Tiltott hirdetések az interneten

A törvény tiltása ellenére július 1-je után is változatlanul kínálja saját internetes honlapjain csábítóan magas kamatakcióit a nemrég elhíresült ingatlanbefektetési szövetkezetek többsége. Mindössze egyetlen olyan piaci szereplő akad, amely levette hirdetését, s helyette a törvény tiltó passzusaira hívja fel a figyelmet.

Hiába a hó elejétől tiltó-szigorító törvénymódosítás, a sajtóban ügyeikkel nemrég nagy port felvert befektetési ingatlanszövetkezetek internetes honlapjaikon továbbra is megjelentetik hihetetlenül magas befektetési hozamot kínáló hirdetéseiket – derül ki lapunk felméréséből. Így tegnap változatlanul meg lehetett találni a – lekötési időtől és (az akár ötvenezer forintnyi) összegtől függően 12–20 százalékos nettó éves hozamot kínáló – csábító üzleti ajánlatokat például a Baumag, a Duna Profit vagy éppen a Pannon Unió 2003 elnevezésű ingatlanbefektetési szövetkezetek világhálós oldalain. A törvény betűjét egyedül betartó Pilis-Invest szövetkezet ugyanakkor saját befektetési ajánlatának eddigi helyére olyan tájékoztatót tett fel, amelyben világosan leírja: a továbbiakban tilos ilyen hirdetés közzététele – akár a világhálón is.

Információnk szerint június utolsó napjaiban a piacon érintett hat-hét szereplő többsége rendkívül erőteljes reklámkampányt folytatott. A napilapokban, egyéb sajtóorgánumokban megjelent hirdetésözön nyilvánvaló célja az volt, hogy a szövetkezetek az utolsó pillanatban kihasználják lehetőségüket a nyilvános tagtoborzásra. Július 1-jétől azután a napisajtóból és az elektronikus médiumokból egy csapásra eltűntek a hirdetések. Értesülésünk szerint ennek oka nem utolsósorban az lehetett, hogy egyes országos sajtókiadványok hirdetésszervezői – nyilvánvalóan félve az esetleges felelősségre vonástól – az előző hetekben tájékozódtak az érintett hatóságoknál arról, milyen tárgyú hirdetéseket nem tehetnek közzé a befektetési szövetkezetek.
A parlament döntése nyomán július 1-jétől életbe lépett a szövetkezeti törvény módosítása, amely szerint az ingatlanbefektetési szövetkezetek a továbbiakban nem hirdethetik meg nyilvánosan hozamígéreteiket. A törvény egyértelműen úgy fogalmaz: tilos a tagi kölcsön igénybevételének, különösen a tag részére fizetett kamat mértékének a reklámozása. A jogszabály az ilyen közzétételt a szórólaptól a rádióműsorig minden fórumon megtiltotta, kizárva azt a lehetőséget is, ha a hirdetés „telekommunikációs csatorna igénybevételével vagy bármi más módon történik”. Azt, hogy a piac szereplői tényleg eltüntetik-e nyilvános hirdetéseiket, a törvény szerint egyébként a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek, illetve a megyei felügyelőségeknek kellene ellenőrizniük.

A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) tavaly és idén márciusban is több közleményben nyomatékosította: a befektetési szövetkezetek – a látszat ellenére – nem hitelintézetek vagy befektetési alapok, a felügyelet így nem ellenőrizheti őket. Ráadásul az ezekbe betett pénz megtérülése is kockázatos, hiszen nincs is olyan betétvédelmi alap, amely szavatolná azt. Egyes pénzügyi érdekképviseletek, így a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége ezzel egy időben „közgazdasági nonszensznek” nevezte a szövetkezetek egyes hirdetéseinek állításait, s kérdésesnek tartotta, hogy az érintettek hogyan teremtik elő majd a forrást a betett tőke és hozamai visszafizetésére.