„Felkérjük a miniszterelnököt arra, hogy független, a jogtudományt kiemelkedően ismerő egyetemi tanárok, illetve gazdasági szakemberek bevonásával a magyar kormány a kérelmezőkkel közösen kezdeményezzen szakértői egyeztetéseket, ahol – reményeink szerint – a számos, hasonló európai példa áttanulmányozását, kiértékelését, alapos, szakszerű eszmecserét követően megszülethetnek a számunkra lehetőleg kedvező döntések. Célunk, hogy a szakértői egyeztetések után olyan döntést hozzon a magyar kormány, illetve az Országgyűlés, mely lehetővé teszi, hogy a vajdasági magyarok közül mindazok, akik igénylik, letelepedési engedély és áttelepülés nélkül, automatikusan – a vérségi elvet követve – megkaphassák a magyar állampolgárságot” – áll egyebek mellett a miniszterelnöknek címzett levélben, amely tartalmilag nem különbözik a másik kettőtől.
Az aláírási ceremóniát megelőzően az elnöklő Ágoston András rövid üdvözlő beszédében reményét fejezte ki, hogy a vajdasági akciónak lesz foganatja, mert nemcsak a délvidéki magyarokat érinti, hanem az anyaországot, de a Kárpát-medencében élő többi magyar közösséget is. Eredményes munkát végeztünk, s ennek a munkának ez most a zárószakasza, hangoztatta. Az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban elhangzott, hogy eddig több mint négyezren csatlakoztak a kéréshez, hogy az anyaország kormánya tűzze napirendre a kettős állampolgárság kérdését. Pál Károly szerint az akció várhatóan nagy visszhangra talál, s tömegesen írják alá a támogatói íveket. A sajtóértekezleten egyébként külön hangsúlyt kapott a vajdasági magyar politikai szervezetek egységes fellépése. Pál Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke szerint ilyen jellegű, közös akaratot tükröző okmányt eddig még nem írt alá mind az öt párt. Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke kiemelte, hogy legutóbb a háborúellenességben volt ennyire egységes a vajdasági magyarság.
Volt-e már kapcsolatfelvétel a magyar kormányzattal a kettős állampolgárság kérdésében? – hangzott az újságírói kérdés. Hivatalos tárgyalások nem voltak. Ágoston szerint az EU-csatlakozás akadályozta a kérdés napirendre tűzését. Budapest ugyanis nem akart új problémákat nyitni. Ez a görcs mostanra elmúlt, hiszen Magyarország gyakorlatilag már az EU tagja, az új helyzetben tehát van már lehetőség a kérdés megvitatására, fogalmazott. A kérés azonban hivatalos kontaktus nélkül is abba a szakaszba jutott, hogy nem lehet egyszerűen leseperni az asztalról, hangsúlyozta Ágoston. Pál Károly szaktestület létrehozásának szükségességét emelte ki, amely testület – mind az anyaország, mind a vajdasági magyar pártok részéről – megvizsgálná, hogyan valósítható meg a kérés. Böröcz József, a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom elnöke az anyaországiakhoz intézte szavait, amikor kijelentette, hogy a magyar polgároknak nem kell tartaniuk attól, hogy a vajdaságiak áttelepülnek. Csak a szabad átjárást kérjük, s hogy ne érezzük magunkat turistáknak az anyaországban. Nem rejtette véka alá, hogy az útlevél mennyire fontos a vajdasági magyarok számára.
Elengedhetetlen volt a kérdés, hogy a pártvezetők mekkora esélyt látnak a közös kérés megvalósítására. Ágoston válaszában azt emelte ki, hogy a kettős állampolgárság csak eszköz a határmódosítás nélküli nemzeti integráció megvalósításához. Magyarországnak is fel kell ismernie ennek szükségességét – hangsúlyozta.
Maduro üzent Washingtonnak: Venezuela kész megvédeni szuverenitását















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!