Hazánk Szent István napját ünnepelte

Gyermekközpontúságról és nemzeti közmegegyezésről szólt ünnepi beszédében Medgyessy Péter miniszterelnök. Orbán Viktor az idegen érdekek sodrától óvta Magyarországot. Tegnap országszerte megemlékezéseket tartottak Szent István napja alkalmából.

Idén, az utolsó unión kívüli augusztus 20-án az önálló, szabad magyar államot köszöntjük, jövőre Európát és a benne végre hazataláló európai Magyar Köztársaságot – jelentette ki Medgyessy Péter miniszterelnök a Hősök terén megtartott ünnepi beszédében, ahol sokan több ízben is füttyel adtak hangot nemtetszésüknek. – A hétköznapi, immár magyar Európában, amely talán még ezeréves állami létünk értékénél, európai magyarságunknál is fontosabb, egyebek mellett jólétben élő embereket, tiszta udvarokat és szépen vakolt házakat találunk – véli a kormányfő. Hozzátette: ez több mint rendszerváltás és kevesebb, mint államalapítás. Az adófizetők forintjaival okosan, takarékosan bánó, jobban működő államra van szükség, és a hitükkel és meggyőződésükkel erős polgárokra, hogy a köztársaság sikeres legyen – mondta a miniszterelnök.
Elsőbbséget a gyermekeknek! – ez nem jelszó, ez előrelátás, mert Európa és benne Magyarország jóléte az ő kezükben van – hangoztatta a kormányfő újfent az ifjú nemzedékbe vetett hitét, kifejezve sajnálkozását amiatt, hogy egyre kevesebb gyermek születik. A jövőben egyre kevesebb kereső segít egyre több idősebb polgárt, takarékoskodásunk a jövőt szolgálja – figyelmeztetett Medgyessy Péter. – Nemzeti közmegegyezés nélkül nincs sikeres Magyarország, és ez a közmegegyezés csak akkor jöhet létre, ha rend van a fejekben, nyugalom a szívekben, és biztonság az országban. Ez a rend a szakszerűség, a szorgalom és az építés rendje. Az igazmondás, a valódi meggyőződés, és igen, a hitelesség rendje. Mert hazudni nem szabad, de nem is érdemes. Senkinek, még önöknek se, kedves barátaim – jelentette ki a hallgatósághoz fordulva, akik a beszéd során többször – például akkor amikor a hazugságokról beszélt – kifejezték kételyeiket a kormányfő szavaival kapcsolatban. Medgyessy leszögezte, hogy a vitát szereti és nem a sárdobálást.
*
Ortega írja valahol, hogy egy korszak helyes értelmezéséhez nem elég azt tudni, hogy mit tettek meg, hanem azt is tudni kell, mit nem tettek meg – hangsúlyozta Orbán Viktor a Szent István és Európa című konferencián Gödöllőn, augusztus 19-én. A volt miniszterelnök elmondta: István király nem fogadott el maga fölé hűbérurat, vagyis nem adta fel az ország függetlenségét. Az ország jelenlegi helyzetével párhuzamot vonva hozzátette: államalapító királyunk nem engedte, hogy Magyarországot idegen érdekek elsodorják, vagy eltérítsék saját útjáról. (Orbán Viktor teljes beszéde a 6. oldalon olvasható.)
– Államalapító királyunk ünnepének közeledtével kötelességünk számba venni, hogy mit kell tennie az országnak a határon túli magyarságért, a nemzet tagjaiért – mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök a konferencián. Hozzátette: számba kell venni azt is, milyen teendőink vannak az ország erkölcsi és anyagi felemelkedésének érdekében, hogy mindenki számára jobb hónapok következzenek. Keressünk jó válaszokat a kettős állampolgárság kérdésére – hangsúlyozta Mádl Ferenc.
Szűrös Mátyás, a történelmi Szociáldemokrata Párt elnöke a rendezvényen arról szólt: ma Magyarországon a gazdagok és a multinacionális cégek tulajdonosainak és képviselőinek képében megjelenő kisebbség, más szóval érdek- és lobbicsoportok köre hatolt be a hatalom sáncaiba és igényt tartva uralkodásra, onnan közvetlenül beleavatkozik a politika és a hatalom dolgaiba, méghozzá gyakran a nemzet egészének érdekeivel ellentétes módon. Mindezen változtatni kell – hangsúlyozta.
Az Európai Unióba kultúránkra, szürkeállományunkra, magyarságunkra büszkén kell belépnünk – emelte ki Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a konferencián.
Tegnap, Szent István napjának reggelén a Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődött meg a Parlament előtti Kossuth téren az augusztus 20-i központi állami megemlékezés; ünnepélyesen fogadták a Szent Koronát és a történelmi lobogókat. A katonai tiszteletadással rendezett ünnepségen részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter miniszterelnök, Szili Katalin házelnök, Holló András, az Alkotmánybíróság és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a kormány több tagja, a pártok, a történelmi egyházak, valamint a diplomáciai testület képviselői. Ugyanitt Juhász Ferenc honvédelmi miniszter beszéde után 173 fiatalt, közöttük 28 nőt avattak tisztté.
– Magyarország nem gazdag, de szabad; amit a nemzet a rendszerváltozás óta elért, közös munka eredménye – hangoztatta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Debrecenben.
Az államalapítás, a keresztény Európához való kötődés nélkül a magyarság valószínűleg nem élte volna túl a tatárjárást, a törökdúlást és a többi idegen uralmat – mondta Kovács László külügyminiszter a törökszentmiklósi megemlékezésen. Mint fogalmazott: ma is vannak Koppányok, akik nem látják, vagy nem akarják látni, hogy hazánk sorsa elválaszthatatlan a fejlett Európa sorsától.
Áder János, a Fidesz frakcióvezetője Lébényben arról beszélt: államalapító Szent István király ünnepe az önbecsülés és az önfeladás, a felemelkedés és a lecsúszás, az összefogás és a széthúzás közötti választásról szól. Kijelentette: nagy baj, ha egy kormány politikusait sorozatosan a bíróságnak kell elítélni országszerte terjesztett rágalmaikért, ha egy kormány az országon végigsöprő gyárbezárási hullám láttán azt állítja, hogy javul a foglalkoztatottság.
Hiller István kulturális miniszter az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rendezett ünnepségen hangsúlyozta: bátrak voltunk akkor, amikor bátraknak kellett lenni, és mindannyian büszkék lehetünk arra, hogy békésen valósítottuk meg a rendszerváltozást.
A nemzeti összefogás szükségességét hangsúlyozza Dávid Ibolya MDF-elnök ünnepi üzenetében. Kifejtette: ha nincsenek parlamenti ciklusokon átívelő nemzeti programok és stratégiák, ha nem találjuk meg legfontosabb kérdéseinkben az összefogás közös nevezőjét, akkor lényegesen lassabban fogunk előre haladni.
A magyarság számára az oktatás, a tudás ad esélyt az uniós lehetőségek kihasználására – közölte Magyar Bálint (SZDSZ) oktatási miniszter Zircen, aki szerint nem jogtalan az Európai Unióba kerülésünk összevetése az államalapítással.
– Azt ígértük, hogy több leszünk, mint egy párt, és úgy érzem, jó úton járunk – közölte Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke a Történelem Fő utca című rendezvényen, a budapesti Gesztenyéskertben.
– Egy Szent István-nap jó alkalom arra, hogy számvetést tegyünk: megvárjuk-e a következő négy évet, vagy válasszunk korábban – mondta, hozzátéve: a párt tagozataiba ezrével lépnek be a döntésüket előre hozó emberek.
A globalizáció összeomlását jósolta a MIÉP elnöke a párt Hősök terén rendezett nagygyűlésén. Szavai szerint el fog jönni az a kor, amelyben a nemzeti kultúrák felvirágozhatnak. Ez az idő nincs messze, de meg kell élnünk, s ez nem történhet meg, ha nyakunkon hagyjuk ezt a hazug kormányt és rendszert. Csurka István szerint a magyarság jelenleg „végállapotban van”.
A párt kiáll a magát magyarnak valló emberek magyar állampolgárságáért, esetleges letelepítésük költségeit pedig a privatizáció felülvizsgálatából, a bankok és bankárok megadóztatásából fedeznék. Bejelentették, a párt saját címerébe foglalta az Árpád-sávot.
– Szent István nevéhez kötődve azt a folyamatot ünnepeljük, amely első ízben vezette el Magyarországot az Európával fennálló sorsközösség és az eszmei közösség felismeréséhez – mondta Göncz Árpád volt köztársasági elnök Tökölön. Szerinte az európai gondolkodásmód ösztönös szabadságvágyának „vérünkké kell válnia”. Hozzátette: a mindennapi életben szakadatlanul találkozunk a „kizsákmányolással, kirekesztéssel, álságos múltba révedéssel, sőt, a múlt legnemesebb eszméje, a hazaszeretet érzésével való visszaéléssel is”.
***

Tűzijáték, nem csak a levegőben.
Az ünnepségek záróeseménye a 21 órakor kezdődött körpanorámás tűzijáték volt. Kilenc helyszínről lőtték fel a petárdákat a Margit híd és a Szabadság híd között. A tűzijáték során a Dunán kigyulladt egy uszály, amelyről rakétákat lőttek fel. Az égő uszályon dolgozó embereket kimentették – közölte lapunkkal Molnár Péter, a tűzoltóság szóvivője. Hozzátette: az I. kerületi Orom utcánál egy – szintén petárdák kilövésére használt – teherautó felrobbant (képünkön), a rajta lévő petárdacsövek szanaszét repültek, hatalmas tüzet okozva. Lapzártakor is tartott a mentés. A szóvivő szavai szerint a tűzijáték alatt és után a főváros számos pontján felcsaptak a lángok, kisebb és nagyobb tüzek keletkeztek. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője elmondta: 12 embert kellett kórházba szállítani, többségük a tömegben lett rosszul. (Sz. Zs.) f