Ahol nem akarják érteni az autonómiát

A szlovák kedvezménytörvény szerint három generációig visszamenőleg bizonyítani kell, hogy ki szlovák. Akinek ez nem sikerül, attól egy külhoni szlovák szövetség igazolását is elfogadják. Ebben az esetben is beszélhetünk területenkívüliségről, hiszen az igazolást egy más országban működő intézmény adja ki – nyilatkozta lapunknak adott interjújában Duka-Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökhelyettese, akit a magyar státustörvény körüli vitáról is kérdeztünk.

Kovács László külügyminiszter áttörésnek nevezte július végi pozsonyi megbeszéléseit, bár hivatalosan nem is tárgyaltak a státustörvényről. Miként látja jelenleg a kedvezménytörvény ügyét?
– Már azt a tényt is kedvezően kell értékelni, hogy a magyar és a szlovák diplomácia vezetői egyáltalán találkoztak. Van arra mutató jel, hogy az oktatási-nevelési támogatás folyósítása talán mégis megoldható. Különös állapot ez, hiszen a szlovák fél úgy viselkedik, mintha nem is létezne a státustörvény. Mi, az MKP politikusai persze óvatosan kezeljük az ügyet. Nevezhetjük tárgyi elmozdulásnak, ami történt, de azt mondjuk: várjuk ki a végét.
– Szlovákiában eddig mintegy hatvanötezer magyarigazolványt osztottak ki. Ez a szám arányaiban jóval kevesebb, mint Kárpátalján vagy a Vajdaságban. Mivel magyarázható ez a viszonylag alacsony érdeklődés?
– Talán azzal, hogy a szlovákiai magyarság földrajzilag szinte ráragad Magyarországra: az egész határ hosszúságában magyarok élnek, és ez az 1990 után megindult folyamatokra – például testvérközségek jöttek létre – is nagy hatással van.
– A szlovákiai magyarok napilapja, az Új Szó, mennyire képviseli az itt élő magyarok érdekeit? Néhány cikk alapján arra következtethetünk, mintha az az SZDSZ és az MSZP szlovákiai szócsöve lenne.
– Ez a hatás kétségkívül fellelhető a lap magatartásában. Sokszor kifogásoljuk is, hiszen gyakran jelennek meg olyan írások, amelyek nem felelnek meg a mi elképzeléseinknek. Egyet azonban tudomásul kell venni: mi a mindenkori magyar kormánnyal jó kapcsolatot szeretnénk fenntartani.
– A finnországi svédek valamivel szerencsésebb helyzetben vannak: tizenöt napilapjuk van. Az autonómia és a kisebbségi nyelvek regionálisan hivatalos rangra való emelése az európai országokban teljesen szokványos. Miként lehet, hogy Erik Jürgens mégis rendszeresen elfelejti ezt megemlíteni?
– Erik Jürgens az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében úgy marasztalta el a státustörvényt, hogy valójában nem is ismeri. Személyesen is találkoztam vele, és bizony kibukott belőle, hogy ő, aki holland, a Belgiumban élő flamandokat, akik ugyanazt a holland nyelvet beszélik, mint ő, egyszerűen nem tekinti hollandnak. Ha ezt a viszonyt otthon sem érti, hogyan tudná felfogni a Kárpát-medencei problémát. Többször elmondtam már az EU-parlamenti közgyűlésben: követelem, ne használják azt a kifejezést, hogy madars. Így jelölik ugyanis a határon túli magyarságot, szemben a magyarországi magyarokkal, akiket így neveznek: hungarians. Egy magyar nemzet van, amely kultúrájában, múltjában, identitásában, mindenben egységes. Felszólítottam őket, hogy a madars kifejezést egyszerűen felejtsék el. Támogatókra találtam egy portugál képviselőnő és egy olasz képviselő részéről is.
– Olaszországot említette. Dél-Tirol területi autonómiát kapott, nyelvi egyenjogúságot, az államigazgatási állásokat az adott település etnikai arányainak megfelelően osztják ki.
– Fejlődés, főleg 1990 után, a Felvidéken is volt. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szlovákságban történelmi félelem van, amely már a kedvezménytörvény kapcsán is – holott hasonló törvénynyel 12 európai ország rendelkezik – előtört belőlük. A szlovák politikusok ugyanis rádöbbentek, hogy a Kárpát-medencei magyarok közt 13 éve egy tulajdonképpen természetes folyamat indult meg. Most megjelent egy jogszabály, ami ezt keretek közé tereli. Megijedtek.
– A szlovák kedvezménytörvény etnikailag megkülönböztet? A Magyarországon élő szlovákokat a szlovák állam – a magyarországi magyarokkal szemben – bizonyos kiváltságokban részesíti, például korlátlan ideig vállalhatnak munkát Szlovákiában.
– A szlovák kedvezménytörvény 3. paragrafusa szerint három generációig visszamenőleg bizonyítani kell, hogy ki szlovák. Aki erre nem képes, annak elég, ha egy külhoni szlovák szövetség igazolást állít ki számára. Ebben az esetben is beszélhetünk területenkívüliségről, hiszen az igazolást egy más országban működő intézmény adja ki.
– Galíciában, Katalóniában, Dél-Tirolban, Alandon a kisebbségek jogosultak önrendelkezésre. Kivitelezhető lenne egy hasonló területi autonómia Szlovákiában?
– Szlovákiában is többször felmerült már az autonómia kérdése, de ők meg sem akarják érteni, mit jelent ez pontosan. Ehhez pedig két fél kell. A szlovák felfogás szerint az autonómia egy út első állomását jelenti, amely a területi, majd politikai önállósodáson keresztül az országtól való elszakadáshoz vezetne.