Belgiumi német önállóság

Belgium szövetségi köztársasággá alakulása óta (1993) az országban élő, alig hatvanötezres német kisebbség – amely a teljes lakosságnak csupán a fél százalékát teszi ki – széles körű autonómiával rendelkezik. Így az első világháború utáni békekötések során meghúzott, máig érvényben lévő belga–német határvonal valójában csupán szimbolikus jelentőségű. Karl-Heinz Lambertz, a belgiumi németek autonóm kormányának miniszterelnöke nyilatkozott lapunknak.

Mely területeken folytatnak önálló törvénykezést a belgiumi németek?

– A belgiumi német közösség több területen is törvényalkotási kompetenciával rendelkezik. Ilyen például a kultúra: a német nyelv védelme és támogatása, képzőművészetek, kulturális örökség, média és könyvtárak, emlékmű- és tájvédelem, régészeti ásatások, turizmus, szabadidő tevékenység, sport. A következő fontos terület, ahol magunk hozunk törvényeket, az egészségügy és a szociális ügyek. Utóbbihoz tartozik például a fogyatékosok támogatása, vagy az ifjúságvédelem is. Emellett önállósággal rendelkezünk az oktatás terén – az iskola és felsőoktatási ügyektől a szakmai át- és továbbképzéseken át egészen a tudományos kutatásokig. Foglalkoztatáspolitikánkról – munkahelyteremtő intézkedések, az EU-n kívüli polgárok munkavállalásának kérdése, munkaerő-közvetítés, üzemeknek nyújtott foglalkoztatási támogatás stb. – is magunk döntünk.

– Hogyan épülnek fel végrehajtó szerveik?

– A német közösség tanácsának (RDG) 25 tagja van, ők választják a kormányt. Ez jelenleg három miniszterből áll, de a következő, 2004. júniusában kezdődő kormányzati ciklusban számuk akár ötre is emelkedhet. A kormánytagok a német közösség tanácsának tartoznak felelősséggel, és előttük esküsznek fel az alkotmányra.

– Milyen jogokkal rendelkeznek a nyelvhasználat terén?

– Belgium a latin és a germán kultúra találkozási pontja. Három hivatalos nyelv van: a holland, a francia és a német. Noha német nyelvű területeken a hivatalos nyelv – beleértve az oktatást és az igazságszolgáltatást is – a német, az itt élő francia anyanyelvűek miatt közösségünkben a francia nyelvnek – elsősorban a közigazgatásban – különleges státusa van.

– Milyen médiumokkal rendelkeznek?

– Egyetlen német nyelvű napilap van Belgiumban, az 1927-ben alapított Grenz-Echo. A német közösség közszolgálati rádióadója a Belgische Rundfunk, amihez egy A3 nevű televízióállomás is tartozik. Utóbbi egy hírműsorral jelentkezik naponta.

– Képviselteti-e magát közösségük az EU-ban?

– A német közösség miniszterelnöke tagja az Európai Parlament regionális bizottságának, így európai képviseletünk is megoldott.

– Érkezik-e valamiféle támogatás Németország részéről?

– Tulajdonképpen nem. Közösségünknek azonban több különböző megállapodása is van szomszédjával. Különösen szoros az együttműködés a velünk határos Észak-Rajna-Vesztfália és Rajna-vidék-Pfalz szövetségi államokkal. Ebből adódóan két nagy régióhoz is tartozunk: az egyik az Euregio Maas Rhein, a másik Saar-Lor-Lux. A határokon átívelő együttműködés rendkívül fontos számunkra.

– Milyennek látja ön jelenleg az Európai Unió kisebbségpolitikáját?

– Az Európa Tanácsnak ez idáig csupán egyetlen konvenciója szolgálja a nemzeti kisebbségek védelmét. El kell ismernünk, az EU ezen a területen még nem igazán aktivizálta magát. Minden bizonnyal hasznos volna egy egységes uniós szabályozás, ennek meghozatala azonban sok nehézséggel járna.