Júliusban a fogyasztói árak 0,3 százalékkal haladták meg a júniusi és 4,7 százalékkal a 2002. júliusi szintet: az első hét hónapban a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A legújabb inflációs adat megfelel az előzetes várakozásoknak, ám az év hátralévő hónapjaira és a jövő év elejére gyorsuló drágulást vár a piac.
A maginfláció júliusban júniushoz képest 0,4 százalék, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 4,7 százalékot ért el. Júliusban a nyugdíjas fogyasztói árindex az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal, az előző év júliusához viszonyítva pedig 4,9 százalékkal nőtt.
Júliusban az idényáras élelmiszereknél tízszázalékos árcsökkenést regisztráltak, a ruházkodási cikkeknél – a kiárusítások következtében – szintén erőteljes csökkenést mértek a statisztikusok az előző hónaphoz képest. A tartós fogyasztási cikkek ára viszont emelkedett a múlt hónapban, amit túlnyomórészt az új személygépkocsik 0,9 százalékos drágulása okozott. A szolgáltatásokon belül jelentősen, 9,1 százalékkal drágult az üdülési szolgáltatás, a helyi tömegközlekedés díjtételei pedig 2,5 százalékkal növekedtek. A háztartási energia körében bekövetkezett 3,2 százalékos árnövekedés a vezetékes gáz 11,8 százalékos drágulásának következménye.
Az elmúlt tizenkét hónap alatt az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 2,1 százalékkal emelkedtek. A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia árnövekedése viszont magasabb volt az átlagosnál: a dohányáruk 22, a vezetékes gáz 12, az elektromos energia 9 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban.
A távirati iroda által megkérdezett elemzőknek nem okozott meglepetést a júliusi inflációs adat: ezzel együtt az év hátra lévő részére gyorsuló drágulást várnak a szakemberek, és öt százalék körüli év végi értékkel számolnak.
Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője az MTI-nek elmondta: sok egyszeri tétel szerepelt a júliusi indexben, amelyeket nem volt nehéz kikalkulálni. Meglepetést egyedül az élelmiszerek áresésének mértéke okozott, amelyet az idényáras élelmiszerek árainak csökkenése indokolt – jegyezte meg. Az adatok abszolút megegyeztek a várakozásokkal, így piaci reakció sem várható – vélekedett a Postabank elemzője. Szerinte az év további részében a korábbinál gyorsabban nő a tizenkét havi áremelkedések szintje, várakozásai szerint az év végén az infláció 5-5,1 százalék körül lesz. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi prognózisa szerint decemberben a tizenkét havi fogyasztóiár-emelkedés 4,6 százalékot ér el, az inflációs cél pedig 4,5 százalék. Mihálovits Zsolt, az Inter-Európa Bank elemzője szerint sem okozott meglepetést a júliusi inflációs adat. Kiemelte: a tartós fogyasztási cikkek 0,2 százalékpontos havi áremelkedésével kapcsolatban feltételezhető, hogy ezt a gyenge forint okozta, amely forintban számolva drágította az import termékek árait. Mihálovits Zsolt is az infláció gyorsulását várja az év hátralévő részében. Hozzátette: az év végén öt, a jövő év első negyedévében – az áfakulcsok átsorolása miatt – ennél is nagyobb, hat százalék körüli fogyasztóiár-emelkedésre lehet számítani.
A lapunknak korábban nyilatkozó szakértők szerint az áfakulcsok jövő évtől tervezett átsorolása 1,8 százalékos inflációbővülést eredményez: ennek tükrében 2004-ben semmiképp nem várható az infláció szintjének mérséklődése. A kulcsok átszabásából következő árat a szakemberek szerint elsősorban a nyugdíjasoknak kell megfizetniük, mert az érintett termékcsoportok az ő fogyasztói kosarukban nagyobb súllyal szerepelnek. Az átsorolások miatt áremelkedésekkel kell számolni jövő évtől a gyógyszerek, egyes élelmiszerek esetében, de tovább drágul a háztartási energia, illetve a közlekedés is.
Orbán Balázs: Két út van előttünk















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!