
– Ez a média értelmezésének az eredménye. Az kétségtelen, hogy amíg az alkotmánybírákat a parlament választja meg, a jelölésénél ott van a politikum. Azt nem lehet letagadni, hogy kit milyen párt jelölt, azonban a döntéseink mentesek a politikától. Egy-egy ügynél a jogfilozófiák, jogszemléletek csapnak össze, és nem a politikai vélemények. Én elnökként nem a baloldal jelöltje vagyok, Erdei Árpád megválasztott elnökhelyettes pedig nem a jobboldalé, mindketten mint alkotmánybírák kaptunk bizalmat a testülettől.
– Önt már múlt év decemberben az egyik lehetséges esélyesként említették az Ab élére. Azonban januárban kételyek merültek fel, hogy választható-e, mivel nem tudja kitölteni hároméves mandátumát. Hogyan oldották fel a dilemmát?
– Az Ab-ről szóló törvényből nem értelmezhető az a szigorú szabály, hogy a testület elnöke csak az lehet, aki ki tudja tölteni hároméves mandátumát. Ez a vita lezárult, és azáltal, hogy engem választottak meg, többet nem is kell mondanom erről a kérdésről.
– A korábbi elnökválasztások immár hagyományosan, csendben, mindenféle sajtóvisszhang nélkül zajlottak le. Ön szerint mi az oka, hogy most ez másként alakult?
– Azt gondolom, hogy a jelöléssel kapcsolatos jogértelmezési vita „pörgette fel” ezt a problémát. Ha januárban nem születik meg a főtitkári nyilatkozat a mandátum értelmezését illetően, akkor szerintem ugyanolyan csendes elnökválasztás lett volna, mint korábban.
– Az ön megválasztását követő sajtótájékoztatón az elnöki folytonosságot hangsúlyozta. Úgy néz ki, ez érvényes lesz a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság közötti hűvös viszonyra is?
– A Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság között kiegyensúlyozott a kapcsolat. Ugyanakkor tény, hogy a két bírói fórum között vita alakult ki az LB jogegységi határozatainak alkotmánybírósági felülvizsgálatáról. Az Ab egyetért az Igazságügyi Minisztérium jogegységi határozatok felülvizsgálhatóságára vonatkozó tervezetével. Az én szakmai véleményem egyébként korábban is az volt, hogy a jogegységi döntés normát jelent, amelynek alkotmánybírósági felülvizsgálata indokolt.
– Miként lehet egy jogszabály értelmezését jogszabályként felfogni?
– Az alkotmány szerint az LB jogegységi döntései kötelezők a bíróságokra. Ez már az alkotmány szintjén megfogalmazott normativitás. Ugyanakkor, ha a bíró például egy jogszabályban alkotmányellenességet észlel, akkor leállíthatja az eljárást és alkotmánybírósági kontrollt kérhet. A jogegységi határozatoknál ez a joga nincs meg a bírónak. Ezt ellentmondásos helyzetnek tartom. Másrészt amikor az LB az egységes ítélkezés tekintetében értelmezi a törvényt, akkor az már a normák szintjére emeli ezt a jogi álláspontot.
– Ugyancsak elgondolkodtató kifogás, hogy a jogegységi döntések felülvizsgálhatóságánál csorbul a bírói hatalmi ág egyenrangúsága.
– Visszakérdezek: az nem csorbítja a törvényhozó hatalom pozícióját, ha az alkotmánysértő törvényt az Ab megsemmisíti? Egyébként az Ab-nek igen fontos a bírói függetlenség, a határozataink is ezt támasztják alá. Ugyanakkor a bírói függetlenség az ítélkezési tevékenységben ölt testet, amikor pedig kvázi jogszabályt alkot a legfőbb bírói testület, akkor nem ítélkezik.
– Kell-e tovább erősíteni a szakmai vélemények alapján a világ egyik legnagyobb hatáskörrel rendelkezőnek mondott Alkotmánybíróságát?
– Az Ab-nek csak látszatra növekedne meg a hatásköre. Valójában a kompetenciájába tartozó normák vizsgálata kiegészülne olyan jogi eszközzel, amit normaként kell kezelni. Tehát nem minőségileg, hanem csak mennyiségileg nőne meg a hatáskör.
– Nyílt titoknak számít, ha a parlament el is fogadná a jogegységi döntések felülvizsgálhatóságát, az LB nem hozna több ilyet, hanem elvi határozatokkal kerülné meg az Ab- kontrollt.
– Erre azután lehet konkrétan válaszolni, ha kiderül, mit jelent ez pontosan. Egyébként az Ab-nek már korábban is voltak olyan döntései, amelyek a norma tartalma és nem a külleme alapján ítélték meg annak alkotmányosságát.
– Tervez-e egyeztetést a kérdésben a törvényhozóval vagy az LB elnökével?
– Nagyon szívesen állok rendelkezésre, és ha ez a tervezet az alkotmányügyi bizottság elé kerül, akkor ott is el fogom mondani az álláspontomat. A LB elnökével is szívesen leülök, és szakmai eszmecserét folytatok ez ügyben.
– A kórháztörvény elfogadása kapcsán a minap Mádl Ferenc köztársasági elnök egy komoly alkotmányossági kérdéssel fordult a testülethez. Mikor várható döntés az ügyben?
– Ez egy nagyon izgalmas kihívás, és örülök annak, hogy az Ab elnökeként egy ilyen szép üggyel kezdhetek. Olyan kérdésnek tekintem, amit a testületnek soron kívül kell tárgyalnia. Azon leszek, hogy minél előbb a teljes ülés elé kerüljön a kérdés. Álláspontom szerint szeptember közepére meglesz az Ab-döntés.
– Zlinszky János volt alkotmánybíró a minap úgy fogalmazott: a kórháztörvény elfogadásának körülményei súlyos alkotmányossági kérdést vetnek fel. Bizonyára önnek is van álláspontja a kérdésben.
– Erre most azért nem tudok válaszolni, mivel a testületnek kell ebben állást foglalnia. Van elképzelésem a döntés végeredményét illetően, de ez Ab-határozat lesz, és a belső viták eredményeképpen meghozzuk ítéletünket. Addig a szakmai elképzelésem a kérdésben maradjon még az én titkom.
– Lassan évtizedes kritikaként fogalmazódik meg, hogy néha éveket kell várni egy-egy döntésre.
– Határozott szándékom, hogy a régi ügyek minél hamarabb feldolgozásra kerüljenek. Hamarosan leltár készül az elmaradásokról és megkezdjük a régi beadványok tárgyalását úgy, hogy közben az aktuális kérdésekkel is foglalkozunk.
– Az utóbbi évben minden elnök megígérte az ügyhátralék feldolgozását. Ön szerint mi az oka, hogy ezt senki nem tudta teljesíteni?
– Ennek egyrészt szubjektív okai lehetnek, az alkotmánybíró először veszi azokat az ügyeket, amelyek szakmailag izgalmasak lehetnek. Emiatt az egyszerű, köznapi esetek lemaradnak, miközben újabb és újabb ügyek érkeznek.
– Idekapcsolódik az a felvetés, hogy jelentősen csökkenteni lehetne az ügyek számát, ha az önkormányzati rendeleteket más hatáskörbe utalná a törvényhozás.
– Szerintem is az Ab-nek a központi jogalkotás alkotmányosságával kellene elsősorban foglalkozni, és a helyi jogalkotást bírói hatáskörbe utalni. Volt olyan elképzelés, hogy az önkormányzati jogok sérelme maradjon az Ab-nél, és ha törvénybe ütközne egy rendelet, akkor a formai alkotmánysértés megállapítása legyen a közigazgatási bíróság feladata. Ez a kérdés most lekerült a napirendről és az új Ab-ről szóló törvény koncepciója azt tartalmazza, hogy az önkormányzati ügyeket is vizsgáljuk.
– Melyik az a beadvány, amelyet fontosnak tart, és minél hamarabb szeretné befejezni?
– A rendőrségi törvény itt porosodik 1996 óta. Ezen már elég sokat dolgoztunk, úgyhogy hamarosan le kell zárni.
– Németh János az Ab-döntésekre vonatkozóan úgy nyilatkozott: „nincsenek kőbe vésett határozatok”, az Ab időnként változtathat korábbi álláspontján. Ön szerint melyek azok a nagy jelentőségű korábbi határozatok, amiket ma másként fogalmaznának meg?
– Számomra az egyik legfontosabb határozat az elévülésről szóló döntés, amit szerintem ma is ugyanígy fogalmaznánk meg. A halálbüntetés tekintetében ma több különvéleménnyel ugyan, de ugyanaz a határozat születne. Az abortuszkérdésben szintén több különvélemény lenne, de filozófiai tartamát tekintve nem lenne más döntés. Ami az eutanáziát illeti, valószínű, hogy abban a kérdésben is ugyanez a határozat születne.
– Két év és négy hónap múlva milyen Alkotmánybíróságot szeretne az utódjára hagyni?
– Olyat, hogy amikor ön majd leül vele interjút készíteni, az legyen az álláspontja, hogy örömmel veszi át ezt a testületet.