Tűzelhalás és egércsont

Eddig az élővilág jelenségeit, összefüggéseit vizsgáló biológusoknak sikerült leginkább fölkelteniük az érdeklődést munkájuk iránt. Különösen azóta, hogy a kutatási eredmények, módszerek ipari alkalmazása, a biotechnológia fogalma bekerült a köztudatba. Fogadtatása azonban nem egyértelmű: vannak, akik a beláthatatlan fejlődés, a szép új világ zálogát látják benne, s vannak, akik a veszélyekre hivatkozva állandóan kongatják a vészharangot miatta. Egy bizonyos: egyetlen, a jövőt felelősséggel tervező kormányzat sem tekinthet el a biotechnológiában rejlő gazdasági, életminőséget javító lehetőségek számbavételétől.
Egy 1999-ben elkészített alapos szakmai tanulmány alapján hirdették meg először hazánkban a Biotechnológia, 2000 című pályázatot, amelynek célja a magyar biotechnológiai tudás és hasznosításának középpontba állítása, az alkalmazott biotechnológiai kutatás-fejlesztés támogatása, a biotechnológiai vállalkozások versenyképességének javítása volt. A kutatási témákra elnyerhető 5–75 millió forint közötti összegeket – az előző három évben összesen 4,5 milliárd forintot – a központi műszaki fejlesztési alapprogram célelőirányzatából biztosította az Oktatási Minisztérium (OM) kutatás-fejlesztési helyettes államtitkársága, a korábbi Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB). A nagyfokú érdeklődést bizonyítja, hogy csaknem 400 pályázat érkezett a bírálókhoz, amelyek közül 144 részesült támogatásban.
A három évre szóló pályázati kiírás, a fölhasznált források hasznosításának sikerét bizonyította az a Biotechnológia, 2003 – Magyarország címmel megrendezett seregszemle, amelyen bemutatták a biotechnológiai szerződések eredményeit.
Nyíri Lajos, az OMFB volt elnöke a programot értékelve elmondta: maga a vállalkozás bizonyította, hogy Magyarországon mintaértékű eredményeket tud fölmutatni a kutatás-fejlesztés: rengeteg lehetőség rejlik az ötletadók és az ötletet megvalósítók fejében. A gondolat megszületésekor még nem volt ismert a vállalatok hozzáállása, öt-hat év múltán azonban némelyek olyannyira megerősödtek, hogy megélénkült érdeklődésük a K+F iránt is. Örvendetesnek találta a szakember azt is, hogy az EU-követelményeknek megfelelően a nemzetközi résztvevők is nyitottak a pályázatok iránt, annál is inkább, mert céljuk sok tekintetben összecsengett az EU–5-ös program prioritásaival.
A kutatás-fejlesztési támogatásért benyújtott pályázatok tükrözik azt az ugyancsak örvendetes jelenséget is, hogy a biotechnológia művelői kiléptek a laboratóriumokból, s fölmérve a társadalmi igényeket, párbeszédet kezdtek az ipari szakemberekkel, sőt a lakossággal is.
Van-e jövője a biotechnológiának Magyarországon? Nemzetközileg hagyományosan sikeresek vagyunk, különösen az orvosbiológiai, gyógyszeripari és növénynemesítési kutatásokban, mindezt azonban erőteljesebben kamatoztathatnánk a gazdasági életben is. EU-felvételünk megvalósulásával párhuzamosan új fejlesztési stratégiát kell kidolgoznunk, figyelmeztetett az OMFB volt elnöke, hiszen ebben a nemzetközi csapatban csakis eredeti ötletekkel, hungaricumokkal rúghatunk labdába.
Sajnos ez a program mára kifulladt: pénzhiány miatt az OM az idén már meg sem hirdette a pályázatot.
Hogyan értékeli a szóban forgó pályázati rendszert Nagy Ferenc, annak a gödöllői intézménynek a főigazgatója, amely a mezőgazdasági biotechnológia művelésére hivatott? A Szegedi Biológiai Központban (SZBK) működő kutatócsoportjában és Freiburgban is dolgozó kutató szerint a pályázat kiírása és a pályázási feltételek új lendületet adtak a biotechnológiai alapkutatási eredmények gyakorlati átültetésének, az alkalmazáshoz szükséges módszerek kifejlesztésének, s emellett erőteljesen ösztönözték a kutatókat egy újfajta gondolkodásmód elsajátítására. A pályázatnak ily módon sikerült betöltenie az alap- és alkalmazott kutatások között régóta tátongó űrt, ami nagyon jótékonyan hatott a magyar tudományos intézetekben, így a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontban folyó tudományos tevékenységre is. Az igazgató példaként említette az ELTE-vel közösen megnyert pályázatukat, amelynek révén meg tudtak szervezni és elindítani egy sokrétű, egyetemi szintű bioinformatikai oktatási programot. Hasznosnak értékelte az SZBK-val közösen benyújtott pályázati munka, a pillangósok nitrogénkötő képességéért felelős gének azonosítását és hasznosítását célzó kutatások eredményét. A biotechnológiai pályázat jelentőségének azt tartja, hogy fölhívta a figyelmet az innovatív alkalmazott kutatások fontosságára.
Dudits Dénes akadémikus, mint az MTA legnagyobb biológiai kutatóintézményének, az SZBK-nak a főigazgatója a rendezvény után a „Mi hasznunk lehet mindebből?” kérdés megválaszolásához nyújtott információkat. Szerinte az elhangzott előadások és a bemutatott poszterek erénye, hogy miközben többnyire megfeleltek az EU által is favorizált témaköröknek, számos sajátosan magyar ötletet is bemutattak. Az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos fejlesztések terén elsősorban a meglévő technológiák alkalmazására törekedtek. A biomedicina területén és a növénytermesztéssel, növényvédelemmel kapcsolatos munkákban sokkal inkább megjelent az eredeti koncepciók és a fejlesztésben elért újdonságok alkalmazása. Nagy figyelmet keltett az orvostudományi területről érkezett beszámoló, amely a trombózis okozta betegségek kiszűrésére és diagnosztizálására kidolgozott, már forgalomba került vizsgálati eszközt mutatta be. Ugyancsak nagy érdeklődést váltott ki a gyógyszeriparban hasznosítható felismerés, hogy a hisztaminhiányos egerek csontozatában lelassulnak a csontritkulás folyamatai.
A növénybiológiával foglalkozó szakemberek az almafajták tűzelhalás betegségének mérséklését célzó módszert dolgoztak ki. Olyan géntechnológiai eljárásról számoltak be, amely a baktériumok által kiválasztott anyagok lebontásával lehetetlenné teszi a szaporodásukat, és ezzel megakadályozza a betegség kialakulását. Érzékeny része volt ennek a „K+F-börzének” az élelmiszer-biztonsággal foglalkozó szekció. Kiderült: egyre több a próbálkozás a géntechnológiával nemesített fajták kimutatására alkalmas módszerek kidolgozására, ám ezek a kísérletek csak igen szűk mozgástérben végezhetők. A sikeres eredményhez ugyanis ismerni kell a beépített DNS természetét. Ezek a munkák azonban elveszítik jelentőségüket akkor, amikor búzában búzagénekkel történik géntechnológiai beavatkozás, amelynek eredményeként új tulajdonságok alakíthatók ki.
Dudits akadémikus hangsúlyozta a biotechnológia társadalmi jelentőségét és azt, hogy mennyire fontos a kutatási eredmények hasznosításával kapcsolatos, tudományosan megalapozott, túlzásoktól mentes, korrekt tájékoztatás. A félelemkeltésre, a szenzációhajhászásra gyakran adnak lehetőséget az önkényesen kiragadott biotechnológiai példák, jegyezte meg a profeszszor, ugyanakkor elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy a rendezvényen elhangzott előadások már a szakszerű ismeretterjesztés sikereiről is beszámoltak.