Káros lehet az adókedvezmény eltörlése

A törlesztőrészletek után igényelhető adókedvezmények tervezett eltörlése nem kedvez a lakáspiacnak, hiszen a kölcsönfelvevők többségét érinti – vélik a lapunknak nyilatkozó szakértők. A kormány által fontolgatott, a fiatal házasokra, első lakáshoz jutókra vonatkozó könnyítések kivitelezhetetlennek tűnnek, így egyelőre nehéz megjósolni, kik maradhatnak majd továbbra is a kedvezményezetti körben. Egy biztos: a bankok már nem tudnák elviselni az állami támogatás további lefaragását.

Egyelőre nem lehet tudni, mihez kezd a kabinet a támogatott lakáshitelek törlesztőrészletei után járó adókedvezménnyel: a terv az, hogy meghagynának bizonyos kedvezményezetti kört, ám még mindig nem világos, hogy ez kikből tevődik majd össze. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint nem véletlen, hogy a kabinet még nem tudott előállni konkrét javaslattal: az eddig megfogalmazott kritériumok ugyanis ellenőrizhetetlennek tűnnek. Az első lakáshoz jutók, fiatal házasok körét nyilvántartás hiányában nehéz meghatározni, a nyilatkozattétel pedig ebben az esetben kevésnek bizonyulhat. A rászorultság elvét alkalmazni pedig – lakáshitelek esetén – elég furcsa elgondolásnak tűnik, annál inkább is, mert a lehetséges hitelfelvevők pontos jövedelmi viszonyairól csak az APEH-nak van nyilvántartása.
A szakemberek szerint a lakáshitelt felvevők nagyjából kétharmada igényelte a törlesztőrészletek után járó adókedvezményt, így nagyon nagy kört érintene, ha megszüntetnék ezt a lehetőséget.
A fiatal házas, első lakáshoz jutó párok többségére jellemző, hogy általában szülői támogatás révén jut lakáshoz: ez alapján a szakemberek szerint hiba lenne pont ezt a réteget bennhagyni a kedvezményezetti körben. Az viszont, aki hosszú évekre eladósodik azért, hogy például egy-két szobával nagyobbra cserélje már évtizedek óta lakott panellakását, havi több ezer forinttól is eleshet. A hétköznapi hitelfelvevő nem a felső tízezerből kerül ki – mutatnak rá a szakértők: ezt támasztja alá az a tény, hogy a bankok adatai szerint az átlagos igényelt hitelösszeg négymillió forintra tehető. Ezek alapján nehéz úgy kiemelni egy bizonyos kört az adókedvezményt igénylők köréből, hogy ne legyen igazságtalan a megkülönböztetés.
A tervezett változtatás a bérből és fizetésből élőket sújtja leginkább: ezeknek az embereknek van ugyanis forintra kimutatható jövedelmük, és ők tudják leginkább érvényesíteni ezt a lehetőséget. Az adókedvezmény eltörlése – az átlagos hitelöszszeget figyelembe véve – havi tíz-tizenötezer forintot vehet ki egy család költségvetéséből. Ez pedig akkora összeg, amelynek hiányát mindenképpen mérlegeli az ügyfél.
A szakemberek szerint – ha már mindenképp hozzá kíván nyúlni a kormány a törlesztőrészletek utáni adókedvezményhez – a kivételezettek megjelölése helyett a kedvezmény mértékének csökkentése lenne az üdvözítőbb megoldás: így a kisebb összeget felvevők továbbra is igényelhetnék az eddigi kedvezményt, és a nagyobb részletet fizetők sem veszítenék el az egész öszszeget. (Ez a verzió viszont azért nem látszik túl valószínűnek, mert a költségvetés így alig járna jobban a jelenlegi helyzetnél.)
A lakástámogatási rendszer további kurtítása a szakemberek szerint csak a lakosság terhére történhet: az állami támogatás leszállítását ugyanis még lenyelték a bankok, ám egyben el is érkeztek tűrőképességük határához. Az új rendelet nemcsak háromszázaléknyi állami támogatást vitt el a hiteleket folyósító pénzintézetektől – érvelnek a szakértők –, hanem rengeteg pluszmunkát is okozott nekik: megnövekedtek az adminisztrációs teendők és ezzel a költségek is. Ha a kormány további terheket helyez a nyakukba, könnyen megtörténhet, hogy szűkül a piac: egyes szereplők kiszállnak az üzletből, vagy bizonyos kevésbé keresett termékek folyósítását megszüntetik.
A jelek szerint a lakosság hangulata bizonytalanabbá vált a támogatott hitelekkel kapcsolatban: erre utal a májusban és júniusban megfigyelhető kihelyezésfelfutás is, hiszen ez elsősorban az előre hozott kereslet jeleként értékelhető. Nem használ tehát a helyzetnek, hogy a kormány nem ad egyértelmű jelzéseket arról, hozzá kíván-e nyúlni újból a támogatási rendszerhez, és azt hogyan képzeli el. A piac viselkedése így a szakértők szerint könnyen hektikussá válhat, pánikszerű rohamok válthatják egymást kisebb-nagyobb szünetekkel.
A jelzálog-hitelezés előtt mindenesetre még mindig óriási lehetőségek állnak Magyarországon: az ingatlanok 95 százaléka magántulajdonban van, és túlnyomó többségüket még nem terheli jelzálog. Sokatmondó tény az is, hogy a jelzáloghiteleknek a magyar bruttó hazai termékhez viszonyított aránya múlt év végén épp meghaladta az öt százalékot: Németországban ez az arány 35, az Európai Unió átlagában pedig 32-33 százalék.