A gyógyszerpiac kórtünete

A Magyar Gyógyszerész Kamara szerint egyre több gyógyszertár kerül azonos befektetői kör érdekeltségébe, ami ronthat a betegellátás minőségén. A Legfelsőbb Bíróság még nem döntött arról a kamarai beadványról, amely megtámadta a Gazdasági Versenyhivatal döntését az azonos érdekkörben működtethető patikák engedélyezéséről.

Nem volt megfelelő hitelkonstrukció a gyógyszerészek számára a rendszerváltást követően, amellyel az általuk működtetett patikák tulajdonosává válhattak volna – ad betekintést a korábbi történésekbe Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész kamara (MGYK) elnöke. Ezt ismerte fel néhány befektetői érdekcsoport. A jogszabályok is a „malmukra hajtották a vizet” – tette hozzá –, az eredeti tervekkel ellentétben ugyanis nem 50, hanem csak 25 százalékos tulajdonrész megszerzését írták elő a patikát vezető gyógyszerész számára.

Bár a jogszabály szerint csak egyéni vállalkozás vagy betéti társaság működtethet patikát, s a beltag kizárólag gyógyszerész lehet, több jelzés is érkezett a kamarához, miszerint egyes befektetők különböző háttéralkuk megkötésével teljes befolyást nyertek több gyógyszertár irányításában. Gyakran ők döntenek arról, hogy honnan rendeljék az árut, hogyan könyveljenek vagy melyik pénzintézettől és milyen feltételekkel vegyenek fel kölcsönt – tette hozzá Hávelné Szatmári Katalin. Szerinte az ellátás színvonalát is veszélyezteti a patikaláncok kialakulása, ugyanis a befektetők általában gyógyszer-nagykereskedő vagy -gyártó cégekhez kapcsolódnak, akik döntéseit elsősorban nem szakmai érvek támasztják alá. A láncolatba tartozó patikákban a konkurens cég termékeit nem ajánlják a betegeknek, vagy egyáltalán nem tartanak belőlük.

A vállalati összefonódáshoz – ha a cégek összbevétele elér egy bizonyos összeghatárt – konszernjogi engedélyt kell kérni a Gazdasági Versenyhivataltól (GVH). Ezt több patikalánc esetében is megadta a GVH. A döntést – gyógyszerészek mellett – 1999-ben megtámadta az MGYK is, mondván, hogy a GVH indoklásával ellentétben a láncokban működő gyógyszertárak nem javították az ellátás színvonalát. Az ügy 2001-ben került a Legfelsőbb Bíróságra (LB), döntés azonban még nem született. Kérdésünkre az LB-nél nem nyilatkoztak a témában.