Új közbeszerzési törvény lesz

Várhatóan az ősszel dönt az Országgyűlés a nemrégiben elkészült új közbeszerzési törvény tervezetéről. A szabályozás biztosítja az átláthatóságot, bevezeti a békéltetés és tanúsítás intézményét. Külön fejezet tárgyalja a közösségi közbeszerzést, de fennmaradnak a nemzeti értékhatárok és eljárások is, valamint bekerül a törvénybe az úgynevezett szabadkézi vétel – minderről Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsa (KT) elnöke nyilatkozott lapunknak.

Kettős célja és szempontja volt a hatályos közbeszerzési szabályozás felülvizsgálatának és az új törvény kidolgozásának: egyfelől jogharmonizációs kötelezettségünk maradéktalan teljesítése, másfelől a hatályos közbeszerzési törvény 1995. évi megalkotása és hatálybalépése óta eltelt időszak jogalkalmazási tapasztalatainak hasznosítása, valamint ennek alapján a közbeszerzési szabályok kiigazítása – mondta Berényi Lajos, aki közölte: a hatályos szabályozással ellentétben az új szabályozás szerint nem a törvény melléklete tartalmazza a különböző közbeszerzési hirdetmények mintáját, hanem a törvény felhatalmazása alapján megalkotandó kormányrendelet. A közösségi jog a hirdetményi mintákat is egységesítette, s a jövőben az úgynevezett hirdetményi minta irányelv szabályozza azokat. S már ez is érzékelteti, hogy nem a régi sokadszori módosítására, hanem egy teljesen új törvény megalkotására kerül sor, amelyet várhatólag még ez év késő őszén elfogad az Országgyűlés, s így az 2004. május 1-jén, az ország EU-csatlakozásakor lép hatályba.
Az új törvény – hangsúlyozta az elnök – a közbeszerzések átláthatóságát és előkészítését segíti elő és a verseny tisztaságát biztosítja. Az érintettek minden év elején éves beszerzési tervet kötelesek készíteni, és azt – honlapjukon vagy más megfelelő módon, például a sajtóban – nyilvánosságra hozni. A közzétett tervtől eltérő beszerzésekre csakis igen indokolt, váratlan esetekben kerülhet sor. Ugyancsak az átláthatóság követelménye érvényesül abban a szabályban, amely szerint az eljárás minden lépését közbeszerzési naplóban kell rögzíteni – mondta Berényi Lajos.
A Közbeszerzések Tanácsa elnöke kiemelte: a jogszabály nem épül vadonatúj alapokra, bevezet ugyanakkor új jogintézményeket, s egyúttal – a gyakorlati tapasztalatokat felhasználva – igyekszik kiiktatni a jelenlegi szabályozás esetleges hibáit. Egyúttal hozzájárul az elektronikus közbeszerzés térhódításához, s megfelel a közösségi jogi követelményeknek.
Szavai szerint a törvény ugyan formailag teljesen új, ám tartalmi szempontból nem az, hiszen amikor 1995-ben az első törvény megszületett, s a későbbi módosításokat végrehajtották rajta, akkor az EU jelenlegi közbeszerzési irányelvei már ismertek voltak. Ezekhez az alapelvekhez az EU nagyon részletes irányelveket dolgozott ki, amelyet a tagországoknak kötelező elfogadniuk. Ugyanakkor azt a nemzeti jogalkotásra bízzák, hogy konkrétan milyen jogszabály formájában, s ezek közül mit, milyen szinten szabályoznak.
Berényi Lajos aláhúzta: önálló fejezet tárgyalja majd a közösségi értékhatárt elérő közbeszerzéseket, ám változatlanul indokolt a közösséginél nagyságrendileg alacsonyabb nemzeti értékhatárok és az idevágó eljárási szabályok fenntartása. A nemzeti értékhatárokban nagyságrendi változás egyébként nem várható, s az ezt el nem érő beszerzések, a jelenlegi kormányrendeletbe foglalt úgynevezett szabadkézi vétel előírásai ugyancsak a törvényben, külön fejezetben kapnak helyet. Ennélfogva az egy-kétmillió forintot meghaladó beszerzéseknél törvényi követelmény lesz legalább három ajánlat bekérése. Továbbá bizonyos értékhatárok fölött az EU hivatalos lapjában közzé kell tenni az eljárást, de a hazai hatóság továbbra is vállalja, hogy a Közbeszerzési Értesítőben megjelenteti ezeket.
Kiemelte, hogy változások lesznek az eljárásokban is. Bár fő szabályként továbbra is a nyílt eljárás érvényesül, a meghívásos – ugyanúgy, mint a tárgyalásos eljárás – alkalmazható lesz. A tapasztalatok azt mutatják – folytatta az elnök –, hogy az eljárások 80 százaléka nyílt típusú, a fennmaradó 20 százalék pedig megoszlik a meghívásos és tárgyalásos eljárások között az EU tagországaiban. S nagyjából ennek az aránynak a megmaradása prognosztizálható 2004. májusa után is.
Berényi Lajos kifejtette: a jogszabály egyik legfőbb újdonsága az lesz, hogy az alanyi köre jelentősen kibővül, mivel az uniós támogatási alapok magyar önrésze is a törvény hatálya alá kerül. Emellett megszűnik a Magyarországon bejegyzett cégek előnye, mivel úgynevezett nemzeti elbánásban kell részesíteni az unió piacán mind a 25 EU-tagországot. A kereskedelmi határok megszűnnek, Magyarország ebből fakadó versenyelőnye megszűnik, s ez azt jelenti, hogy a verseny erősödni fog a jövőben.
Az elnök felhívta a figyelmet arra is, hogy a közbeszerzési értékhatárok emelkednek majd: a szolgáltatások jelenlegi tízmillió forintos értékhatára huszonötmillióra, az építési beruházások negyvenmilliós összege pedig 60-70 millió forintra nőhet. Ugyanakkor fontos az is, hogy az új törvényben igyekeznek kiküszöbölni az irreálisan alacsony árral, lehetetlen kötelezettségvállalásokkal sikerre törekvő pályázatokat. Ezentúl például az ajánlatkérőnek meg kell győződnie a kirívóan kedvező, teljesíthetetlennek látszó tartalmi elemek valódiságáról. Amennyiben a gyanú beigazolódik, a pályázat érvénytelenné nyilvánítható.
Ám változatlanul önálló fejezetek tárgyalják majd a jogorvoslati eljárást, a közbeszerzési tanáccsal és a döntőbizottsággal kapcsolatos előírásokat. A jogorvoslatok menetét gyorsítandó, hatékonyságukat növelendő módosítanak bizonyos határidőket – emelte ki Berényi Lajos.
Szavai szerint a jogviták megelőzésére, a döntőbizottság és a bíróság tehermentesítésére bevezetik a békéltetés jogintézményét, s az uniós tapasztalatok alapján ugyancsak újdonság lesz a tanúsítási eljárás. Ennek során az érdekelt ajánlatkérő egy független, szakmailag elismert szervezettől vagy személytől kérheti annak tanúsítását, hogy közbeszerzési gyakorlata jogszabályszerű, korrekt, megbízható partner, és alkalmas a szerződés teljesítésére.
Úgy vélte: a leendő törvény átfogóan szabályoz, és számos kérdés végrehajtási rendeletekben nyer megfogalmazást. Így módot nyújt az elektronikus közbeszerzésre, részleteit azonban – a tervek szerint – kormányrendelet írja majd elő.
Az elnök elmondta azt is, hogy a törvénytervezet széles körű szakmai vitája május végén kezdődött meg, amely napjainkban is tart. A jelenlegi törvény néhány passzusát – elsősorban a preferenciális szabályokat – azonban már előbb, legkésőbb 2004. február 1-jétől meg kell szüntetni.
Berényi Lajos ismertette, hogy az idén az első félévben 1849 közbeszerzési eljárásban kettőszázharminckettőmilliárd forint közpénz sorsáról született döntés. Az eljárások száma az idén 137-tel volt kevesebb, mint tavaly az első hat hónapban, a közbeszerzések értéke pedig százhúszmilliárd forinttal maradt el attól.
Az elnök elmondta, hogy az összérték és a darabszám csökkenésének oka, hogy a tavalyi év a választások és a közbeszerzési törvény kiterjesztése, valamint az autópálya-tenderek meghirdetése miatt különösen „erős” esztendő volt.
A beszerzések darabszámát vizsgálva az első félévben a nyílt tenderek 78,3 százalékot képviseltek, a tárgyalásos eljárások aránya majd 21 százalék volt, a meghívásos eljárások pedig mindössze 0,8 százalékot tettek ki, hasonlóan a múlt év azonos időszakához – mondta.
Hangsúlyozta: a lefolytatott közbeszerzések értékét tekintve 72,1 százalék nyílt eljárás volt, a tárgyalásos eljárások 27,6 százalékot, míg a meghívásos eljárások 0,3 százalékot tettek ki. E vonatkozásban a nyílt eljárások aránya 2,1 százalékponttal nőtt, míg a tárgyalásos eljárások 1,5 százalékponttal csökkentek.
Berényi Lajos közölte: az első félévi közbeszerzések összértékéből az önkormányzatok és intézményeik 38,7 százalékkal, a központi költségvetési szervek és intézményeik 29 százalékkal, míg a közszolgáltatók 13,8 százalékkal részesedtek.
A közbeszerzések az értéket tekintve a múlt év azonos időszakához képest kevéssel nőttek, 31,1 százalékra a szolgáltatások részesedése, az árubeszerzések 25,8 százalékkal, az építési beruházások 43,1 százalékkal részesedtek az összértékből.
A mikro-, kis- és középvállalkozások az év első felében 1208 közbeszerzési eljárást nyertek meg, ami az összes eljárás 65,3 százaléka, míg az értéket tekintve 149,5 milliárd forint valósult meg, az összes érték 64,5 százaléka – hangoztatta.
A külföldi székhelyű ajánlattevőkről elmondta: az első hat hónapban 60 tendert nyertek meg, az összes eljárás 3,2 százalékát, ezek értéke 17,9 milliárd forint volt, ami a közbeszerzések összértékének 7,7 százaléka. A külföldi székhelyű cégeken belül továbbra is kimagasló volt az EU-beli vállalkozások részesedése.
Az elnök a közbeszerzési döntőbizottság előtti eljárások számáról szólva kiemelte: 2003 első félévében 331 volt, szemben a 2002 első félévi 382-vel. A döntőbizottság nyolcvannégymillió forint bírságot szabott ki, ami kevéssel marad el a múlt év azonos időszakától. A testület 70 esetben állapított meg jogsértést, 123 esetben elutasította a beadványt, 84 alkalommal megszüntette, míg egy alkalommal felfüggesztette az eljárást. Jelenleg a döntőbizottság előtt 53 folyamatban lévő ügy szerepel. A döntőbizottság első félévben kiadott határozataival szemben 34 esetben fordultak keresettel a Fővárosi Bírósághoz, ami 24-gyel kevesebb a múlt év azonos időszakánál. Végezetül közölte: minden érintettnek ajánlott minél előbb és alaposabban felkészülnie az új törvényből, hiszen már nincs egy év sem annak hatálybalépéséig. S mielőbb le kell dolgozni azt a versenyhátrányt, amit a most csatlakozó országok 7-8 éves tapasztalata jelent az EU 15 jelenlegi tagországának több évtizedes gyakorlatával szemben.
***
Kiválasztották a közbeszerzési tanácsadókat. Pályázat útján a Magyar Közbeszerzési Társaság 700 érdeklődő és 119 pályázó közül választotta ki a közelmúltban azt a 41 tanácsadót, akik a közbeszerzési eljárásokban részt vevők munkáját segítik. A szakértők folyamatos támogatást nyújtanak az ajánlatkérőknek és -tevőknek azért, hogy minél eredményesebb pályázatok szülessenek a korábbinál kevesebb formai és tartalmi hibával. A 41 tanácsadó tagja lett az Országos Közbeszerzési Tanácsadó Szolgálatnak. A szakértők a felhívások, dokumentációk és ajánlatok elkészítésében, a közbeszerzési tenderek lefolytatásában, illetve a jogorvoslati eljárásban nyújtanak szakmai segítséget a közbeszerzési társaság tagjainak. (H. E.)