Áremelésekhez vezet az ökoadó

Összesen 22 milliárdos többletbevételt remél a kabinet a jövő évtől bevezetendő ökoadóktól: mivel ezt az összeget a költségvetés általános céljainál figyelembe vették, a szakemberek szerint félő, hogy nem a környezetvédelmi kiadásokat növeli majd. Az új adónem hatása szakértőink szerint a fogyasztói árakban is megmutatkozik, és nehéz helyzetbe sodorhatja az energiaadó az agrárágazatot is.

A jövő évi költségvetés bevételnövelő tételei között szerepelt az ökoadók bevezetése, amelytől összesen 22 milliárd forintot remél a kabinet. A tárcaközi egyeztetés során szereplő előterjesztésben az energiaadóból 11 milliárd forint összegű többletbevételt irányoztak elő: a környezetterhelési díjból ennek megfelelően ugyanúgy tizenegymilliárdot ütemeztek be, de ennek részletezését még nem tudták kidolgozni.
Az ökoadók teljes bevételét a költségvetés már előre az általános céljaira figyelembe vette, így nem látszik biztosítottnak, hogy a teljes összeget kizárólag környezeti célra fordítják – vélik a lapunknak nyilatkozó szakemberek. Ez pedig – érvelnek szakértőink – nem felel meg az ökoadók alapelvének, amely szerint azok teljes összege kizárólag környezetvédelmi célra és többletként legyen felhasználható.
Az előterjesztés szerint az energiaadóból a kormány által elvárt 11 milliárd forint bevétel a villamos energia és a földgáz után csak az EU minimumszint feletti adómértékekkel biztosítható.
A lakosság az áremelés közvetlen hatásától nagyrészt mentesül, azonban a költség továbbhárításának hatása alól nem: például a pékek a kenyér növekvő energiaköltségét várhatóan tovább hárítják. Jellemző, hogy a környezet- terhelő tevékenységek közül utólagos adó-visszaigénylés vehető igénybe a hő- és villamos energia előállításához és a kohászatban felhasznált energiára, valamint a földgáz vegyipari alapanyagként való felhasználására. Ugyanakkor az élelmiszeripar nem igényelheti vissza az energiaadót – hívják fel a figyelmet a szakemberek –, vagyis itt is a végső fogyasztót, a lakosságot terhelik tovább. (Hatéves, átmeneti mentességet élveznének ugyanakkor a szén, és a távhőszolgáltatáshoz felhasznált energiatermékek.)
Az energiaadó bevezetésével – és annak jelenlegi módszer szerinti elszámolásával – az agrárgazdálkodás versenyhelyzete romlik, hiszen annak az uniós szintet 43 százalékkal meghaladó szintje további végzetes versenyhátrányt jelent. A cukoripar közismerten fajlagosan magas energiaigényű, az energiaadóval való további terhelése a termelés öszszeomlásával járhat – mutatnak rá a szakemberek.
További problémát jelent, hogy az új adónem bevezetése révén a közintézmények és a közvilágítás gazdálkodási helyzete is romlik, és súlyosbítja a helyzetet az általános forgalmi adó kulcsainak emelése is.
A szakemberek szerint a helyes döntéshez azt is közölni kellene, hogy az EU-ban előírt minimumszint alkalmazása esetén a földgáznál 5,2 milliárd forint, a villamos energiánál 2,5 milliárd forint, összesen 7,7 milliárd forint összegű energiaadó vethető ki az előterjesztők szerinti 11 milliárd forinttal szemben. (A magyar energiaadó-szint 43 százalékkal haladja meg az EU-ban elvárt minimumot.)
A környezetterhelési díjból további 11 milliárd forint összegű bevételt remélnek elérni: itt problémát jelenthet, hogy a légszennyezés után fizetendő adó részben halmozódhat az energiaadóval, így esetenként kétszeres adózás is előfordulhat.
A környezetterhelési díj szakértőink szerint további és túlzott terhet jelent a lakosság számára: a csatornázási és szemétszállítási díj az inflációt jóval meghaladó mértékben növekedhet 2004-ben.
Ennek tükrében – vélik a szakemberek – az új adófajták bevezetése élénk tiltakozást válthat ki a lakosság körében.
***
Az energiaadó visszaigénylésére jogosultak köre
(a jelenleg érvényes javaslat szerint):

- az a személy, aki elosztó- vagy átviteli hálózatra betáplált villamos energia előállításához használ fel energiát,
- az a működési engedéllyel rendelkező, erőművet vagy távhőtermelő létesítményt üzemeltető személy, aki energiát kapcsolt hő- és villamos energia előállítására használ fel,
- az a távhőtermelő létesítményt üzemeltető személy, aki energiát hő előállítására használ fel,
- az a személy, aki kémiai redukcióban, elektrolitikus és kohászati folyamatban évente legalább százezer GJ földgázt vagy tízezer MWh villamos energiát használ fel,
- az a személy, aki vegyipari alapanyagként használ fel földgázt.
Forrás: MN saját gyűjtés