Veszélyben a Zengő a lokátor miatt?

Az Alkotmánybírósághoz fordult a Mecsek legmagasabb pontjára tervezett NATO-lokátorbázis miatt a Civil Szervezetek Szövetsége a Zengőért mozgalom, mert törvénysértőnek tartja az objektum megépítését. A természet- és környezetkárosító okok mellett a szervezet kifogásolja, hogy a Honvédelmi Minisztérium egyáltalán nem tájékoztatta a lakosságot a lokátorról, s ezzel sérült több település lakóinak alkotmányos joga. Független szakértő szerint az érintett területen tízmillió forintnyi ritka növényzet pusztulna el, ha megépülne a radarközpont.

Nemzetközi beruházásban, egy gerincrendszer részeként NATO-lokátorbázis épül – többek között – tavasszal Baranyában – hozta nyilvánosságra néhány hónappal ezelőtt a Honvédelmi Minisztérium (HM). A Kelet-Mecsek legmagasabb pontján, az Európában egyedülálló természeti értékekkel és ritkaságokkal rendelkező Zengőn, három település közvetlen szomszédságában épülő katonai létesítménynek a környéken élő lakosság egyáltalán nem örül, de az eredménytelen tiltakozáson kívül mást nemigen tehetnek.

– Az idén januári tájékoztatás előtt utoljára 2001 húsvétján hallottam a lokátorról, azóta síri csend volt az ügyben. A HM részéről egyetlen szót sem hallottunk a radarról, mert nemrégen titkosították az információkat – mondta Zsáli János, Pécsvárad polgármestere.

Pécsvárad, Zengővárkony és Hosszúhetény, a három közvetlenül érintett település polgármesterei, civil közösségei összefogtak, hogy megállítsák a beruházást, amely úgy tűnik, egyelőre akadálytalanul folyik tovább annak ellenére, hogy területen olyan egyedülálló természeti kincsek vannak, amelyek nyolcvan százalékban elpusztulnak az építkezés miatt.

– Tízmillió forintnyi védett növény él a bázis tervezett helyén, amelyeket nem lehet áttelepíteni, az eddigi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy ekkor jelentős részük elpusztul – mondja Kevey Balázs kandidátus, aki hatástanulmányt készített a várható következményekről a Duna–Dráva Nemzeti Park kérésére. Szerinte, bár a magyar természet- és környezetvédelmi jogszabályok európai viszonylatban is szigorúak, mégis elkészülhet egy ilyen beruházás, amilyen például Németországban elképzelhetetlen lenne.

A Civil Szervezetek Szövetsége a Zengőért mozgalom illetékese, Csizmadia László a turisztikai vonzerő csökkenéséről, a sugárzásról és egyenesen „botanikai holokausztról” beszél abban az esetben, ha megépül a lokátor.

– A bánáti bazsarózsa vagy a hölgyestike növények egész Európában szinte csak itt, a Zengő gerincén találhatóak még, ezeket lehetetlen átültetni.

A tömörülés egyik vezetője, Herbert Tamás szerint az egész NATO-projektet kellene felülvizsgálni, ugyanis, ha jövőre Szlovénia és Románia is az atlanti szövetség tagja lesz, akkor ott lényegesen jobb feltételek mellett, a Zengőnél sokkalta magasabb hegységekbe lehetne telepíteni a lokátorbázist.

– Ha az Alkotmánybíróság elfogadja a beadványunkat és elmarasztalja a HM-et az elégtelen tájékoztatás miatt, akkor lehetőségünk lesz akár többmilliárdos kártérítésre is, mert több ponton is sérült több ezer ember alkotmányos joga – véli Herbert.
További félelmekre adhat lehetőséget az a tény, hogy a bázis üzembe helyezésével első számú harcászati célpont lesz a régió egy esetleges háború vagy valamiféle ellencsapás esetén, igaz azonban az is, hogy éppen a radarközpont miatt kiemelt védelmet kap majd a térség.

A honvédségi szakemberek hangsúlyozzák: Magyarország NATO-tagságával vállalta, hogy részt vesz a közös védelmi rendszerben, ennek pedig része a Zengőre tervezett lokátor. Mint lapunk megtudta, Szlovéniába feltehetően szintén telepítenek majd végpontot, hiszen az új tagok ilyen módon kapcsolódnak a „légtérvédelmi ernyőhöz”. A tárca internetes honlapján külön fejezetet szentelnek a témának, Radarfejlesztés címszó alatt. Itt egyebek mellett az is megtudható, hogy miért éppen a Zengőre kell radart telepíteni: „Elég a két radarobjektum; erről a helyről várható a legkisebb felderítéskorlátozás; a lakott területektől távolabbra esik, mint a többi változat; a beruházás keretében feltárásra és dokumentálásra kerülnének a középkori Zengővár földdel takart maradványai; a radarállomás bekötőútja az erdészettel közösen használható.” Hátrányaként azonban megemlítik, hogy „a telepítés a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetbe esik (a többi vizsgált helyszín is természetvédelmi területen van)”.

A HM valamennyi építési és környezetvédelmi engedély birtokában van, így információink szerint az előzetes munkák a tervezett időpontban, azaz legkésőbb őszig elindulhatnak.