Ausztriából szennyezik a Rábát

A természet védelmére máskor oly érzékeny Ausztriából eredeztethető a Rába folyón több éve tapasztalható, fehér habot képező szennyezés – állapították meg a környezetvédelmi miniszter által indított szakértői vizsgálatok. A megfigyelések szerint a piszkos hab filmszerű réteget von a vízfelületre, elzárja az oxigént a kisebb élőlények elől, emiatt megszakadhat a folyó természetes tápláléklánca.

Osztrák oldalról érkezik Rába folyóra az a fehér habot képező szennyezés, amelyet a Szentgotthárd környékiek hosszabb ideje tapasztalnak – állapították meg azok a vizsgálatok, amelyeket Németh Zsolt Vas megyei országgyűlési képviselő, Vasvár polgármestere írásos parlamenti kérdése nyomán a környezetvédelmi miniszter indított. Persányi Miklós tárcavezető közleményben tudatta, hogy a a vizsgálatokról készült VITUKI Vízminőség-védelmi Intézete összefoglaló jelentése megállapítja: a habzásért nem csupán a korábban feltételezett algaelszaporodás okolható. A vizsgálatok ipari eredetű mikroszennyező vegyületet, naftalin-szulfonátot mutattak ki, amely természetes tisztaságú vizekben nem fordulhat elő. Az anyag a mosószerek alapanyagául is szolgáló tenzidek közé tartozik.
– A vízszennyezés egyértelműen ausztriai eredetű – szögezte le a zöldtárca vezetője. A magyar–osztrák vízügyi bizottság májusi, badacsonytomaji ülésszakán a magyar fél már intézkedéseket kért a felelős jennersdorfi bőrgyár vízszennyezésének csökkentésére. Az osztrák delegáció akkor közölte: kezdeményezték az illetékes hatóságok beavatkozását az ügyben.
A szentgotthárdiak már évekkel ezelőtt jelezték, hogy a piszkos hab filmszerű réteget von a vízfelületre, elzárja az oxigént a kisebb élőlények elől. Attól tartanak, hogy ennek nyomán akár a folyó természetes tápláléklánca is megszakadhat.
Az itt élők azért is sürgettek mielőbbi vizsgálatokat, mert a környék legfontosabb turistaattrakciójáról, a helyiek pihenőhelyéről van szó. Az Ausztriából érkező folyót amolyan alföldies vadvízi evezőpályaként tartják számon a vízi túrázók. A homokpadokkal, éles kanyarokkal, vízbe dőlt fákkal tarkított, magyarországi viszonylatban rendkívül gyors sodrású Rábát nem is ajánlják kezdő evezősöknek. Legalábbis néhány évvel ezelőtt még ez volt a helyzet. Az utóbbi évtizedek szárazsága azonban lecsendesítette az Alpokból érkező, szeszélyes folyót. Egykori vízhozamának ma alig több, mint egyharmadát szállítja.
A tíz éve tartó negatív folyamat két és fél évvel ezelőtt már elviselhetetlen méreteket öltött, megkeserítve immáron nemcsak a fürdőzők és horgászok életét, de a természet látványában gyönyörködő sétálókét, kirándulókét is.
A kisebb-nagyobb zuhogók mentén állandósuló habzás először szolidabban, majd valóságos habkockákká összeállva temette el az egykor a szentgotthárdi gát alatt működő kabinokkal, trambulinnal, járdával felszerelt strand esetleges feltámasztásának reményét.
A helyi horgászegyesület vezetője, majd városi képviselővé megválasztott Labritz Béla azóta igyekszik felhívni a közvélemény és az illetékesek figyelmét a helyzet tarthatatlanságára. Tavaly a horgászegyesület megbízásából a százhalombattai vízélettani laboratórium végzett ellenőrzést a Rábán. A teljes élővilágra kiterjedő elemzés súlyos biológiai károsodásokat állapított meg, sőt egyes fokozottan káros vegyi anyagok jelenlétét is kimutatta. A helyi környezetvédelmi felügyelőségen ennek ellenére a legutóbbi időkig csupán az algák túlzott elszaporodásáról beszéltek.
A habzást nemcsak Szentgotthárdnál, hanem a folyó más szakaszain is észlelték. Sőt a Zalán, illetve az egyik legtisztább vizünkként számon tartott Pinkán is megfigyeltek hasonló jelenséget. A Rábán legutóbb májusban tetőzött a habzás, ez akkoriban komoly publicitást is kapott. A hírek szerint tömeges halpusztulás ugyan nem volt, de a látvány számos helybélit és ide látogatót egyaránt megdöbbentett.