A pénzügyminiszter javaslatára a központi költségvetésből első ütemben 14,6 milliárd forintot juttatnak az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került 1074 településnek. Az igénylők kilencven százalékban községi és nagyközségi önkormányzatok voltak. A parlament önkormányzati bizottságának tegnapi ülésén a javaslatot az ellenzék tartózkodása mellett a kormánypárti többség elfogadta. Jauernik István, az MSZP-frakció önkormányzati és rendészeti munkacsoportjának vezetője és Ecsődi László, a munkacsoport tagjának sajtótájékoztatóján elhangzott: a határidőig a tavalyinál száznyolccal kevesebb önkormányzat nyújtotta be támogatási igényét, 22,430 milliárd forint értékben. A szocialista képviselők becslése szerint az idei támogatások második és harmadik ütemében még 4-5 milliárd forintra lehet szükség. Jauernik István úgy vélte: nem vált valóra az az ellenzéki jóslat, amely szerint idén több százzal növekszik az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok száma. Szerinte az önkormányzatok nincsenek sem jobb, sem rosszabb helyzetben a tavalyinál.
Kovács Zoltán, a bizottság fideszes elnöke lapunknak ellenben úgy érvelt: nőtt a hátrányos helyzetű önkormányzatok száma, hiszen 239 olyan képviselő-testület is jelentkezett, amely nem tudja kifizetni a közalkalmazotti bértöbbletet. Összességében a 3100 önkormányzat mintegy fele szorul kiegészítő állami támogatásra, amiből az következik, hogy rossz a rendszer és a finanszírozás is. A működési kiadások pótlására szolgáló alapot a tavalyi 22 milliárddal szemben 11,5 milliárdra tervezték, s ez a hiba növeli majd a költségvetési hiányt.
A patrióta lendületvétel éve volt 2025















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!