Washington büntet és jutalmaz

Az Egyesült Államok felfüggesztette csaknem ötven ország, köztük hat NATO-tagjelölt katonai segélyezését, mivel azok csatlakoztak a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) létrehozó 1998-as római egyezményhez. A félszáz állam legfőbb „bűne”, hogy nem kötelezte el magát kétoldalú megállapodásban, miszerint nem ad ki amerikai állampolgárt az emberiesség elleni, illetve háborús bűnökben ítélkezni hivatott intézménynek.

Az ICC megalakulását George Bush elnök kezdettől fogva ellenezte, de miután a római egyezmény végrehajtását megakadályozni nem tudta, kétoldalú tárgyalásokat kezdeményezett a számára fontos államokkal. Az amerikai kormány azért nem támogatja az ICC munkáját, mert attól tart, hogy a külföldön szolgáló amerikai katonák ellen számtalan országban vádat emelnek, és lépten-nyomon bíróság elé citálják őket. A nemzetközi törvényességre fittyet hányó washingtoni kezdeményezést vegyes érzésekkel fogadták a világ országai. Az ICC ügyében feszültség támadt az Egyesült Államok és a bírói testületet támogató Európai Unió között. Washingtoni vádak szerint az EU nyomást gyakorolt tagjelöltjeire annak érdekében, hogy utasítsák el a kétoldalú egyezményt.
Eddig mintegy félszáz állam mondott igent a Fehér Ház kérésére, hogy amerikai állampolgárt ne adjanak ki az ICC-nek. Az elmúlt négy hónapban 25 ország írt alá ilyen megállapodást, ennek a fele az utóbbi három hét során. Az ismert országok többsége latin-amerikai, afrikai és ázsiai, közülük csak három európai, Albánia, Bosznia-Hercegovina és Románia. Ez utóbbi – Izraellel együtt – elsőként vállalt kötelezettséget, hogy nem ad át amerikai állampolgárokat a büntetőbíróságnak.
Voltak olyanok, akik figyelmen kívül hagyták a kétoldalú tárgyalásokra felszólító amerikai javaslatot, Washington azonban nem minden ellenszegülőt büntet meg. Egy tavaly elfogadott törvényben eleve mentesített 27 országot – a NATO tagjait és Amerika kilenc más fontos szövetségesét – a következmények alól, nem került viszont a kivételezettek közé Bulgária, Szlovákia, Szlovénia, a három balti állam, Észtország, Lettország, Litvánia. Ezt a „csoportot” – több tucat országot – az Egyesült Államok úgy bünteti, hogy a kétoldalú megállapodásra szánt július 1-jei határidő lejártával felfüggeszti katonai segélyezésüket.
Magyarország azon országok csoportjába tartozik, amely csatlakozott az EU álláspontjához – közölte lapunk kérdésére a külügyi szóvivő. Tóth Tamás elmondta, hogy az ügyben nincsenek új fejlemények, de tudomása szerint Washington mindeddig senkitől sem vonta meg a katonai segélyt. Szót ejtett arról is, hogy hazánk tartja magát az eredeti megállapodáshoz, és leszögezte, hogy a külügyi vezetés mind ez idáig semmilyen amerikai szankcióról nem értesült.
Támogatásáról biztosította a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot a testület működésének egyéves évfordulóján a bírósághoz írott levelében Jimmy Carter Nobel-békedíjas volt amerikai elnök és Baltazar Garzón spanyol bíró, ismert emberi jogi aktivista. „Az a lehetőség, hogy mostantól a háborús bűnösöknek remélhetőleg számot kell adniuk tetteikről a bíróság előtt, súlyos üzenetet hordoz az Egyesült Államok számára is” – írja a volt amerikai elnök. Baltazar Garzón üzenetében annak a meggyőződésének adott hangot, miszerint egy nap a világ összes országa – köztük az Egyesült Államok is – megérti, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság a béke legjobb eszköze, és csatlakozik a testülethez.