Az alkotmányról vitázik a Ház

Egyelőre nincs meg a szükséges kétharmados parlamenti többség az alkotmány módosításához – derült ki a tegnapi országgyűlési vitában, ahol téma volt a kormány Alkotmánybíróságról szóló javaslata is. Az ellenzék a kabinetet bírálva azt hangoztatta: a jövő évre tervezett adók sem a vállalkozóknak, sem a magánszemélyeknek nem segítenek. Folytatódott a vita a brókerbotrányt vizsgáló bizottság felállításáról.

Megkezdte az alkotmány módosításának vitáját tegnap a parlament. Hankó Faragó Miklós igazságügyi államtitkár expozéjában kiemelte: a magyar fegyveres erők a kormány engedélye alapján, parlamenti jóváhagyás nélkül vehetnének részt ENSZ-, EU-, EBESZ- vagy NATO-békefenntartó, illetve humanitárius akciókban az alkotmány módosítása szerint.
Ezzel egyidejűleg a kabinet új indítványt nyújtott be az Alkotmánybíróságról (Ab), a jogalkotásról, valamint a nemzetközi szerződésekre vonatkozó eljárásokról. Elmondta: az Ab-ről szóló normaszöveg módosításával egységes szempontok alapján kívánják meghatározni a testület hatásköreit, másrészt az alkotmánybírák személyi függetlenségét a jelenlegi szabályozásnál hatékonyabban kívánják biztosítani. Az indítvány szerint a jövőben előzetes normakontrollt nemcsak a köztársasági elnök, hanem a kormány is kérhet az Ab-től. Szintén lényeges változás, hogy a javaslat felülvizsgálati lehetőséget biztosít az Ab számára a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai tekintetében.
A tegnapi vitából az tűnt ki, hogy egyelőre nincs meg a szükséges kétharmados parlamenti többség az alkotmány módosításához. A kormánypártok támogatták, a Fidesz viszont elutasította a kormány előterjesztését, az MDF később foglal állást.
– Az Alkotmánybíróság eddigi működése során bizonyította a jogállam alkotmányos működése iránti elkötelezettségét – hangoztatta Holló András, az Ab elnöke a testületről szóló előterjesztés vitájában. Kitért arra, hogy az alaptörvény módosításáról és az Ab-ről szóló javaslatnak van egy jelentős szakmai előzménye: 1999-ben az Igazságügyi Minisztérium elkészítette az Ab-re vonatkozó jogi szabályozás felülvizsgálatának koncepciójáról szóló kormány-előterjesztést, amelyet a testület jó kiindulási alapnak tartott.
Az MSZP és az SZDSZ támogatja az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot, a Fidesz tartózkodni fog a jogszabály határozathozatalakor, az MDF pedig az alkotmánymódosítástól teszi függővé álláspontját.
Nincs egyetértés a kormányoldal, illetve az ellenzék között a jogalkotási törvény módosításában, a koalíció szükségesnek, a Fidesz és az MDF viszont nem a céloknak megfelelőnek tartja az előterjesztést.
A részletes vitában házszabályellenesnek nevezték az ellenzéki képviselők tegnap a K&H-brókerbotrányt vizsgáló bizottsághoz benyújtott szocialista módosító javaslatokat. Szerintük ezek egyértelműen azt a célt szolgálják, hogy megakadályozzák a testület érdemi munkavégzését. Demeter Ervin (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet: az MSZP hozzon létre az általa javasolt kérdésekben egy másik vizsgálóbizottságot.
Medgyessy Péter már megszorításokról beszél – mondta el napirend előtt Varga Mihály (Fidesz), utalva a kormányfőnek a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent interjújára. Az ellenzéki képviselő szerint a jövő évre tervezett adók sem a vállalkozóknak, sem a magánszemélyeknek nem segítenek. Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára elmondta: szerintük a személyi jövedelemadó-terhelés átlagosan 0,9 százalékkal csökken. A lakáshitelek adókedvezményével kapcsolatos kormányzati szándék pedig az igazságosság irányába tett jelentős lépésnek tekinthető – vélte.
***
Simon Gábor (MSZP)
– Mire alapozza azt a kijelentését, hogy a K&H körül kirobbant brókerbotrány bumerángként üt vissza a Fideszre, mivel a legnagyobb ellenzéki párt is érintett az ügyben, ezért ki akar táncolni a vizsgálóbizottság felállításából?
– A Fidesz korábban azt állította, hogy soha semmilyen kapcsolata nem volt a K&H-val. Ezzel szemben most kiderült, hogy évekkel ezelőtt a pénzintézettől mindössze havonta ötvenezer forintért bérelte a székházát. A Fidesz tehát nem mondott igazat.
– Mi köze ennek az ügynek a brókerbotrányhoz?
– Erre a kérdésre nem válaszolok.
– Miért?
– Mert nem. Én döntöm el, hogy mire válaszolok.
– Akkor beszéljünk az évekkel ezelőtti székházbérletről. 1996-ban a Horn-kormány idején az állami tulajdonban lévő K&H élén Medgyessy Péter bizalmasa – a jelenlegi MFB-vezér–, Erős János állt. Ilyen szituációban elképzelhetőnek tartja, hogy a pénzintézet egy a Fidesz számára rendkívül kedvező megállapodást köt.
– Erre a kérdésre sem válaszolok. (Villányi)

Répássy Róbert (Fidesz).
– Valóban kihátrál a Fidesz az általa kezdeményezett vizsgálóbizottságból?
– Szó sincs erről, az MSZP azért rágalmaz a brókerügyben, hogy elterelje a figyelmet a kormány és a szocialista politikusok érintettségéről, de választ kell majd adnia arra, miként kerülhetett 13 milliárd forint közpénz Kulcsár Attilához. A Fidesz-székház eladásának és későbbi visszavásárlásának az égvilágon semmi köze nincs a brókerbotrányhoz, a többmilliárdos sikkasztáshoz.
– Mire várnak válaszokat?
– A Magyar Szocialista Pártnak számot kell adnia arról, hogy miért tartalmazza Kulcsár Attila titkárnőjének vallomása a fél kormány névsorát, mások mellett Medgyessy Péterét, Kovács Lászlóét, Lamperth Mónikáét és Tóth Andrásét mint érintettekét. Magyarázatot kell adniuk arra is, hogy miért pont a Medgyessy Péter által vezetett Inter-Európa Bankból vették fel a tisztára mosott milliárdokat, miről tárgyalt László Csaba egykori bankjával, a K&H-val, mielőtt megindult volna az eljárás az ügyben. (Kis)