Semmi újdonság nem hangzott el tegnap az agártárcának az aszálykárokról szóló részletes sajtótájékoztatóján ahhoz képest, amit múlt héten Németh Imre miniszter bejelentett.
Így az aszálykárt szenvedett termelők továbbra is augusztusban juthatnak hozzá a hektáronkénti háromezer forintos aszályelőleghez, illetve a kedvezményes hitelek első részéhez. Az igényeket november 30-ig összesítik és túljegyzése esetén arányos visszaosztást alkalmaz az agrártárca.
Ez ellen azonban tiltakozik a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz), amely a kártérítésre elkülönített ötmilliárd állami forintot nem tartja elégségesnek a kiesések pótlására és azt szeretné, hogy az állam a tényleges kiesés felét kompenzálja.
A Fidesz gazdatagozata sem elégedett az agrártárca intézkedéseivel, a tagozat elnöke, Faludi Sándor szerint elképesztő és példa nélküli, hogy a súlyos aszálykárok kapcsán az agrártárca széttárja a karját. A tárca rosszul mérte fel az aszálykárokat. Mint mondta, a nyáron érő kalászosok esetében, az alföldi megyékben a károk meghaladják az összes termék 50 százalékát is – mondta Faludi Sándor, rámutatva: az előrejelzések azt mutatják, hogy legalább ilyen mértékű kárra lehet számítani az ősszel érő növények esetében is.
Tegnap Máhr András, az agrártárca helyettes államtitkára annyit jelentett be, hogy ma közzéteszik az aszálykárok kapcsán a termelői hitelek folyósításába bevont bankok listáját, de konkrétumként csak a takarékszövetkezeteket, illetve a már eddig is agráros pénzintézeteket említette.
*
Súlyos, a parasztok létét veszélyeztető gondok fenyegetik a német agrárgazdaságot. A tartós aszály miatt Szászországban, Brandenburgban és Bajorországban előreláthatóan nyolcvanszázalékos aratási veszteségre kell számítani. Az „évszázad aszályának” minősített szárazság katasztrofális helyzetet teremtett. Gerd Sonnleitner szerint a Brandenburgban uralkodó éghajlati viszonyok a mexikóira emlékeztetnek, és amennyiben az időjárás nem változik, akkor sivatagos vidék alakul ki. A három és fél millió hektárnyi szövetségi búzatáblákon egymilliárd eurós veszteséget „termeltek” a német földművesek, és érdekképviseletük szerint hamarosan a gyümölcs-, zöldség- és burgonyaárak jelentős emelkedésével kell számolni.
Az agrárgazdaság kára máris többszörösen túllépi a tavalyi árvízkatasztrófa veszteségeit – szögezte le Gerd Sonnleitner és egyben felszólította Renate Künast szövetségi földművelésügyi minisztert, tegye meg az első lépéseket a parasztok soron kívüli megsegítésére. Az állam rendesen november végén, december elején folyósította az agrárszektornak szánt szubvenciókat, de tekintettel az idei, biztosra vehető veszteségekre, a parasztszövetség e terminust előre akarja hozni szeptemberre, sőt, ezen túlmenően a folyósított kölcsönök törlesztésének és az állami tulajdont képező földek haszonbérének felfüggesztését javasolja.
A német kormány mérlegeli – jelentette be Renate Künast –, hogy támogatásban részesíti a szárazság által sújtott farmereket és hogy ehhez európai uniós forrásokat is igényeljen. Néhány héten belül, az aratási adatok ismeretében dolgozzák ki a tartományi kormányzatokkal együtt a támogatási tervet.
Künast közölte, az EU szintjén a támogatások előbbre hozatala és az uniós támogatások igénybevétele lehetne a megoldás, ám e téren Németország másokkal, főként a szárazság által még erőteljesebben sújtott Olaszországgal verseng.
Vészhelyzet alakult ki Olaszországban, amely szintén az európai uniós alapokból kér „előleget”, hogy orvosolja a súlyos helyzetet. Az aszály egyik következménye, hogy az egekbe szöktek a gyümölcs- és zöldségárak, annyira, hogy az olaszok az utóbbi hetekben szinte teljesen beszüntették ezeknek az áruknak a fogyasztását.
Az Európai Unió agrárkomiszszárja, az osztrák Franz Fischler máris bejelentette, az EU nem lesz képes a parasztok veszteségeinek a kiegyenlítésére. Mindössze a tervbe vett összegek kifizetésének időpontját lenne hajlandó előre hozni. A rendelkezésre álló költségvetés lehetőségei nagyrészt máris kimerültek – hangoztatta Fischler. Az EU legfeljebb a takarmánytartalékokból tudna bizonyos kontingenst felszabadítani.
Szanyi Tibor, az agrártárca politikai államtitkára a héten az kérte Brüsszelben a 15 tagállami, valamint a tíz csatlakozó ország Mezőgazdasági Miniszteri Tanácsában, hogy Magyarország helyzetét is vegyék figyelembe az aszálykárok európai hatásairól készülő brüsszeli bizottsági jelentésben. Az unió mezőgazdasági miniszterei a nyári szünet előtti utolsó ülésükön egyetértettek abban, hogy segítséget kell adni az aszálytól sújtott termelőknek. Ám csak a károkat felmérő jelentés szeptemberi megjelenése után döntenek, mekkora pénzalapot hoznak létre a közösségi agrárköltségvetésben az aszálykárok részbeni enyhítésére, és ugyanekkor döntenek az alap felhasználásának feltételeiről is.
Az aszály Horvátországban is tombol, ahol ötven éve nem volt ilyen súlyos szárazság. A hőmérséklet gyakran 40 Celsius-fok fölé emelkedik, vízhiánnyal fenyegeti a mezőgazdaságot és a turisták által látogatott térségeket, és egyelőre nem lehet felmérni a gabona- és burgonyafélékben, valamint a szőlő- és olajfaültetvényekben okozott károkat.
A bolgár mezőgazdasági minisztérium is lefelé módosította idei búzatermés-előrejelzését: 2,2-2,3 millió tonnára a korábbi 2,5 millióról. A kisebb termés fő okaként a száraz időjárást nevezte meg a tárca. Tavaly Bulgária 3,6 millió tonna búzát termelt. A minisztérium becslései szerint az új termés fedezheti a 2003–2004-es idény mintegy 2,2 millió tonnás hazai fogyasztását, amennyiben exporttal nem számolnak. Az ukránok és az oroszok már korábban jelezték, hogy búzatermésük elmarad a várttól és mélyen alatta lesz a tavalyi eredményeknek. A kiesést időben észlelték Ukrajnában, és Romániával szinte azonos időpontban eltörölték az importvámot, valamint jelentős mennyiségű búzát vittek ki Magyarországról. Pedig nálunk sem rózsás a helyzet és Szanyi Tibor szerdai bejelentése szerint egyelőre nincs napirenden a búzaexport bármilyen korlátozása.
***
Hamarabb kezdődik a szüret. A villány-siklósi borvidéket is sújtja az idei aszály, a sekély talajon élő ültetvények egy részében visszafordíthatatlan károk keletkeztek. A növényeken egyre jobban látható a vízhiány és a forró levegő hatása, bizonyos parcellákban már sárgulnak a levelek, a bogyók nem fejlődtek ki, vagy a vártnál sokkal kisebbek. A károkat egyelőre nem lehet megbecsülni és a termés egészére nézve sem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Az azonban szinte biztos, hogy a borvidéken a szokásosnál várhatóan 2-3 héttel korábban kezdődik a szüret.
jézus
Egynapos történelmek
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!