Forró a hangulat a WTO körül

Viharos körülmények között zajlanak az előkészületek a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szeptemberi miniszteri csúcstalálkozójára. A mexikói Cancúnban szeptember 10–14-én tartandó tárgyalások a világ vezetői és gazdasági szakemberei mellett nem hagyják hidegen a globalizáció ellenzőit, illetve az emberi jogokért és a globális társadalmi igazságosságért küzdő szervezeteket sem.

Cancúntól a fejlett országok vezetői a kereskedelem és a gazdaság fellendülését várják. A tárgyalások célja többek között megállapodás elérése a nemzetközi agrárkereskedelem és az ipari termékek forgalmának felszabadításáról, a beruházások és a verseny szabályozásáról, a génkezelt élelmiszerek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, a szellemi tulajdon és a szabadalmi jogok kérdéséről, valamint a szolgáltatási piacok megnyitásáról. A kereskedelem további liberalizációja a világgazdaság összteljesítményét évi hatszázmilliárd dollárral növelheti – állítja a Die Weltnek adott interjújában Ludolf von Wartenberg, a német gyáriparosok szövetségének (BDI) főtitkára. Ebből Németország részesedése körülbelül öt százalék, azaz harmincmilliárd dollár évente.
A fejlődő országok viszont a bővülésből jóval kisebb mértékben profitálnának, mivel a piacvédelmi szabályozások nekik kedvezőtlenek. Bár a WTO-s miniszteri tárgyalások két évvel ezelőtt Katar fővárosában, Dohában megtartott fordulóján elvi megállapodás született a fejlődő országok esélyegyenlőségének biztosításáról, ebből mindeddig nem sok érezhető. Többek között ez az alapja azoknak az egyre szélesebb körben hangoztatott vádaknak, amelyek a WTO antidemokratikus voltát hangsúlyozzák. Becslések szerint ha az elmaradott térségek egyenként csak egy százalékkal tudnák növelni részesedésüket a világ exportjából, az 128 millió embert emelne ki a szegénységből, és jelentősen növelné a régiók bevételét. Afrikának például hetvenmilliárd dolláros pluszt jelentene, ami a rendszeres segélyek éves összegének ötszöröse.
Az Oxfam International nemzetközi emberi jogi szervezet 2002 áprilisában világméretű kampányt indított a világ kereskedelmének igazságosabbá tételéért. Petíciójukat, amelyet Cancúnban készülnek átadni a WTO vezetőinek, eddig több mint egymillióan írták alá, köztük neves személyiségek, mint a Nobel-békedíjas dél-afrikai érsek, Desmond Tutu és Kofi Annan ENSZ-főtitkár. Az Oxfam tanulmánya szerint a fő problémát az okozza, hogy míg a fejlett ipari államok erősen védik piacaikat a külföldi beszállítók ellen, a fejlődő országokat a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) piacaik megnyitására kötelezi. A WTO szellemi tulajdonra, beruházásokra és szolgáltatásokra vonatkozó szabályozásai szintén a fejlett világ és a multinacionális vállalatok érdekeit védik az elmaradott országokkal szemben. Afrikában például komoly gondot okoz, hogy a szabadalommal védett gyógyszerek olcsóbb, márkajelzés nélküli megfelelői nem érhetők el a rászoruló embereknek, mivel forgalmazásuk nem engedélyezett.
Az utóbbi időben a fejlett világban is gyakran hallatják a hangjukat a globalizáció ellenzői. A július végi – több résztvevő letartóztatásával végződő – montreali tüntetés után a múlt hét végén Dél-Franciaországban is gyülekeztek a világ döntéshozóinak bírálói. A több mint százezer fő részvételével zajló háromnapos megmozduláson a francia aktivista, José Bové a globalizáció és a WTO elleni széles körű társadalmi mozgósításra szólított fel. Szerinte a hivatalos találkozó mellett – több nemzetközi társadalmi szervezet részvételével – Cancúnban tartandó „alternatív csúcs” hatást tud majd gyakorolni a döntéshozókra. Ez különösen fontos a nem egyenlő esélyeket teremtő piacnyitás, a génkezelt élelmiszerek és a szolgáltatások privatizációja ügyében. Bové szeptember 6-tól kezdődően folyamatos figyelemfelkeltő akciókat tervez a globalizáció és a multinacionális nagyvállalatok ellen. Miközben a fejlett világ vezetői igyekeznek meggyőzni a közvéleményt arról, hogy a piacok megnyitása a szegényebb országoknak is kedvező lesz, az utóbbiak attól tartanak, hogy – főként az ipari termékekre vonatkozó – behozatali vámok csökkentése miatti bevételkiesés, illetve a külföldi áruk versenyképességének növekedése tovább növeli a szakadékot a két világ között. A gyógyszerek kötelező szabadalmaztatása kulcskérdés a fejlődő országokkal való tárgyalásokon: ha ebben nem sikerül egyezségre jutni, akkor az összes többi kérdés tárgyalása zátonyra fut – állítja Ludolf von Wartenberg.
Cancúnra készülve a 146 tagország képviselői hétfőn a WTO székhelyén, Genfben kéthetes tárgyalássorozatba kezdtek. Az Egyesült Államok és az EU egyik legfontosabb célja az volt, hogy sikerüljön végre megállapodni az agrárkereskedelem kérdésének évek óta húzódó vitájában. Washington és Brüsszel a cancúni találkozón egységes javaslattal szeretne előállni a mezőgazdasági reformmal kapcsolatban. A vita magját az képezi, hogy a nagy exportőrök – az USA és Ausztrália – a külső piacokhoz való hozzáférésért a védővámok, illetve a termelői támogatások drasztikus csökkentését szeretnék elérni, míg a kevésbé exportképes EU és Japán részére ezek jelentik a belső piac védelmét és a kivitel versenyképességének biztosítását.
Ludolf von Wartenberg szerint az Európai Uniónak nem kell tartania a piacnyitástól, sőt a kereskedelem korlátainak lebontása számára is kedvező lenne. Nem tagadja viszont, hogy ebben az esetben szükség lenne az exporttámogatások növelésére a kereskedelem egyensúlyban tartásához. A Die Weltnek elmondta: az aszály miatti magasabb importmennyiségtől nem kell tartani, mivel ez csak rövid távon jelenthet problémát.
A genfi híradások szerint szerdára elkészült az EU és az USA közös javaslata az agrárkereskedelem reformjáról, amely a többi tagországgal folytatott további tárgyalások alapja. Az EU nagy előrelépésnek tekinti az elvi megállapodást, amely – az USA, Kanada és Ausztrália szándéka ellenére – nem tartalmaz radikális piacnyitásra vonatkozó elemeket, sőt meglehetős szabadságot hagy az EU-nak a védővámok és az exporttámogatások mértékére vonatkozóan.
Az elmaradott országok kritikával fogadták az USA és az EU közös vállalását, amely szerint azok a következő öt évben folyamatosan lebontják az import korlátait, és jelentősen csökkentik a termelők támogatását. Szerintük ez semmi konkrét kötelezettséget nem ró a világ vezető hatalmaira, csak arra szolgál, hogy a szegény országokat piacaik megnyitására kötelezze. Az USA és Európa továbbra is egymást teszik felelőssé a világkereskedelem egyensúlyának torzításáért, és a megoldást is egymástól várják.
Ausztrália szerint az EU–USA-nyilatkozat jó kezdő lépésnek tekinthető ahhoz, hogy kimozdítsa a holtpontról az elakadt tárgyalásokat, azonban sokat kell még dolgozni rajta, hogy a WTO többi 130 tagországának is elfogadható legyen. Peter Carl, az EU egyik főtárgyalója elmondta: egyáltalán nem okozott meglepetést a dokumentum fogadtatása, pontosan erre számítottak. Készek azonban elfogadni a többiek javaslatait, hiszen az EU-nak nem célja, hogy ráerőltesse akaratát a világ országaira. A következő napokban heves csaták várhatók a javaslat körül, azzal a céllal, hogy sikerüljön létrehozni a Cancúnban aláírandó megállapodás végleges szövegét.