Az Arany János tehetséggondozó program fő célja, hogy elősegítse az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű, tehetséges tanulók felsőoktatási intézményekbe jutását s ezen keresztül társadalmi mobilitásukat. A programba jelölhető minden, ötezer lakosnál kisebb településen, tanyán élő, szociálisan rászoruló, nyolcadik osztályos diák, akinek anyagi helyzete, családi háttere vagy más, tőle független ok nem teszi lehetővé a gimnáziumi továbbtanulást. A helyi önkormányzatnak vállalnia kell, hogy havi ötezer forintos tanulmányi ösztöndíjjal segíti az általa jelölt diák tanulmányait. Egy önkormányzat évente két tanulót javasolhat. Az eredeti tervek szerint a diákok az érettségiig a középfokú nyelvvizsga megszerzéséhez elegendő nyelvtudást szerezhetnek, és letehetik az ECDL nemzetközi számítástechnikai vizsgát is. A diákok után a minisztérium tanulónként emelt normatívát ad.
Az első év sikere után 2001 szeptemberétől 634 új elsőssel már az ország 21 középiskolájában csaknem ezer diák részvételével folytatódott a felzárkóztató program. Számuk a következő évben 1600-ra nőtt. Az idén szeptembertől a tanulók létszáma várhatóan 2200-ra növekszik. Az Oktatási Minisztériumban működő Arany János Programiroda a tehetséggondozás és a kollégiumpedagógia területén dolgozó szakemberek közreműködésével vezeti a programot, amelyhez megyénként az ország legjobb gimnáziumaiból egy-egy, esetenként két iskola (Borsod megye, Veszprém, Szabolcs-Szatmár-Bereg) csatlakozott. Közülük minden intézménynek van a tehetséggondozó programot vele közösen működtető kollégiuma. A felzárkóztató program ötéves gimnáziumi oktatást (előkészítő év + a kerettantervi négy évfolyam), folyamatos tehetséggondozást jelent a tanulóknak. Ennek egyik fő célja a magas színvonalú felkészítés a felsőoktatásra. Az öt év alatt az iskolai és a kollégiumi képzés szerves egységet alkot, és mind az öt évet végigkísérik a speciális Arany osztályokra jellemző tantárgyak, a tanulásmódszertan, a kommunikáció, valamint az önismeret.
A program alapelveit és céljainak megvalósítását segítő feltételek közé tartoznak a folyamatos és összehangolt, a Debreceni Egyetem, illetve az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont pszichológiai és pedagógiai mérései, amelyeknek segítségével tanulókra lebontott fejlesztési tervek készülnek. A hatékony működéshez hozzátartozik a tanártovábbképzések rendszere is, amelyben a tanárok többek között felkészülhetnek az Arany János-i blokk tanítására, részt vehetnek kollégiumpedagógiai kurzuson vagy a Tehetség és fejlesztése című kétéves szakvizsgaprogramon.
Kialakulóban van az Arany osztályokat összefogó hagyományrendszer is. Az iskolák minden évben megrendezik a bonyhádi sporttalálkozót, a pécsi művészeti találkozót, valamint egy irodalmi és egy nyelvi vetélkedőt. Az előkészítő évfolyam diákjai minden év augusztusában találkoznak a zánkai gólyatáborban.
A polgári kormány működése alatt az Arany János tehetséggondozó programban pályázatot írtak ki tehetséges roma fiatalok felzárkóztatására is. Végül a jelentkező hat intézmény közül a mánfai, a baktalórántházi és a Don Bosco-rend által fenntartott kazincbarcikai kollégium mellett döntöttek. Az előző kormány meghirdette a Tömörkény István alkotói pályázatot is. A kiírásban a témaválasztás szabadsága mellett javasolták, hogy az alkotások lehetőleg kapcsolódjanak a szülőföldhöz, a lakóhelyhez, a családhoz és a barátokhoz.
A napokban rendezik meg a negyedik zánkai gólyatábort, amelybe a 850 pályázóból választották ki azt az 580 nyolcadikost, akik felkészülhetnek az első középiskolai tanévkezdésükre is. Ők az ország 19 jó hírű gimnáziumába és kollégiumába kerültek be, ahol szeptemberben elkezdhetik az előkészítő évet.
RB Leipzig
A Liverpool meccse is megmutatta: Gulácsiék jöttek ki jól a lipcsei káoszból
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!