Átírják a médiatörvényt

A kormány határozati javaslata szerint a médiatörvény EU-jogharmonizációs módosításában a jövőben „magyar” műsornak számítana az a külföldiek által gyártott műsor is, amely a magyar kultúrával foglalkozik – tudtuk meg. A módosítás az Országgyűlés kétharmados döntését igényli, de a Fidesz nem támogatja azt.

Lényegesen kevesebb magyar gyártású műsorszám előállítását vállalhatnák az országos, illetve körzeti műsorszolgáltatók, mint eddig a jogszabály-módosítás szerint – értesültünk. A kulturális és az igazságügyi tárca egyeztetését követően hamarosan elfogadhatja a kormány a médiatörvény módosításának tervezetét. A szövegben szerepel, hogy az Európai Bizottság (EB) kifogásolta: aránytalanul magas az eredetileg magyar nyelven gyártott művek aránya (a teljes éves adásidőt tekintve jelenleg harminchárom százalék). Jogi szakértők szerint a kormányzat és az EB tárgyalásai során elfogadott „kompromisszum” ezen az éves arányszámon bár tételszerűen nem változtat, mégis a magyar műsorkészítők rovására módosulhat a szabályozás.
A törvénymódosító javaslat ugyanis rögzíti: a magyar nyelven gyártott mű fogalma mellett a továbbiakban szerepel egy kulturális elem is, így a műsorszolgáltató a magyar gyártásra vonatkozó kvótákat nem kizárólag a magyar nyelv alkalmazásával, hanem olyan műsorral is teljesítheti, amelynek alapjául a magyar kultúra valamely egyedi alkotása szolgál. Eszerint nem csupán a magyar gyártó által készített műsor minősülne „magyarnak”, hanem a külföldi (európai, független) műsorkészítők által bármilyen magyar vonatkozással bíró műsorszámai is magyarnak számítanának. Az EB javaslatára a médiatörvényben nem fog szerepelni az a hétszázalékos kvóta, amely a független előállítóval készíttetett, vagy az öt évnél korábban készült műként beszerzett, eredetileg magyarul készült alkotásokra vonatkozik. A módosítás során bővülne is a jogszabály: a műsorszolgáltató dönthetné el, hogy éves műsoridejének vagy műsorgyártási forrásainak hány százalékát fordítja olyan európai művek bemutatására, amelyeket tőle független előállítóval készíttetett, vagy attól öt évnél nem régebben szerzett be.

– Az Európai Unió tagországai keményen védik saját nyelvüket, kultúrájukat és piacukat, mivel ez nemzeti érdekük – hangsúlyozta Szalai Annamária (Fidesz). Hozzátette: az unióban nincs olyan szabályozás, miszerint az a külföldi produkció, amely az adott nép saját kultúrájáról szól, jogilag automatikusan is az adott országé legyen. Szavai szerint a Medgyessy-kabinet megfelelni vágyása, sodródása miatt kívánja a törvényt módosítani.