Az EU-tagok is feltételeket szabnak

Finnország és Nagy-Britannia is fenntartásait – pontosabban feltételeit – hangoztatta tegnap az Európai Unió készülő alkotmánytervezetével szemben. Matti Vanhanen finn kormányfő a Financial Times című brit lapnak nyilatkozva közölte, hogy Helsinki számára nem elfogadható a dokumentum azon rendelkezése, amely szerint 2009-től tizenötre csökkenne az Európai Bizottság szavazati joggal rendelkező tagjainak száma. Vanhanen szerint mindegyik tagállamnak meg kell adni azt a jogot, hogy szavazati joggal rendelkező biztost küldhessen Brüsszelbe. Nyilatkozatában a finn miniszterelnök ugyanakkor értésre adta, hogy Helsinki hajlandó lenne feladni az állandó EU-elnöki tisztség bevezetésével szembeni ellenállását. Népességét tekintve Finnország az EU kisebb tagállamai közé tartozik ugyan, Brüsszelben azonban azt tartják, hogy jelentős befolyással rendelkezik az unióban. A bizottság összetételének ügyében pedig számíthat a többi kisebb tagállam támogatására – jegyzi meg a londoni lap tudósítója.
Közben az EU nagyobb tagállamai közé tartozó Nagy-Britannia is feltételeket szabott: egy tegnap nyilvánosságra hozott kormánynyilatkozat szerint London csak akkor fogja elfogadni a tervezetet, ha az több alapvető kérdésben a tagállamok kezében hagyja a döntés jogát. A miniszterelnöki hivatal által összeállított fehér könyvben Tony Blair kormányfő azt írta: a tervezet szövege „nem tökéletes”, ezért annak több pontját a kormányközi konferencián a brit kormány „részleteiben meg akarja vizsgálni”.
A lengyel püspökök tegnap levelet intéztek az unió soros elnöki tisztét ellátó Olaszország miniszterelnökéhez, sürgetve és kérve, hogy az EU jövendő alkotmányában világos utalás történjék az öreg földrész keresztény örökségére.