Politikai stabilitás és lassú, de egyértelmű gazdasági növekedés jellemezte Románia utóbbi három esztendejét annak ellenére, hogy az 1989 utáni változások óta először nincs koalíciós parlamenti többség a kormány mögött. A baloldali Nastase-kabinet zökkenőmentes munkáját a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) biztosítja a Szociáldemokrata Párttal (PSD) évente újratárgyalt együttműködési paktumok révén. A PSD az utóbbi három esztendőben látványosan növelte bázisát. A helyi önkormányzatokban az ellenzéki választottak a könnyebb helyzetbe kerüléstől motiválva sorra átálltak a kormánypárthoz, így mára a helyi döntéshozó testületek többségében a szociáldemokraták irányíthatnak. A PSD vonzereje a parlamentben is igen magas, az utóbbi egy évben a szélsőséges Nagy-Románia Pártból és az ellenzéki demokratáktól egyaránt csatlakoztak a kormánypárti frakcióhoz. Az Adrian Nastase vezette formáció mára a közszolgálati televíziótól kezdve a gazdasági kulcspozíciókon keresztül az önkormányzatokig szinte mindent ellenőrzése alá vont, több elemző demokratikus intézményekkel leplezett egypártrendszeri visszarendeződésről beszél.
Az 1996–2000 között egymást váltó kormányok sorra kudarcot vallottak a meghirdetett reformok végrehajtásában, s ez a sikertelenség oda vezetett, hogy a román jobboldal vezető ereje, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt a parlamenti küszöböt sem érte el a választásokon. Az ellenzéket jelenleg a jobbközép liberális párt és a balközép Demokrata Párt alkotja. Némi szépséghibát jelent, hogy mindkét formáció elnöke eredetileg a jelenlegi kormánypárt berkeiből érkezett. Theodor Stolojan, a Nemzeti Liberális Párt mostani vezetője 1990 májusától 1991 áprilisáig pénzügyminiszterként tevékenykedett az egyébként jelenleg demokrata párti színekben politizáló Petre Roman kormányában, majd 1991 októberében miniszterelnöki kinevezést vehetett át Ion Iliescu államfőtől. Az 1992-es választásokig ő irányította a baloldali kabinetet. Külügyminiszterét annak idején Adrian Nastasénak hívták. A másik ellenzéki párt első embere, Traian Basescu a Stolojan-kormányban vállalt szerepet. Bukarest jelenlegi főpolgármestere a közlekedésügyi tárcát irányította, s miniszteri megbízólevelét úgyszintén Iliescutól vehette át. A román politikai palettán tehát nincs új a nap alatt. Baloldaltól jobbközépig nagyjából ugyanabból a posztkommunista politikusi garnitúrából kerültek ki a döntő befolyással bíró személyiségek.
Valamivel több mint egy évvel a soron következő parlamenti választások előtt a román ellenzék helyzete nem sok jót ígér. A felmérések stabilan negyven százalék fölötti támogatottságot jeleznek a kormánypártnak, a liberálisok és a demokraták pedig egyelőre együttesen sem érik el ezt az arányt. Román sajtójelentések szerint a Nemzeti Liberális Párt állandó bizottsági tagjainak többsége egyetért abban, hogy a jövő évi parlamenti választásokon szövetkezzenek a Demokrata Párttal. Azt azonban határozottan elvetik, hogy a választásokat követően a PNL és PD összeolvadjon.
A maguk módján a szociáldemokraták is készülődnek a megméretésre. Sajtójelentések szerint a kormánypárt vezetése nemrég hagyta jóvá, hogy a PSD magába olvasszon két tényleges belpolitikai súllyal nem rendelkező, de szélsőségesnek tekintett kis pártot: az egykori Román Kommunista Párt örökségét felvállaló Szocialista Munkapártot (PSM), valamint a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Pártból két évvel ezelőtt kivált politikusok által létrehozott Nemzeti Újjászületés Szocialista Pártját. Minden azért nem megy jól a PSD háza táján sem, ezt jelzi a párt főtitkárának váratlan távozása. A fiatal és tehetséges politikusként számon tartott Cosmin Gusa úgy nyilatkozott, nem ért egyet a szociáldemokraták pártstratégiájával. Elemzők egyelőre csak találgatják, melyik ellenzéki párt színeiben jelenik meg a közeljövőben a PSD volt politikusa.
Felszálltak a NATO-gépek orosz bombázók miatt















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!