Sikerült elérnie a kárpátaljai magyaroknak és az alapítóknak, akik szívügyüknek tekintették intézményük jövőjét, hogy a Beregszászon székelő Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolát (KMTF) Ukrajnában a hivatalos szervek is elismerjék és elfogadják – mondja Orosz Ildikó, az intézmény elnöke. Az Ukrán Állami Akkreditációs Bizottság a nyár közepén hitelesítette a négy éve indított óvodapedagógia szakot is, s ezzel már valamennyi, a főiskolán működő szak államilag elismertté vált. A legutóbbi diplomaosztón a magyar főiskola első ízben adott ki diplomát óvodapedagógia szakon, a második csoport végzett történelem–földrajz, a harmadik angol– földrajz és angol–történelem szakon, s a negyedik tanítói szakos gárda oklevelére került pecsét. A különböző képzési formákban 720 hallgató zárta az idei tanévet a beregszászi magyar főiskolán.
Más újdonsággal is előrukkolt az intézmény: ebben az évben az első kertészmérnöki képzettségű évfolyamot bocsátják útjára. A kertészmérnök és közgazdász diákok ismereteit a magyarországi Szent István Egyetem, illetve a Nyíregyházi Főiskola főiskolai szintű oklevéllel ismerte el, amely fegyvertény kimondatlanul is az európai uniós tendenciákat erősíti még akkor is, ha Ukrajna és vele együtt a kárpátaljai magyarok egyelőre messzebb kerülnek a virtualizálódó határokról szövögetett álomtól.
A főiskolán az elmúlt években pezsgett az élet, egyre-másra új kezdeményezések láttak napvilágot, amelyek révén megérlelődött a szándék arra, hogy immár szerkezetében és profiljában is változzék az intézmény. Az iskola vezetői ezért az ukrán oktatási minisztériumnál kezdeményezték a struktúraváltást. A Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola kifejezés már nem tükrözte az iskola összetett és sokoldalú tevékenységét, ezért az intézmény tudományos tanácsa januárban úgy döntött, hogy felveszi II. Rákóczi Ferenc nevét, vagyis a Kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola nevet.
Kétféle szempontnak kíván megfelelni a főiskola, amikor széles, piacképes képzési kínálatot biztosít a kárpátaljai magyar fiataloknak. Korszerű, eurokonform oktatást nyújt olyan szakirányokkal, amelyek révén itt a diákok Kárpátalján is el tudják majd képzelni jövőjüket. Orosz Ildikó szerint Ukrajnában állami szinten „nehezen mozdulnak a dolgok”, ezért csak lassan vagy egyáltalán nem teremtődnek új munkahelyek. De ahhoz, hogy új munkahelyek jöjjenek létre, legalább lehetőséget kell adni a fiataloknak.
A kertészeti szakirányon a diákok szakosodhatnak virágtermesztésre és -kötésre, borászatra, szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztési stúdiumokat hallgathatnak. Kárpátalja történelmi borvidéke romjaiban hever, a fiatalság a kolhozrendszerben nem tanulta meg, hogyan kell a szőlővel bánni, az idősek belefásultak az eltelt reménytelen évtizedekbe, s a modern technológiák alkalmazása elengedhetetlen, ha a hagyományokat újraértelmezve, gazdálkodásba fognak a fiatal diplomások. – Aki nálunk főiskolai szinten megtanulja és megismeri a Magyarországon használt legkorszerűbb technológiákat, valószínűleg Kárpátalján is tud majd érvényesülni – bizakodik Orosz Ildikó.
Jelzésértékű, hogy a főiskolán végzett pedagógusok többsége Kárpátalja magyar tannyelvű iskoláiban helyezkedett el, mindöszsze kilencen jöttek át az anyaországba szerencsét próbálni. A fiatalok többsége szülőföldjén szeretne boldogulni, már nem menekül a kétségtelenül szomorú és gazdaságilag alig lábadozó hazából. Óriási erőfeszítéseket tesz a kárpátaljai magyar értelmiség képzéséért a főiskola, mondhatni missziót teljesít, hogy megtartsa az új nemzedéket a szülőföldjén, egész tevékenységével a magyar közösségek túlélési esélyeit növelve. Ha elvándorol az értelmiség, a magára maradt kisebbség elbizonytalanodik, elveszíti identitását. Mellesleg nem kőbe vésett, merev szabályok uralkodnak Beregszászon, a magyar főiskolán több, magát ukrán nemzetiségűnek valló ukrán diák is tanul – önként vállaltan magyarul.
Orosz Ildikó nem hallgatta el a főiskola élete elmúlt tíz esztendejének folyamatos bizonytalanságát sem, amely feszítette a diákokat, s még inkább a tanárokat. Az iskola fenntartásához szükséges pénz főleg magyarországi alapítványi pénzforrásokból kerül ki. Az intézményt a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány hozta létre, s központi támogatás az ukrán törvények szerint nem jár nekik. A főbb támogatók elsősorban az Oktatási Minisztérium határon túli magyarok főosztálya – itt pályázatok útján lehet pénzhez jutni –, illetve az Apáczai Közalapítvány és az Illyés Alapítvány. Mindegyiktől folyamatosan kapták a segítséget, ám egy intézményt hosszú távon nehéz pályázati úton fenntartani. A főiskola ezen szempontok megfontolása után azzal a kéréssel fordult magyarországi illetékesekhez, hogy az intézményt – mint a Kárpát-medence egyetlen akkreditált felsőoktatási intézményét – külön költségvetési tételként részesítsék normatív támogatásban.
Az elnök szerint ez a megoldás lenne a legkedvezőbb az iskolának, hiszen az európai uniós csatlakozás után az is kétségessé válik, hogyan tudják a kihelyezett tagozatokat működtetni. A kárpátaljai diákok kéthavonta egyszer magyarországi részképzésen vesznek részt, s a többség nem tudja megfizetni útlevele kiváltását sem. Ukrajnában egy útlevél csaknem 150 dollárba kerül, miközben a minimálbér kilencezer forint, és sokan még ennyit sem keresnek. További keserűség, hogy az utóbbi hónapokban nem volt elég űrlap a hivatalokban, ami azonnal okot teremtett Kárpátalján a költségnövekedésre. És mi lesz a vízummal? Mennyibe kerül majd az a kárpátaljai magyarnak? És hogy tudja kifizetni?
Az intézmény vezetése most azon töri a fejét, hogy többek között a vízumkényszer miatt helyben oldja meg diákjai oktatását, ezért különböző beadványokat jutattak el az illetékes szervekhez. „Annak érdekében viszont, hogy a tanítás minden részletében őrizze azt a színvonalat, amit eddig a magyarországi részképzésekkel tartottunk, bizonyos fokú fejlesztéseket kell végrehajtani” – szögezi le a realitásokkal szembenéző intézményvezető. Kívánatos lenne, ha Kárpátalján is életre kelnének olyan mintagazdaságok, amelyek hitet adnának a tanuló és kezdő szakembereknek arra, hogy itthon is lehet gazdálkodni, mert érdemes. Ilyenekből egyelőre mutatóba akad csupán kettő-három, de az elnök éppen a végzős diákokban bízik. Talán nekik lesz erejük, kitartásuk és lehetőségük is saját gazdaság létrehozására, hogy megmutathassák: Ukrajnában is van folytatás, s nem kell világgá menniük azoknak, akik boldogulni szeretnének.
Felajánlás
Esztergom városa is támogatja a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola végleges épületének helyreállítását Beregszászon. Bereg vármegye egykori, impozáns törvényszéki épülete, amelyet Beregszász város átadott a magyar tanárképző főiskolának, teljes felújításra szorul. Az újjáépítés költségeit a KMTF nem tudja fedezni, ezért a tanintézet vezetése levélben kereste meg Magyarország településeinek polgármestereit, s felvázolva a főiskola leendő épületének állapotát, arra kérte őket, hogy lehetőségeikhez mérten járuljanak hozzá annak felújításához. A KMTF vezetése olyan javaslattal állt elő, hogy a helyreállított épületben nem számokkal jelölnék meg a termeket, hanem azokról a magyarországi településekről neveznék el, amelyek támogatták azok belső felújítását. A Beregszászon kiadott Kárpátalja című hetilap nemrég megjelent számának értesülése szerint a főiskola megkeresésére több felajánlás érkezett. Esztergom városa vállalta a legszebb, legnagyobb helyiség, a díszterem felújításának támogatását. A beregszászi magyar főiskola jelenleg a református egyháztól bérelt épületben működik. (V. A.)
orbán viktor
Orbán Viktor: Adni jó!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!