Köztudomású, Romániában és Szlovákiában is sokkal magasabb az életszínvonal, mint Ukrajnában, bár magyarságuk gyakorlásában talán kissé korlátozottabbak a lehetőségeik. Ön hogyan látja a kárpátaljai magyarok helyzetét a többi határon túli magyarhoz képest?
– Az itteni magyar közösség létszáma azon a határon van, ahol még megkapaszkodhat, de nagy a veszélye annak, hogy ha ez nem sikerül, akkor a közösség tartása megtörik, és a romboló folyamatok visszafordíthatatlanná válhatnak. A kárpátaljai magyarság sorsa a közeli néhány évben fog eldőlni.
– Nagyon sokan vándorolnak el?
– Az alapvető kérdés a közösség morális tartása, illetve a közhangulat, az, hogy lát-e az itteni magyarság valamilyen perspektívát, hogy hisz-e a saját jövőjében. Amenynyiben hisz és bízik, úgy van esély a megoldásra, mert van kit mozgósítani a politikai, a gazdasági és az oktatási kérdések rendezésében. Ameddig ez a tartás megvan, addig lehetőség is van a közvetlen ügyek megoldására. Ilyennek számít jelenleg a magyar–ukrán vízumkérdés, amelynek kudarca éppen erre a morális tartásra mérhet csapást.
– Érdeke-e az ukrajnai kormánynak, hogy a helyi magyarságot felkarolja?
– Ukrajna általános válságának, demokráciai deficitjének és gazdasági csődjének a következménye, hogy a kárpátaljai magyarok által lakott terület közigazgatása rosszul, sőt gyatrán működik. Ez azonban nem az ukrajnai magyarok ellen irányul, csupán része az ukrán állapotoknak. Amikor az ország lakossága évente több mint 400 ezer fővel csökken, amikor a külföldön dolgozó ukránok számát hat-hét millióra becsülik egy csaknem 47 millió fős államban, akkor látszik, hogy ehhez képest egy 150 ezres kisebbségnek a helyzete afféle mellékszála a nagy ukrajnai drámának, vagy inkább tragikomédiának. Tény, hogy a kárpátaljai magyarság részére létkérdés, hogy Ukrajna végre kimozduljon a holtpontról, hogy megélénküljenek a demokratikus folyamatok, hiszen akkor új lehetőségek nyílhatnának meg az itteni magyarság érdekvédelmének terén is.
– Milyen a munkakapcsolata a KMKSZ-nek a „más” oldalon álló Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséggel (UMDSZ)?
– Az UMDSZ-t nem tekintjük magyar szervezetnek. Szerintünk ők csupán az Egyesített Ukrajnai Szociáldemokrata Párt magyar „holdingja”. Ahhoz, hogy partnernek tekinthessük őket, elsősorban magyar szervezetnek kellene lenniük, s olyan képességekkel kellene rendelkezniük, melyeknek alapján önálló döntéshozatalra lennének képesek a magyarságot érintő kérdésekben. Amennyiben valaki olyan „függő” helyzetben van, mint az UMDSZ, vagyis külső utasításoknak engedelmeskedik, azzal a párbeszéd és az együttműködés értelmetlenné válik.
– Mi lesz a kárpátaljaiakkal, ha Magyarország bevezeti Ukrajnával szemben a vízumkényszert? Egyáltalán a KMKSZ ezzel a problémával kapcsolatban mit tud tenni?
– Magyarország a vízumkényszer bevezetését idén november elsejére tervezi. Addig nagyon kevés idő maradt a helyzet pozitív megoldására. A KMKSZ elvárása az, hogy amikor ez megtörténik, az illetékesek tegyenek megfelelő kompenzáló lépéseket annak érdekében, hogy a vízumkényszer által beálló negatív következményeket enyhítsék.
– Milyen kompenzációs lépésekre gondol?
– El kell érni, hogy a jelenlegi helyzethez képest a vízumkényszer bevezetése utáni állapotok ne jelentsenek drasztikus visszatérést a rendszerváltás előtti időkhöz, vagyis egy új vasfüggönyt. Ennek elkerülése érdekében a többszörös átlépésre jogosító, ingyenes vagy jelképes árú vízumra van szükség, amelyhez egyszerű ügyintézés során lehet majd hozzájutni.
– A magyar kormányzattól kaptak-e erre vonatkozóan valamilyen ígéretet? Az utóbbi időben önök ugyan több tárgyalást is folytattak ez ügyben, de most hogy állnak ezek a dolgok?
– Jelenleg általános ígéreteket kapunk. A helyzet katasztrófaközeli, mert aki valaha is folyamodott már vízumért bárhol, akár az Egyesült Államokban, akár Szlovákiában, az tudja, hogy ez bonyolult eljárás. A szakemberek tisztában vannak azzal, hogy jogi és idegenrendészeti szempontból is több probléma megoldására van szükség. Gondolok itt az infrastrukturális beruházásokra, az ügyintézésre, a személyzet kiképzésére stb. Rengeteg a tennivaló azután is, hogy a szükséges megoldásokat kidolgozták. Egyelőre azonban ezek a megoldási módozatok nincsenek meg, és ennek a fényében azok az ígéretek, miszerint meg fogják oldani ezt a kérdést – érkezzenek bár azok a magyar kormányzat legmagasabb szintjéről –, most még nem hangzanak meggyőzően.
– Bár próbálkoznak…
– Mi ezt a kérdést 1996 óta napirenden tartjuk a mindenkori magyar kormányzattal együttműködve, ám a nyilvános politizálás témájává csak néhány hónapja tettük, amikor a háttéregyeztetések lehetőségét már kimerítettük. A labda a magyar kormányzat térfelén van. Minden annak függvénye, hogy van-e politikai akarat a jelenlegi kormány részéről a „vasfüggönyeffektus” kezelésére.
– Ön hogy érzi, van akarat?
– Ameddig nem látom a konkrét megoldási sémákat, addig azt kell mondanom, hogy nincs. Amíg nem tudom elmondani, hogy „Jani bátyám itt és ilyen módon fog hozzájutni a vízumhoz, amely ettől eddig érvényes, és hogy hányszor lépheti át vele a határt”, addig a kérdés megoldatlan. A magyar kormány érzékelhető politikai akaratának kinyilvánítása és határozott állásfoglalása lesz a döntő lépés a jelenlegi helybenjárás megszüntetésére. Egyelőre nem látom ezt a politikai akaratot…
– Bár nem a kárpátaljai magyarok vonatkozásában, de a közelmúltban felmerült a kettős állampolgárság gondolata. Mi a véleménye erről?
– Ukrajna vonatkozásában ez a kérdés nem merülhet fel, hiszen ezt az állam alkotmánya nem engedélyezi, így véleményt sem kívánok alkotni a kérdésben. Hogy ez a lehetőség a Vajdaságban működne-e, az egy másik téma, de arról a vajdaságiak tudnának érdemben nyilatkozni.
– Emlékezetes, hogy a MÁÉRT értekezletén egyike volt azoknak, akik ki mertek állni azért, hogy ne változtassanak a státustörvényen, sőt kijelentette: ez a módosítás a magyar nemzet önmegalázási gesztusa volt. Milyen most a KMKSZ és a magyar kormány kapcsolata?
– A jelenlegi magyar kormány és a KMKSZ együttműködése már az ülés előtt is olyan alacsony szinten volt, hogy az említett értekezlet ahhoz képest nem hozott semmi változást. Szervezetünk legfőbb kifogása a magyarországi kabinettel kapcsolatban az, hogy a legitimitás kérdésében elfogadhatatlan mintát követ. Nem veszi figyelembe a kárpátaljai magyarság akaratnyilvánítását, sokkal inkább a határon túli „kedvenc” szervezeteit részesíti előnyben, amit mi tűrhetetlennek és szégyenteljesnek tartunk.
– Sokat gyengült a magyarigazolvány értéke is…
– A magyarigazolványt Kárpátalján nagyon sokan igényelték és igénylik ma is, sokkal nagyobb arányban, mint bárhol máshol, a magyarok által lakott határon túli területeken. Kárpátalján több mint százezren igényelték és meg is kapták. A „gyengítés” ellenére a dokumentum biztosít még bizonyos kedvezményeket, ilyen például az oktatási-nevelési támogatások folyósítása. Reményeink szerint az igazolvány iránti érdeklődés nem lanyhul majd, és bizakodom abban is, hogy az illetékesek legalább a koronát meghagyják nekünk a borítóján.
karácsony
Jöjj el, Urunk, Jézus!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!