Vita a japán katonák iraki küldetéséről

Japán számára súlyos megaláztatással ért véget a második világháború 1945 szeptemberében, amikor a Missouri csatahajó fedélzetén aláírták a feltétel nélküli megadásról szóló jegyzőkönyvet. Az amerikai megszállás teljesen felforgatta a távol-keleti ország addigi politikai-társadalmi berendezkedését is, többek között amerikai típusú alkotmány elfogadásával. Eme alaptörvény egy fontos kitétele, hogy japán katonák csak nemzetközi kötelékben, békefenntartó műveleteken szerepelhetnek külföldön, önálló akciókban nem. Az ország sokáig betű szerint követte az alkotmányt, ám most – komoly vitákat követően – úgy döntött, hogy iraki akcióba küldi katonáit.
A rendíthetetlen Amerika-barátságáról ismert Koidzumi-kormány előterjesztésére a parlament alsóháza múlt pénteken fogadta el a legfeljebb ezerfős béketámogató alakulat kiküldését, s a döntés a felsőház lényegében jelképes beleegyezésével a jelenlegi ülésszak végéig, július 28-ig minden bizonnyal törvényerőre emelkedik. Az ellenzéki Demokrata Párt erőfeszítése, hogy a haderőket kihagyják az iraki újjáépítésben való részvételből, kudarcot vallott.
Japán napjainkra legalább olyan erős pacifista érzülettel rendelkezik, mint amilyen militarista szellemiség uralkodott rajta a XX. század első évtizedeiben. A japán politikumnak – természetesen Washington sürgetésére – ezért is nehéz a társadalommal elfogadtatni a külföldi akciókat, vagy ha úgy tetszik, a jelentős tényezőnek tekinthető Önvédelmi Erők (JSDF) külpolitikai célokra történő felhasználásának gondolatát. Arra, hogy a hidegháborút követő új, többpólusú világrendben ez a mentalitás elavultnak tekinthető, 1998 augusztusában ébredhettek rá a szigetország lakói. Észak-Korea egy többfokozatú rakétát lőtt át Japán felett, ha mást nem is, annyit mindenesetre bizonyítva, hogy mennyire sebezhető a világ egyik legnagyobb ipari hatalma, ha haderőit nem hajlandó az eddiginél rugalmasabban alkalmazni. Elemzők szerint ez a mozzanat egyfajta fordulópont volt, amely kezdte megszüntetni a külföldi katonai szerepvállalás tabuját.
A iraki misszió előhírnökei, a légierő (JASDF) három Hercules és egy U–4-es szállítógépe a napokban indul Jordániába, ahol hat hónapig teljesítenek szolgálatot Ammán és Olaszország között ingázva, Iraknak szánt segélyszállítmányt hordva. Az ezerfős, Irak belsejében állomásozó szárazföldi kontingens októberben indulhat útnak, küldetése klasszikus béketámogatás, konkrétan szállítási feladatok végrehajtása lesz. A parlamenti felhatalmazás ugyan kiköti, hogy csak olyan térségben vethetőek be, ahol nincsenek harcok, ám erre az utóbbi hetek mozzanatai, a szinte folyamatos amerikai veszteségek példája nyomán nem jelentenek garanciát.
A katonai részvétel mellett természetesen Japán továbbra is az egyik legnagyobb segélyező maradhat. A jelenlegi iraki konfliktusban humanitárius és újjáépítési célokra 84 millió dollárt adtak.