Az APEH-nak is fizetnie kell

Hazánkban, ha tönkremegy egy cég, és a hitelezők felszámolási eljárást indítanak azért, hogy pénzüket – illetőleg annak egy részét – visszakapják, a követelésük egy százalékát regisztrációs díj címén a fővárosi, illetve megyei bíróság gazdasági hivatalához be kell fizetniük. Ez alól eddig kivételt képezett az APEH, amely követelt, de nem fizetett. Az Alkotmánybíróság (Ab) minapi döntése nyomán azonban a jövőben az APEH-nak is fizetnie kell azért, hogy megkaphassa jogos követelését. Minderről Molnár György, a Felszámolók Országos Egyesületének (FOE) elnöke nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.

Az adótörvény módosításának következtében 2000. január 1-jétől a költségvetés alrendszerébe tartozó intézményeknek – így az adóhatóságnak – nem kellett regisztrációs díjat fizetnie. Ennek akkor az volt az indoka, hogy az APEH – átlagosan – a követelése 2,2 százalékához jutott csak hozzá. S amenynyiben ebből még előzőleg be kell fizetnie a követelése egy százalékát, alig marad valami, érveltek – emlékeztetett Molnár György, aki közölte: a parlament 1997-ben úgy módosította a csődtörvényt, hogy csak az lehet egy felszámolási eljárásban hitelező, aki megfizette a regisztrációs díjat. Ez a hitelező követelésének egy százaléka, de legalább ezer, legfeljebb százezer forint.
A FOE elnöke elmondta, hogy a csődtörvény 1993-as módosítása hozta létre a Felszámolói Díjfedezeti Alapot. Ebbe minden felszámoló kötelezően befizette a bíróság által megítélt díjának egy százalékát. A felszámolás alá került cégek annyira vagyontalanok voltak, hogy az alapba 1997-ig mindössze huszonnégymillió forint került, a felszámolók jogos igénye pedig meghaladta a hatszázmillió forintot.
Molnár György közölte: a regisztrációs díjból befolyó pénz a megyei bíróságok elkülönített számlájára, az úgynevezett Díjkiegészítési Számlára kerül, és ha az adós vagyona nem fedezi a költséget, így a felszámolók díját sem, akkor e számláról juthatnak hozzá a pénzükhöz.
Az elnök elmondta továbbá, hogy a FOE kezdettől ellenezte azt a kivételezést, miszerint az adóhatóságnak nem kellett regisztrációs díjat fizetnie, s ezért fordultak az Alkotmánybírósághoz. Ugyanezt tette a Csongrád Megyei Bíróság Gazdasági Kollégiuma is, felfüggesztve egy eljárást, mivel alkotmányellenesnek tartotta, hogy az adóhivatal nem fizet regisztrációs díjat. Így az alkotmánybírósági beadvány a Csongrád Megyei Bíróság támogatásával és azzal összhangban készült.
Szavai szerint az Alkotmánybíróság döntése nyomán, az APEH és a hozzá hasonló szervezetek várhatóan évente százmillió forintot fizetnek majd be a Díjkiegészítési Számlára. Ugyanakkor az Ab döntésének ennél jóval nagyobb szerepe van – vélte Molnár György, mivel az Ab ezzel helyreállította azt a jogegyenlőséget, ami szerint a vállalkozás szabadsága egyenlő elbírálást követel. Ma már mindenki úgy lehet hitelező, ha határidőig befizeti az egyszázalékos regisztrációs díjat. Így a felszámolások során már nem csak a többi hitelezőt terhelik a felszámolási költségek.
Molnár György hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság június 19-i döntése nem csak az APEH-re, hanem a magánnyugdíjpénztárakra is vonatkozik. Az Ab indoklása szerint a hitelezők között nem állapítható meg olyan különbözőség, amely alkotmányosan indokolná az eltérő szabályozást. A döntés elsősorban az újonnan induló ügyekre érvényes, az azt megelőzően indult eljárások kérdésében azonban még nincs végleges álláspont. Kiemelte: a felszámolók és a jogalkotók között régóta az volt a vita tárgya, hogy kinek az érdeke és feladata a felszámolások gyors és szakszerű lebonyolítása. A felszámolók szerint ez átháríthatatlan állami érdek és feladat is, s ezzel a döntéssel ezt az Alkotmánybíróság is elismerte.
A FOE elnöke aláhúzta: a régi-új módosítás azért is bír kiemelt jelentőséggel, mert eddig, ha a díjkiegészítési számlán lévő pénz nem fedezte a felszámolók költségeit, akkor a Pénzügyminisztériumnak negyedévente fel kellett töltenie az alapot az éves költségvetés terhére. Az Ab mostani döntésének köszönhetően várhatólag jelentős mértékben mentesül a költségvetés ettől a kötelezettségtől.
Végezetül az elnök kiemelten fontosnak tartotta, hogy a közeljövőben elkészülő új hitelezővédelmi és fizetésképtelenségi törvényben ezeket az érdekellentéteket minden érintett számára megfelelő módon rendezzék.