Napi sajtószemle

The Guardian
A baloldali brit lap washingtoni és zágrábi tudósítója a New York Times cikke nyomán ír arról, hogy 28 ezer irakit kívánnak rendőri kiképzésben részesíteni Magyarországon. A magyar kormány igent mondott a nem hivatalos kérésre – közölte egy magát megnevezni nem kívánó magyar politikus.

NETZEITUNG.DE
A német internetes lap viszont azt hangsúlyozza, hogy a magyar kormány az amerikai kéréssel szemben visszafogottan reagált, mert a kérés eddig csak nem hivatalos formában jutott Budapest tudomására.

Die Presse
Már a dán kormány is bajban van, amiért feltupírozta Irak veszélyességét az iraki háború előtt. Dánia márciusban ugyanis azzal indokolta a háborús koalícióban való részvételét, hogy Iraknak nagy mennyiségű vegyi és biológiai fegyvere van, amelyeket „főként 1995-től találtak” az országban. A „től” azonban hazugság volt, a kormánynak 1995 „előtt”-et kellett volna mondania a rendelkezésre álló hírszerzési adatok alapján – olvasható a vezető osztrák lap koppenhágai jelentésében.

SPECTATOR
Továbbra sem csillapodnak Mel Gibsonnak a Krisztusról készült filmjével kapcsolatos antiszemita vádak – olvasható a brit konzervatív értelmiségi elit hetilapjának washingtoni keltezésű írása, amelyben bemutatja azokat, akik szerint a film antiszemita, és azokat, akik az antiszemitizmusnak még a nyomát sem találják benne. Egyes újságcikkek már Gibson 92 éves édesapját is támadják, mert – állítják – a Gibson papa holokauszttagadó. A film nem kasszasikerre pályázik: ezt támasztja alá, hogy a szereplők latinul és a már szintén holt arámi nyelven beszélnek. Amikor Gibson július 21-én a vágatlan filmet vallási vezetőknek és újságíróknak bemutatta, az egyik azt javasolta, hogy bibliai „utószóval” (értsd: „vörös farokkal” – (L. I.) lássák el a filmet, nehogy azt a zsidó nézők félreértsék. Jack Valenti, az Amerikai Filmszövetség elnöke viszont nem érti, hogy mi a probléma a Szenvedély/Passió: Urunk, Jézus Krisztus halála címet kapott filmmel. A hetilap tudósítója teljes mértékben azokkal ért egyet, akik nem ismernek rá a filmben arra, amit támadói problémának tulajdonítanak. A film ősbemutatóját 2004 hamvazószerdájára tervezték. A Spectator szerint a Gibson- film „fényévekkel” meghaladja a Ben Hur-féle hollywoodi kreációk színvonalát, sőt: mindennel szemben áll, amit Hollywood képvisel. Még nem tudni, hogy Gibson mennyit és hogyan vág a nyers változatból. De egy biztos: támadóit valójában nem a filmben nem létező anti-szemitizmus tartja rettegésben, hanem az, hogy a film nem keresztényellenes, hanem ellenkezőleg: vallásosságot inspirál.