Ott is egy kamera! – kiált fel egy fiatalember, mutatva az irodaház emeleti ablakára. Csakhamar libben azonban a függöny, majd sebesen eltűnik a kamerát tartó kéz is. Az emberek meg folyamatosan érkeznek, megtelnek a járdák, tele az úttest is. Hoznak zászlókat, feliratokat, transzparenseket; a zászlók nemzeti színűek, sehol egy pártjelvény vagy pártpolitikai jelkép, csak táblák, feliratokkal: „Fogjuk meg most egymás kezét, hogy a gyárat szét ne verjék!”, „Olcsó disznó, olcsó bér, vajon mit akartok még?”
Bíró Péter polgármester annak idején itt, a húsüzemben kezdte pályáját fiatal állatorvosként, és emlékszik rá, Kapuvár a pácolt, füstölt termékek gyártásában már akkor nemzetközi hírnevet szerzett. Aztán beszélünk a városról, a Hanság fővárosáról, és elkerülhetetlenül szóba kerül, hogy bizony jelentős adóbevételtől is elesne az önkormányzat a gyár bezárásával.
A helyi vagongyár is megszűnőben van, a két üzem bezárása pedig együttesen, az iparűzési adóból és a dolgozók személyi jövedelemadójának itt maradó részéből mintegy 200 millió forint bevételcsökkenést okozna a városnak, ami egy ilyen 11 ezer lelkes településnek nagy érvágás. A város költségvetése 3,1 milliárd forint, de ebből 11 intézményt kell fenntartani, például egymilliárd eleve a kórházé, a többi a közép- és általános iskoláké, óvodáké, és jelentős összeget emészt fel a meglehetősen szorosra szőtt szociális háló fenntartása, a segélyek, támogatások folyósítása is.
Kapuváron jelenleg 5400 munkavállaló van, ebből 800 a húsiparban dolgozik. Ha kisebb bevételből kellene nagyobb összeget támogatásokra, munkanélküliek segélyezésére fordítani, nagyon nehéz helyzetbe kerülne a város.
– Én már nem dolgozom itt, mert kipiszkáltak, de tudom, hogy van ez, egyszerű dolog, pénzügyekkel foglalkoztam – magyarázza egy középkorú úr. – Egy több részből álló cégcsoportban még a közepes képességű könyvelő is tetszés szerint terelgetheti a nyereséget meg a veszteséget is bármelyik egységhez, ahogy csak akarja. Technikai kérdés az egész, csakhogy itt nagyon kilóg a lóláb…
Kilóg bizony, mert az előző vezérigazgató, Jankó Ferenc idején, 2000-ben még 600 milliós nyereség maradt, adózás után. Amikor a jelenlegi irányító, Tóth Ervin átvette a vezetést, 2002-ben már csak 168 millió jött össze, idén pedig az első fél esztendő alatt sikerült hirtelen 800 milliós veszteséget létrehozni. Közben idehallatszik, amint felolvassák a távirati iroda nemrég érkezett közleményét: „Nem zárják be a Ringa Rt. kapuvári gyárát, erről állapodott meg keddre virradóra Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára az érintettekkel, többek között a tulajdonosok, a város és a dolgozók képviselőivel.”
A hírt jókora felhördülés fogadja, ugyanis a jelenlévők többsége tudja, hogy ez egyszerűen nem igaz: sem a dolgozók képviselői, sem az önkormányzat képviselői nem tárgyaltak a minisztériumban. Érkezik is csakhamar egy pontosító MTI-hír, amiből kiderült, hogy ismét kormányzati „nyelvbotlás” történt: Szanyi államtitkár csupán a tulajdonosok képviselőivel tárgyalt.
A hír másik fele is hazugság, vagy legalábbis csúsztatás – hallom többektől, ugyanis a gyár azonnali, teljes bezárásáról az utóbbi napokban nem is volt szó. További nyitva tartással hitegetni olyan, mintha azt ígérnék, elintézik, hogy kedd után szerda legyen. Őszes hajú úr magyarázza mellettem: nem kell ahhoz bezárni egy gyárat, hogy tönkremenjen. Először veszteségessé teszik, ahhoz elég idehozni első lépésben a régiek helyére tehetségtelen, alkalmatlan menedzsmentet, ez meg is történt. Ezt követően kell egy kis pénzügyi umbulda, és kész a veszteség, ezen is túl vannak. Utána már csak el kell szállítani a korszerű gépeket, berendezéseket máshova, és már el is lehet küldeni a dolgozókat – mondja indulatosan, majd így folytatja: – Ezt addig lehet csinálni, míg ott marad vagy harminc targoncás és még mindig nincs bezárva a gyár! Azok a maradék gépeket felrakják kamionra, aztán valaki majd megveszi az üzemet ingatlan-áron. Ez ilyen egyszerű, sok helyen kipróbálták.
A magyarázat után rámutat a szemléletes táblára: „Elvérzel, mint a megölt disznó, ha gazdád az Arago.”
Együtt számolunk Fenyőházi Tiborral, a gazdakörök megyei elnökével: 2001-től zuhant a sertés felvásárlási ára. A kapuvári gyár 600 milliós nyereséget termelt akkor, amikor 400 forintos felvásárlási ár volt! Most mindössze 140-150 forintért veszik meg a sertést, mégis fél év alatt 800 milliós mínuszt csináltak. Hogy mit fognak tenni a tenyésztők, ha nem hozhatják többet Kapuvárra a sertéseket? Most még néha tudnak szállítani egy keveset másfelé, akár Miskolcig is, de az EU-belépés után nehéz lesz, például előírás szerint valahol pihentetni, etetni, itatni kell egy napig az állatokat, de ez jóval megnöveli a szállítás költségeit, amit nem nagyon lehet kire terhelni.
A tizennyolc éve itt dolgozó üzemvezető tájékoztat: névvel nem nyilatkozhat, mert Tóth Ervin vezérigazgató megtiltotta. Azt azért elmondja, hogy kész a forgatókönyv. A vezetés jelenlegi tervei szerint részekre akarják osztani a gyárat, és szeptember elsejétől megszüntetik a vágás-darabolást, szeptember 15-től Ceglédre költöztetik a bacon és a sonka gyártását. Akik eddig itt dolgoztak, azokat elbocsátják, a vágó-daraboló embereit pedig egyelőre otthon tartják, állásidőt fizetnek nekik. Az emberek ezt tudják, és meglehetősen kilátástalannak látják a jövőt: húszéves munkaviszonyok szűnhetnek meg, vannak egész családok, amelyeknek minden tagja itt dolgozik, vagy dolgozott eddig.
– Az sem érdekel senkit, hogy errefelé kizárólag a Ringának van EU-minősítése, ami azt is jelenti, hogy az a néhány kis húsüzem, ami a régióban van, hamarosan be fog zárni, tehát a húsipari szakmákban a minimális munkalehetőség is megszűnik – fordul felénk egy meglehetősen borúlátó fiatalasszony. – A férjemmel itt dolgozunk, vagy dolgoztunk… Fogalmunk sincs, hogy hová mehetnénk. Egy másik szakmába beletanulni pedig korántsem olyan egyszerű. Tele vagyunk hitellel, idős szüleinket is mi tartjuk el, kétségbeejtőnek tartjuk a helyzetünket.
A szakemberek szerint megoldás csak a komplett értékesítés lehet egy tisztességes új tulajdonosnak, a szétszedés semmiképp sem.
Lehet. Itt, Kapuváron most minden lehet, de csak a bizonytalanság biztos.
ARAGO-AKCIÓK
A 15-20 ezer embert érintő Ringa-felszámolás – amelynek során a kapuváriak által vásárolt, de még fel nem szerelt, mintegy 100 millió forint értékű gépek Szegedre szállítását is tervezik – információink szerint azt a célt szolgálja, hogy az Arago Rt. minél drágábban tudja eladni a Pick Szeged Rt.-t külföldi befektetőnek. Mint korábban már beszámoltunk róla: ahol eddig az MSZP közeli Arago megjelent, ott a többi – kisebbségi – tulajdonos nem számíthatott sok jóra. Lapunk augusztus elsejei számában írtunk arról a módszerről, ahogyan a Leisztinger Tamás vezette befektetőcsoport kiszorította a Zalakerámia, a Hunguest, a City Rt. és nem utolsósorban a Pick Rt. kisrészvényeseit. Ebben a sorban jelzésértékű, ahogy az akvizícióra készülő tulajdonos „lepusztította” a korábban nyereséges Ringát, egyszersmind „feltőkésítve” ezzel a technikával a Picket. Információink szerint már fel is tűnt a láthatáron egy orosz milliárdos a szegedi cég lehetséges vevői között. A politikai kapcsolatok sem okoznak különösebb gondot az Aragónak, érdemes megfigyelni a személyi erővonalakat: a Bábolna Rt.-t az MSZP-vezetésű ÁPV Rt. delegáltjai irányítják, ugyancsak a vagyonkezelő javaslatára neveztek ki felügyelőbizottsági tagot a Pick Rt.-hez, a Ringa jelenlegi gazdasági igazgatója pedig a Bábolna Rt. volt vezérigazgató-helyettese. Mindez azért is érdekes, mert az Arago tulajdonosainak következő célpontja a Bábolna Rt. lehet.
baleset
Lezárták az M1-est, súlyos baleset történt az M3-ason is
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!