A válság felé sodródik a magyar gazdaság

A második negyedévben 2,4 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék, így az első fél évben 2,6 százalékot ért el a növekedés. Az elemzőket meglepte a vártnál jóval szerényebb adat, amelynek tükrében valószínűleg az éves bővülés sem éri el a 3 százalékot. A Fidesz tegnap arra figyelmeztetett: hazánk válság szélére sodródott, a még komolyabb bajok elkerülésére pedig gazdaságpolitikai fordulat szükséges.

Ismét kedvezőtlen, a gazdaságkutatók és elemzők számára is meglepő makroadatok láttak napvilágot tegnap. A most közzétett számok alapján egyértelműen úgy tűnik, hogy a gazdasági növekedés szintje az idén három százalék alá csúszik, és kellemetlen meglepetések várhatók a többi makromutató alakulásában is.

Lesújtó GDP-adat

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) 2003 második negyedévében 2,4 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az idei esztendő első hat hónapjában a bruttó hazai termék 2,6 százalékkal bővült, szemben az egy évvel korábbi 2,9 százalékkal. A most közölt adat többéves negatív rekordot jelent: utoljára 1997 első negyedévében volt ennél alacsonyabb a gazdasági növekedés mértéke, akkor 2,3 százalékkal bővült a GDP.
A nemzetgazdasági beruházások volumene 2003 második negyedévében korrekciók nélkül 1,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, míg szezonálisan kiigazítva 0,9 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez viszonyítva. A KSH előzetes adatokon alapuló közlése szerint a beruházások volumene folyó áron 760,821 milliárd forintot tett ki az idei év második negyedévében. Az első fél évben a beruházások volumene folyó áron 1233,178 milliárd forint volt, ami 0,6 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.

Három százalék alatti bővülés?

Az MTI által megkérdezett kutatók és elemzők meglepőnek tartják a bruttó hazai termék alacsony növekedését, és többnyire három százalék alatti bővülést várnak. Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy az adatok fényében alig lehet tartani az intézet által prognosztizált 3,3 százalék körüli éves gazdasági növekedést. Az ügyvezető igazgató szerint a jegybank idei 2,7 százalékos bővülésre vonatkozó prognózisa reálisabbnak tűnik, mint a kormányzati várakozás. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank közgazdásza szerint a második negyedévben valószínűleg továbbra is a lakossági fogyasztás volt a GDP növekedésének hajtóereje. Az elemző úgy véli, hogy a második fél évben lényeges szerkezetváltozásra lehet számítani: a fogyasztás növekedési üteme lassul, míg a nettó exporté várhatóan emelkedik. A közgazdász idén éves átlagban három százalék alatti gazdasági növekedésre számít, ami várhatóan jövőre sem emelkedik három százalék fölé.
Dwyfor Evans, a Bank of America (BoA) londoni befektetési irodájának térségi stratégája azt mondta: valószínűsíthető, hogy a belső fogyasztás növekedési ütemének lassulása magyarázta a vártnál roszszabb GDP-adatot. A szakember szerint a Bank of America 2003-ra 2,6 százalékos éves növekedést vár Magyarországon.

Irányváltást sürget a Fidesz

A magyar gazdaság válság felé sodródik, ami azonnali irányváltást követel a kormánytól – jelentette ki tegnap Varga Mihály volt pénzügyminiszter, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője. A politikus aggasztónak tartja, hogy lassul a növekedés, romlik a versenyképesség, gyorsul az infláció, és az államháztartási, illetve a folyó deficit is magas.
Varga szerint figyelemre méltó az a tény is, hogy a működőtőke- vonzás terén Magyarország vezető szereplőből sereghajtóvá vált a régióban: a képviselő által idézett adatok szerint 1999-ben a régióba áramló tőkéből hazánk 9,5 százalékkal részesedett, ma viszont már csak két százalékkal. Különösen ijesztő – vélekedett a politikus –, hogy az elmúlt egy esztendő alatt ismét gyorsan növekedni kezdett az államadósság, így az e téren szerzett előnyünk is olvadni látszik.
Varga élesen bírálta a jövő évre tervezett adóintézkedéseket: a képviselő szerint a kormány jövő évre tervezett megszorító lépései minden magyar állampolgár terheit növelik. A Fidesz szakértőinek számításai szerint egy átlagos keresetű fizikai dolgozó terhei jövőre körülbelül 3500 forinttal, egy szellemi foglalkozásúé 9600 forinttal, egy nyugdíjasé pedig 3700 forinttal nőnek majd.
A Fidesz a megszorító intézkedések helyett aktív gazdaságpolitikát szorgalmaz: ez az adó- és járulékterhek csökkentését, a társasági adó mérséklését, a beruházási adókedvezmények bővítését, illetve az infrastrukturális fejlesztések folytatását jelenti – fejtette ki a képviselő.
***
Tovább nőtt a büdzsé hiánya. ,
Az államháztartás egyenlege 105,7 milliárd forintos hiánnyal zárt augusztusban, így az első nyolchavi deficit 707,6 milliárd forintot ért el – közölte tegnap a Pénzügyminisztérium. Az alrendszerek közül a központi költségvetés 56,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 50,1 milliárd forintos hiánnyal zártak augusztusban, az elkülönített állami pénzalapok egyenlege pedig egymilliárdos többletet mutatott. Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – hiánya augusztus végéig 707,6 milliárd forintot ért el, amely az éves előirányzat 85 százalékát teszi ki. A központi költségvetésben az első nyolc hónapban 481,4 milliárdos deficit keletkezett a tb-alapok 261,8 milliárd forintos hiánya és az elkülönített állami pénzalapok 35,6 milliárdos többlete mellett. Az államháztartás bevételei augusztus végéig az előirányzat 64,9 százalékára teljesültek, a jóváhagyott kiadásoknak pedig 66,9 százalékát költötték el. (B. M. T.)