Észt–lett uniós tagság: szkepticizmus

Észtországban és Lettországban olyan alacsony az európai uniós tagságot határozottan támogatók aránya, hogy reális az esély arra: az egy hónap múlva tartandó népszavazáson a két balti ország lakossága elutasítja a csatlakozást.

Egy friss felmérés szerint az észteknek csak 32, a letteknek pedig 37 százaléka tartja „jó dolognak” az EU-ba való belépést; így e két ország lakói messze a legszkeptikusabbak az EU-tagsággal kapcsolatban. Összehasonlításul: Cipruson 72, Lengyelországban pedig 61 százalékos a csatlakozást igenlők aránya. Az EU-tagság észtországi és lettországi híveit aggasztja a csatlakozás alacsony támogatottsága, s az AP szerint immár valóban fennáll annak az eshetősége, hogy a tagjelöltek közül egyedüliként a két volt szovjet köztársaság (vagy egyikük) nemet mond az EU-ba való belépésre. A két kis balti országban a tagjelöltek közül utolsóként döntenek népszavazáson az európai uniós belépésről, Észtországban szeptember 14-én, Lettországban pedig szeptember 20-án voksol a lakosság. A többi tagjelölt országban fölényesen győztek az igen szavazatok. (Cipruson nem bocsátják népszavazásra a kérdést.)
Az EU-val kapcsolatos zavarodottságot alátámasztja a legutóbbi Eurobarométer-felmérés is, amely szerint az észtek 71 százaléka egyáltalán semmit vagy alig valamit tud az Európai Unióról és a csatlakozás következményeiről.
Észtországban és Lettországban a vezető elit gyakorlatilag egyöntetűen korteskedik az EU-csatlakozás mellett azóta, hogy a Baltikum 1991-ben visszanyerte függetlenségét a Szovjetuniótól. Szerintük a belépés megszilárdítaná a létfontosságú kereskedelmi kapcsolatokat a Nyugattal, és jótékony hatást gyakorolna az életszínvonalra. Marko Mihkelson, az észt parlament külügyi bizottságának elnöke szerint a csatlakozás egyetlen alternatívája az elszigetelődés, amely igen veszélyes lenne.
A hivatalos „EU-fóriát” azonban nem osztják a hatalom körein kívül, mivel sokan a szuverenitás elvesztésétől tartanak. EU-ellenes csoportok párhuzamot vonnak a „túlcentralizált” Európai Unió és a volt Szovjetunió között; egyik fő szimbólumuk a sarló-kalapácsos EU-lobogó. A legutóbbi közvélemény-kutatások nyomán az ellendrukkerek bíznak a győzelemben.
Észtországban az ellenzők erős hátszelet kaptak, miután a befolyásos ellenzéki Centrumpárt augusztus 10-i kongresszusán az európai uniós csatlakozás ellen foglalt állást. A 101 fős észt törvényhozásban 28 képviselői hellyel rendelkező Centrumpárt tartui kongresszusán 341 küldött szavazott az EU-tagság ellen 235 támogató szavazat ellenében, míg 227 küldött arra adta le voksát, hogy a párt ne foglaljon állást a kérdésben. A párt vezetője, a befolyásos politikusként számon tartott Edgar Savisaar a semleges álláspontot szorgalmazta, ugyanakkor beszédében párhuzamot vont az Európai Unió és a központosított Szovjetunió között.
Arnold Rüütel államfő és a kormánypártok képviselői élesen bírálták a Centrumpárt állásfoglalását. Az észt elnök kijelentette: tiszteletben tartja a párt döntését, de meggyőződése, hogy az 1,4 milliós országnak az unió a legjobb választás. Ha az EU támogatói nem esnek pánikba, és nem követnek el végzetes hibát, a népszavazás eredménye még mindig kedvező lehet – vélekedett. Az észt kormány mindazonáltal úgy döntött, hogy tanulmányt rendel az európai uniós csatlakozásról tartandó népszavazás esetleges „nem” eredményének várható következményeiről. A hagyományosan euroszkeptikus balti ország kormánya eddig nem szólt arról, hogy „B terve” lenne a csatlakozási népszavazás elutasító kimenetele esetére – jegyezte meg az AFP. A csatlakozás iránti eltökéltsége tanúbizonyságaként az észt kormány valamennyi tagja aláírta a csatlakozást támogató közös nyilatkozatot.
A riasztóan alacsony EU-támogatottságot jelző felmérésekben mindazonáltal van egy biztató pont is, nevezetesen az, hogy az unióval kapcsolatos aggályok nem alakulnak át automatikus nemleges szavazattá. Az észteknek csak 31, a letteknek pedig 27 százaléka mondta azt, hogy bizonyosan nemmel szavazna a belépésre, míg a megkérdezettek 41, illetve 49 százaléka azt állította, hogy végső soron igennel voksol majd. A bizonytalanok és a távol maradók a csatlakozáspártiak győzelmi esélyeit növelik.
A határozottan EU-párti lett elnök, Vaira Vike-Freiberga nem aggódik, szóvivője szerint bízik honfitársai józan eszében – írta az AP.