Főszerepben az évfolyamtársak

Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását tartaná kívánatosnak az MDF a K&H Bank botránya miatt. Kiderült: Rejtő E. Tibor, a pénzintézet lemondott vezérigazgatója egyetemi éveiből is ismerheti Schönthal Henriket, a csalásban kulcsszerepet játszó Montrade korábbi képviselőjét. A rendőrségnek nincs pontos információja a pénzmosással gyanúsított A. Mahmoud hollétéről.

Rejtő E. Tibor, a K&H Bank lemondott vezérigazgatójának egyetemi évfolyamtársa volt Schönthal Henrik, aki a Montrade Establishment Ltd. nevű off-shore cég idén március 19-én törölt magyarországi képviseletét vezette – értesült a Magyar Nemzet. Ennek a vállalkozásnak fontos szerepe volt a pénzintézetnél kirobbant milliárdos sikkasztáshoz kapcsolódó pénzmosási tranzakciókban: a K&H Equities Rt.-től a Montrade-en keresztül érkezett az a 6,2 milliárd forint, amelyet arab magánszemélyek vettek fel. Schönthal egyébként a rendszerváltás előtt az IBUSZ utazási iroda londoni kirendeltségét irányította. A pénzügyi szabálytalanságokban a Montrade szerepét később egy szintén a brit fővároshoz kötődő cég, a londoni bejegyzésű Balmoral Group Ltd. vette át.
*
Schönthal korábban annak a Fiduc Kft.-nek volt az ügyvezetője, amely – értesüléseink szerint – Kulcsár Attila kiemelt ügyfelei közé tartozott, ebben a társaságban egyébként tulajdonos egy panamai off-shore cég is.

Rejtő E. Tibor, a K&H Bank lemondott vezérigazgatója vállalja az erkölcsi felelősséget a pénzügyi szabálytalanságokért, de ez nem azonos a büntetőjogi felelősséggel – erről a Népszabadságnak adott interjújában beszélt az üzletember. Bár nem kívánta megnevezni azokat, akik – tudatosan, vagy mulasztás miatt – hozzájárultak a csalássorozat végrehajtásához, elismerte, hogy a belső ellenőrzési rendszer komoly hibákat vétett. – A belső ellenőrzés feladata volt az is, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete bankra vonatkozó utasításait, döntéseit végrehajtsák a pénzintézetben – mondta. A bankár cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek arról szóltak, hogy Kulcsár Attila az ő embere volt, illetve hogy rendszeresen összejárt az exbrókerrel: „Kulcsár rendkívül túlterhelt volt, állandóan rohant” – érvelt Rejtő E.

Valószínűleg a rendőrség keddi sajtótájékoztatóját követően hagyta el Magyarországot az a szír állampolgár, aki ellen időközben letartóztatott társával együtt pénzmosás megalapozott gyanúja miatt folyik eljárás a K&H Bank brókercégénél történt sikkasztás miatt – jelentette ki az ORFK kommunikációs igazgatója. Garamvölgyi László ezredes szerint a rendőrség „nagyjából” tudja, hogy hol tartózkodik az arab férfi, A. Mahmoud ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Ismert: az elmúlt két évben A. Mahmoud és E. A. Hasan 6,2 milliárd forintot vett fel az Inter-Európa Bank egyik fiókjából, a pénzt a K&H Equities Rt.-nél sikkasztották el. Arra a kérdésre, hogy a rendőrség nem hibázott-e a szír állampolgár elutazásával összefüggésben, Garamvölgyi hangsúlyozta: „hiába vannak a rendőrségnek is információi arról, hogy esetleg kik jöhetnek még számításba” vagy lehetnek gyanúsítottjai az ügynek, ha a rendelkezésre álló adatok alapján vagy bizonyítékok híján az illetőt nem lehet „semmilyen formában korlátozni a személyi szabadságában”. Emlékezetes: Kulcsár Attilának is sikerült külföldre utaznia, miután részleges beismerő vallomást tett, ő jelenleg egy bécsi börtönben vár kiadatására.
Orodán Sándor, a határőrség szóvivője elmondta: nincs információja a szír állampolgárról, és nincs jogosultsága ahhoz, hogy betekintsen a határregisztrációs rendszerbe, az ott rögzített adatokba. – Ezekhez csak a nyomozó hatóság és a nemzetbiztonsági szolgálat férhet hozzá – fogalmazott.

Az MDF bizottságot állítana
Szombaton az MDF országos választmánya felkérte a párt elnökségét és frakcióját, vizsgálja meg egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítása kezdeményezésének lehetőségét a K&H brókercégénél történtek miatt – jelentette be Csáky András, a testület elnöke. A választmány álláspontját ismertetve a politikus leszögezte: elfogadhatatlan, hogy a kormány a bankszférában mutatkozó példátlan, többmilliárdos kárt okozó elkövetőkkel szemben nem lép fel kellő erélyességgel. Mint fogalmazott, ideje, hogy ez a kérdés – amely a rendszerváltozás óta az egyik legnagyobb belpolitikai botrány – a politikai mindennapok helyett a bűnüldöző szervek munkájában kapjon nagyobb hangsúlyt.
Boross Péter volt miniszterelnök az eset kapcsán azt emelte ki: „terjednek olyan híresztelések, hogy majd úgysem lesz belőle semmi, mert nem tudni, ki, kivel fog kiegyezni a háttérben.” Szerinte nincs veszedelmesebb dolog egy ország működésének morális alapjait tekintve, mint az ilyen híresztelés, amely több-kevesebb ember számára hihetővé is teszi, hogy egy ilyen súlyos esetben is egyáltalán áll a kiegyezés lehetősége.

Jelezte: a vizsgálóbizottságnak azt kell feltárnia, mi a felelőssége annak a kormányzatnak, amely létrehozott egy szervezetet, hogyan szabályozta azt, milyen feltételeket teremtett a működéséhez, és milyen változások szükségesek ahhoz, hogy ilyen, avagy ehhez hasonló botrányok ne következzenek be.
Mint mondta, rendkívül hátrányos, hogy nevek is felvetődnek, miközben „még nem tudni, valójában a bűncselekményt, a bűnt hol követték el, és az milyen fokozatú”. Kijelentette: a bűnüldözésnek azt kell megállapítani, „ki volt az a disznó, aki kihasználta az ilyen-olyan feltételeket ahhoz, hogy lopjon, csaljon és egyéb dolgokat műveljen”.