Az 1997–98-as tanévben három módszert versenyeztettek az iskolákban, majd ezek közül független elméleti szakértők és a méréseket elvégző pedagógusok F. Mérey Ildikó Hungarofit nevű mérési technikáját ajánlották bevezetésre. Az 1998-as kormányváltás után azonban a szakmailag ugyancsak kipróbált rivális program, az Eurofit hazai bevezetését szorgalmazók és a Hungarofit alkalmazói között vitát váltott ki, hogy az előbbiek a Gerincgyógyászati Társaság jelzése alapján többek között azt állították: az elfogadott módszer egészségkárosító gyakorlatokat tartalmaz. F. Mérey Ildikó elmondta: az Eurofit ez utóbbi állítását később visszavonta, belátva, hogy egészségkárosodás csak akkor következhet be, ha a tanulók a gyakorlatokat hibásan hajtják végre.
A két tesztrendszert Pokorni Zoltán oktatási miniszter döntése alapján a 2000– 2001-es tanévben azonos feltételek mellett újra meghirdették. A 2001 tavaszától máig tartó próbamérések során a Hungarofit módszerrel közel másfél millió általános és középiskolást vizsgáltak meg – közölte F. Mérey Ildikó, a Nemzeti Stratégiai Mozgásprogram koordinátora.
Oláh Zsolt, a Magyar Testnevelési Egyetem (TE) tanára, az Eurofit program egyik gondozója lapunknak elmondta: az Eurofit tesztrendszert, amely része a Nemzeti Atlétikai Programnak is, eddig az iskolák mintegy 900 ezer tanulónál használták országszerte. Makszin Imre, a TE docense és Oláh Zsolt az Iskolai testnevelés és sport című újság 2002. novemberi számában a feldolgozás akkori állása szerinti, összesen
10 147 iskolás vizsgálati eredményeit ismertette. Eszerint az 5–18 éves tanulók fizikai állapotának felmérésére szolgáló próbarendszert nemcsak Európában, hanem más kontinenseken, például Ausztráliában és Dél-Amerikában is használják. A tesztegyüttes kilenc próbából áll, amelyek átfogó képet adnak az egyén úgynevezett motoros képességeinek aktuális állapotáról. A mérési eredményeket a tanulókról felvett antropometriai adatokkal – többek között testsúly, magasság és négy helyen mért bőrredővastagság – egészítik ki. Oláh Zsolt hozzátette: a feldolgozás a lapban leírtaknál már jóval magasabb szinten áll.
Több különböző szempont alapján vizsgálták a kapott eredményeket. Kiderült: a kistelepüléseken élő gyerekek minden paraméter szerint fizikailag gyengébb szinten állnak nagyobb településeken élő társaiknál. A legjobb helyzetben a vidéki nagyvárosokban élők vannak. A kutatók az eredmények alapján a testnevelési órák számának növelését ajánlják.
F. Mérey Ildikó elismeri, hogy a kisebb merítéssel végzett felmérés is hiteles adatokat szolgáltat, de szerinte az Európai Tudományos Tanács a nyolcvanas években az Eurofit módszert nem a fizikai állapot műszerek nélküli mérésére fejlesztette ki, ezért akkori adaptációja nem volt alkalmas az egyén „pillanatnyi” edzettségi állapotának a meghatározására. A Eurofit alkalmazói szerint viszont az 1982 óta használt tesztegyüttes tökéletes tükre a tanulók fizikai állapotának. A Hungarofit módszerről F. Mérey Ildikó elmondta: a hazai és nemzetközi kutatási eredmények figyelembevételével munkatársaival és az Országos Sportegészségügyi Intézet kutatóival együttműködve, terheléses műszeres vizsgálatokkal alátámasztva több mint 15 év alatt fejlesztették ki. A hozzá tartozó értékelési rendszer korosztályonkénti és nemenkénti bontásban harmincezer tanuló mérési eredménye alapján készült el. Hozzátette: ezzel megelőzték az Európai Tudományos Tanács 1997-ben nyilvánosságra hozott azon új törekvéseit, amelyekkel a tesztek ugyanazokat – az egészség szempontjából elsődleges fontosságú fizikai képességeket – mérik, mint a Hungarofit.
A két módszer versenyeztetése során az előző oktatási tárca hivatalosan eredményt ugyan nem hirdetett, 2002 tavaszán azonban Hungarofit módszert a -méréseket elvégző pedagógusok munkájának megkönnyítéséhez és az egységes adatszolgáltatáshoz Fitszoft 2000 néven CD-t juttatott el valamennyi közoktatási intézményhez. F. Mérey Ildikó úgy látja, hogy a két módszer közötti leglényegesebb különbség az, hogy az Eurofit eszköz és időigényes, míg a Hungarofit módszernek különösebb eszközigénye nincs, és lényegesen rövidebb idő alatt elvégezhető. Oláh Zsolt ezt cáfolja, szerinte az Eurofit-tesztek rendkívül gyorsan és az amúgy is rendelkezésre álló sportszerek segítségével elvégezhetők.
A két módszer képviselői abban teljesen egyetértenek, hogy az új közoktatási törvény bevezetése – a szülők és a gyermekek, valamint a szakma véleményét figyelmen kívül hagyva – a heti tanórai testnevelési órák számának csökkentésével a korszerűsítés ellen hat. Emellett a gyenge fizikumuk miatt egészségileg veszélyeztetettebb tanulók életesély-egyenlősége csökkenhet.
Parti Zoltán, a jelenlegi Oktatási Minisztérium főosztályvezető-helyettese egy laptársunknak adott interjújában leszögezi: „Az oktatási tárca nem kívánja leállítani a programot.” A közelmúltban elfogadott közoktatási törvény módosítása azonban szeptembertől az iskola helyi pedagógiai programjába helyezi a kötelező mérések elvégzését, úgy, hogy az intézmény saját maga választhatja ki a mérési technikát. A minisztérium munkatársa mind az Eurofit, mind a Hungarofit program esetében úgy véli, hogy „az eltérő adottságok és a mérések időigényessége miatt nem lehetett egységes az adatfelvétel”. Parti Zoltán szerint olyan módszerre van szükség, amelyet minden iskola a rendelkezésére álló eszközökkel el tud végezni.
***
Izomkúra.
A Hungarofit módszerrel a közelmúltban értékelt, több mint egymillió általános és középiskolás fiatal mérési és vizsgálati eredménye szerint a tanulók mintegy negyven százaléka igen gyenge fizikumú, s egészségileg hátrányos helyzetűnek tekinthető, úgynevezett mozgásbeteg. A legnagyobb hiányosságok a keringés-légzés állapotára utaló állóképesség és a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok területén mutatkoznak. Valamilyen mozgásszervi elváltozás található a fiúk 32,8, a lányok 35,3 százalékánál. A nem sportoló fiúk 34-38 százaléka semmit, vagy csak egy-két órát mozog hetente. A nem sportoló lányok 38-42 százaléka csak 1-2 órát mozog hetente. Nem sportol a fiatalok kétharmada. Az Eurofit módszerrel mért adatokat összehasonlították a korábban mért országos átlagértékekkel. Többek között kimutatták, hogy a tanulók, ha statisztikailag nem is szignifikáns (meghatározó) mértékben, de a tíz évvel ezelőttihez képest nagyobb testsúlyúak egészen 16 éves korukig. Ezek az értékek azonban összefüggenek az országos átlaghoz viszonyított nagyobb testmagassággal, a kutatók szerint ezért korai lenne kijelenteni, hogy azért nehezebbek, mert kevesebbet mozognak. Úgy vélik, ennek egyik oka lehet a magasabb életminőség is. A fiatalok hajlékonysági tesztben nyújtott teljesítménye a 10 és a 16 éveseket leszámítva, mindenütt alatta marad az országos átlagnak, 18 éves korban pedig jobb annál. A kutatók kedvezőtlennek tartják, hogy már kisiskolás korban rosszak az eredmények. Azt is kimutatták, hogy a hasizom ereje a korábbi életszakaszban egyenletes fejlődést mutat, 11 éves kortól azonban rosszabb, mint az országos átlag. A törzs izomzatának gyengesége tartáshibákhoz vezet – állapították meg. A kerettantervek anyagába ezért került be a biológiailag helyes testtartásra vonatkozó gyakorlatok gyűjteménye.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
