Veszprémben – hárommillió forintos óvadék ellenében – már kedden szabadlábra helyezték az első vádlottat, akinek lakhelyelhagyási tilalmát is elrendelte a bíró – tájékoztatta lapunkat Kármán Miklósné, a Veszprém Megyei Bíróság elnökhelyettese. Elmondta: a 33 éves fiatalembert az ügyészség emberölési előkészületekkel, fegyvercsempészettel, garázdasággal és rongálással vádolja. Mindezekért – halmazati büntetésként – akár 12 éves szabadságvesztéssel is sújthatják. A nagyon komoly vádak ellenére azonban a férfi nem veszélyes, megrögzött bűnöző, tetteit féltékenységből követte el – vélte az elnökhelyettes. A bíró döntése ellen az ügyész nem fellebezett, így az azonnal jogerőre emelkedett. A tárgyalóteremben lévő hozzátartozók összeadták a bíró által megállapított 3 millió forintot, és a férfi szabadon távozhatott. Veszprémben egy-két nap alatt, soron kívül elbírálják az óvadék kiszabását kérő beadványokat, az üggyel foglalkozó bírók szükség esetén megszakítják szabadságukat. Kármán Miklósné hozzáfűzte: a nyomozati szakban döntő bíróknak nehezebb a dolguk, hiszen kevesebb adat áll a rendelkezésükre az elkövetett bűncselekményről és a gyanúsítottról. A vádemelés utáni, bírósági szakban lévő vádlottak óvadékáról viszont a tárgyaló bíró dönt, aki már jól ismeri az ügyet, a vádlottat és a körülményeket, ezért az ő dolga valamivel könnyebb. A döntéshozónak azt is mérlegelnie kell, hogy a sértettnek van-e félnivalója, ha az elkövető szabadlábra kerül.
A törvény az előzetes letartóztatás okától, nem pedig az elkövetett bűncselekménytől teszi függővé az óvadék kiszabásának lehetőségét. Azok szóba sem jöhetnek, akik megsemmisíthetik a bizonyítékokat, akadályozhatják az igazságszolgáltatást vagy újabb bűncselekményt követhetnek el. Csak az kerülhet szabadlábra, akinek az előzetes letartóztatását azért rendelték el, mert tartani lehetett a szökésétől vagy elrejtőzésétől. A tövényalkotók ugyanis úgy vélik: az óvadékot befizetőnek már nem áll érdekében elszökni, hiszen akkor a pénzt nem kapja vissza, az teljes egészében az államra száll.
A bírónak az óvadékkérelem elutasítását és elfogadását egyaránt indokolnia kell, a döntés ellen – egy alkalommal – az ügyész és az ügyvéd is fellebbezhet. A városi bíróságok döntését a megyei, annak határozatát pedig a táblabíróságok vizsgálják felül. Az óvadék azonnal megszűnik, az összeg az államé lesz és a szabadlábra helyezettet letartóztatják, ha megsérti a szabályokat, azaz ha alapos indok nélkül marad el a tárgyalásról vagy bűncseleményt követ el. Az ítélet kihirdetése után az óvadékot visz-szafizetik.
Budapesten egymillió forintos óvadék fejében tegnap szabadlábra helyeztek egy kábítószerrel való visszaéléssel vádolt férfit – tájékoztatta lapunkat Sándor Zsuzsa, a Fővárosi Bíróság szóvivője. Elmondta: a férfi egy éve van előzetes letaróztatásban, a bíró szerdán döntött szabadlábra helyezéséről és az óvadék mértékéről. A pénzt a vádlott ügyvédje tegnap befizette, védence ekkor szabadon távozhatott. Az összeget a bíróság gazdasági hivatala vette át és letéti számlán helyezte el. A szóvivő elmondta: az őrizetbe vétel 72 órás lejárta előtt külön nyomozási bírók döntenek az óvadékról. Az előzetes letartóztatásban lévők óvadékáról a gyanúsított, az ügyvéd és az ügyész jelenlétében, meghallgatáson határoz a nyomozási bíró. Azok esetében, akik ellen már vádat emeltek, az adott ügyben eljáró bíró ülést hív össze, amelyen a tanács, a vádlott, az ügyvéd, az ügyész és az óvadék kifizetője van jelen. Az összeget bárki állhatja, de csak készpénzben fogadják el.
A fővárosi bíróságokra 29-30 óvadékkérelem futott be tegnapig a törvény június elsejei hatályba lépése óta – tájékoztatta lapunkat Albert Viktor, a Fővárosi Bíróság sajtótikára. A bírók elfoglaltságuktól függően néhány nap alatt döntenek, két ügyben már elutasító határozatot hoztak – fűzte hozzá.
***
Pártelnöki kifogások.
Dávid Ibolya MDF-elnök, korábbi igazságügyi miniszter bírálta a büntetőeljárási törvény módosítását. Hangsúlyozta, hogy az óvadék intézményét nem lehet banki hitelkonstrukció és személyes kezességvállalás nélkül bevezetni, ezért is halasztották el azt 1998-ban. A politikus elhamarkodottnak ítéli az előzetes letartóztatás intézményének módosítását, és hiányolja az átmeneti rendelkezést. (G. T.)
origo.hu
Századvég: Őrzi vezető szerepét a Fidesz-KDNP
